Nem más, mint Roald Dahl! Nézd meg a weboldalát itt!
Nem csupán gyermekkönyveket írt, hanem sajátos stílusú felnőttkönyveket is, aminek köszönhetően Angliában a mai napig ő az egyik legnépszerűbb író. Tiszteletére nyitották meg a Roald Dahl gyermekgalériátAylesbury mellett. Londonban egy fantasztikus múzeumot hoztak létre, a rajongók legnagyobb örömére. Ha kíváncsi vagy, milyen egy igazi, interaktív emlékház, kukkants bele az alábbi honlapba és a nyitólapján levő videóba!
Mi jut eszedbe, ha Felix Salten nevét hallod? A Bambi című könyv és a belőle készült bájos rajzfilm biztosan. De tudsz-e róla, vagy az életéről bármi egyebet? Ha kíváncsi vagy és szívesen gyarapítanád tudásod, olvass tovább van nézd meg a honlapon A hónap szerzője rovatot!
Siegmund Salzmann néven született Budapesten1869. szeptember 6-án. Három hetes volt, amikor családja Bécsbe költözött, s itt is nőtt fel. Gyermekkora szegénységben telt, iskolába alig járt, mert korán dolgozni kényszerült. Kezdetben cseléd volt, majd egy biztosítási irodában kapott állást.
“Erdő, mező, hegy, völgy, falu – minden mesél itt.
A mesék földje ez – csuda-e,
ha szép csendesen mesemondóvá nő az a gyermek…”
Benedek Elek, a Székelyföld szülötte 150 évvel ezelőtt, 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Erdővidék egy kicsiny falujában, Kisbaconban. Természet – és emberszerető környezetben nőtt fel, s íróként meg tudta őrizni, tovább tudta adni olvasóinak mindazt, ami az ő gyermekkorát széppé tette.
Azt vallotta, hogy magyar népmesét kell a gyermekek kezébe adni, mert az a magyar nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja eléjük. A gyermekirodalmat az igaz és jó emberré nevelés eszközének tartotta és úgy gondolta, ez a leghatékonyabb módja annak, hogy a magyar történelmet mindenki megismerje. Meggyőződése volt, hogy a népmese az egész magyar nép lelkületének tükre, s arra tanít, hogy a jó – sok próbatétel után – mindig győz a rossz felett. Ő volt az első író, aki országgyűlési képviselőként a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta.
Benedek Elek egyetlen személyben újságíró, író, szerkesztő, kiadó, művelődés- és oktatáspolitikus, országgyűlési képviselő, mesegyűjtő, mesemondó volt. Többek között novellák, színdarabok és regények mellett a Magyar nép múltja és jelene 2, a Magyar mese- és mondavilág 5, a Nagy magyarok élete 12 kötetének szerzője, a Nemzeti Iskola, valamint a Néptanítók Lapjának szerkesztője. Továbbá (Pósa Lajossal), Az én Újságom, (Sebők Zsigmonddal) a Jó Pajtás, majd egyedül a Cimbora című gyermeklapokat szerkesztette. Ez utóbbit a legnehezebb időkben saját költségén adta ki. Mindent összevetve a magyar gyermekirodalom egyik megteremtőjét tisztelhetjük benne.
2005-től a születése napján ünnepeljük a Népmese Napját.
Könyvtárunkban, mint minden évben, szeptember 30-án, születésnapján idén is mesenapot tartunk! Figyeld a programokat!
“Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.”
Ismerős-e neked a fakatona, a három székláb, vagy a birka-irka? Ezek a „szereplők” mindannyian Kányádi Sándor egy-egy verséből valók, melyeket a Kaláka együttes meg is zenésített. Így már biztosan tudod, miről van szó, ugye?
Kányádi Sándor vasárnap, azaz május 10-én ünnepli 80. születésnapját. Ezúton kívánunk neki további sok erőt, jó egészséget!
Személyesen is találkozhattok vele a könyvhéten Szegeden, 2009. június 4-én!
„Ebben az egész teljes nagyvilágban
minden csoda, vagy semmi sem az.”
1985. április 30-án, azaz 24 évvel ezelőtt halt meg Török Sándor író, hírlapíró, forgatókönyvíró, műfordító, szerkesztő, Kököjszi és Bobojsza, Csilicsala és az Öcsi történetek szülőatyja. Kiskoromban az egyik kedvencem volt A varázsló című film, amiről csak később tudtam meg, a Csilicsala csodái című Török Sándor regényből készült. Azóta vagyok Török Sándor rajongó.
“A mese az van, valahol a levegőben,
csak el kell kapnom a csücskét és húzni lefelé,
s ha már megvan, akkor le kell írnom.”
Két hónap kihagyás után, decemberben folytatjuk a hónap szerzője rovatunkat. Ebben a hónapban a 71. születésnapját december 6-án ünneplő írónő, Marék Veronika munkásságának rövid bemutatására vállalkozunk.
Blogunkon már olvashattátok, hogy Marék Veronika nem csak hazánkban népszerű, könyvei több nyelven megjelentek szerte a világban. Japánban ráadásul kapható mindenféle tárgy, amit az ő figurái díszítenek. Bárki könnyen vehet naptárat, tolltartót, füzetet és sok más apróságot, amelyen Laci és az oroszlán, Kippkopp vagy Annipanni van. Ezen figurák népszerűsége Hello Kittyével vetekszik, rajongótáboruk semmivel sem kisebb, mint a nálunk is jól ismert cicafiguráé.
„Üzenem hát, hogy ki-ki olvasson illőt az alkatához, ha egyszer úgy határoz, hogy könyvet kíván a kezébe venni. Röviden ennyi.”
Áprilisban Varró Dániellel folytatjuk a költők sorát. Ő az egyik legfiatalabb költőnk. Első verseit 12 éves korában az általános iskolában írta, a Toldi hatására egy eposztrilógiát Nyuszika, Nyuszika szerelme, Nyuszika estéje címmel. Ugye jó kezdet? Ha többet is meg szeretnél tudni róla, olvass tovább!
„Morcos idő viharoz már,
reszket a jégen a rozmár…”
S hogy mi történik még szegény jégen reszkető rozmárral? Megtudod, ha elolvasod Kovács András Ferenc Reszket a rozmár… című versét!
Azt kérdezed, ki ő? Nem ismered? Nem baj. Nem hallhattál róla sokat, mert nem túl régen ír verseket. De mindenképpen érdemes megismerni. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert jó. Versei csupa csengő-bongó rímből, játékból és ötletből állnak, mosolyt csalnak az arcodra.
A Charlie és a csokigyár 2005 nagy filmsikere volt, hiszen a főszerepet Johnny Depp
játszotta, ám a sikerhez nagyban hozzájárult a regény, amelyből a film készült. De tudod-e, ki írta a Karcsi és a csokoládégyár című regényt? És a Karcsi és a Nagy üvegliftet, a Danny, a szupersrácot és a Matilda három csodáját?
Facebook