Móra Ferenc kettős évfordulóját ünnepeljük 2014- ben: 135 éve született és 80 esztendeje halt meg a Szegedhez ezer szállal kötődő író, újságíró és muzeológus.
Tudj meg róla többet, olvass utána:
Andersen születésnapján, április 2-án ünnepeljük a Gyermekkönyvek Nemzetközi Napját. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) kétévente adja át az Andersen-díjat egy szerzőnek és egy illusztrátornak.
2014-ben az IBBY döntése alapján a japán Nahoko Uehashi kapta a szerzőknek járó elismerést. Illusztrátorként a brazil Roger Mello állhatott a dobogóra.
Az IBBY magyar tagozata Év Gyermekkönyve díjat adományoz. A díjakat a legjobbnak ítélt könyv szerzője, az év legjobb illusztrátora és fordítója kapja, és egy alkotó életműdíjban részesül.
A 2014-es díjazottakról még nincs eredmény, ugyanis a pályázati határidő március 30. volt.
Az IBBY magyar tagozatának honlapja 2012-ben lett legutoljára frissítve, így nem valószínű, hogy ott tudakozódhattok az idei díjazottakról, de a világháló óriási, ne csüggedjetek!
Addig is böngésszétek át a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának már kiosztott díjait!
“Szép mese az én életem, gazdag és boldog mese” – vallotta Andersen, akinek több mint 170 évvel ezelőtt jelent meg először a mesegyűjteménye.
1805. április 2-án született a dán költő, meseíró Odenseben. A képen az Andersen Múzeum látható.
Magyar vonatkozások:
1840-ben Hamburgban hallotta Liszt Ferenc előadásában a Magyar rapszódiát, ekkor határozta el, hogy Magyarországra látogat. 1841-ben járt hazánkban, útinaplójában beszámol dunai hajóútjáról és a pesti látogatásáról. Az első magyarországi Andersen -kötetet Szendrey Júlia közreműködésével adták ki.
További információkat találhatsz:
Korábbi bejegyzések a témában a blogon:
Készítette: Bátonyi Adrienn és Magineczné Váradi Éva nyomán Szűcs Janka Könyvtárpedagógia-tanár MA szakos hallgatók
1848. március 15-én, 166 évvel ezelőtt tört ki a magyar forradalom. A mai napot március idusaként is emlegetik. Ekkor ünnepeljük még a Magyar Sajtó Napját, s 1990-től ezen a napon adják át a rangos József Attila-díjat.
Olvass utána:
A 12 pont, Mit kíván a magyar nemzet:
1989 óta minden év január 22-e a Magyar Kultúra Napja. Nem véletlenül választották ezt a téli napot a magyar kultúra ünneplésére: 1823. január 22-én Kölcsey Ferenc ekkor fejezte be a Himnusz kéziratát Csekén. Sokáig Vörösmarty Mihály Szózata volt nemzeti énekünk, de 1948-tól az Erkel Ferenc megzenésítette Himnusz jelképezi a magyarság nemzeti összetartozását.
Mi egy kvízt állítottunk össze erre a jeles alkalomra. Megoldhatod a feladatlapot helyben a kézikönyvek és az internet segítségével, vagy otthon – ekkor 2014. január 29., szerda 20 óráig küldd el a megoldásod betűjeleit (abacba) a gyakkonyvtar@gmail.com címre! A helyes megfejtők jutalomban részesülnek!
Magyar Kultúra Napja -kvíz
1. Mióta ünnepeljük Magyarországon a kultúra napját?
a, 1985. január 22.
b, 1989. január 22.
c, 1990. január 22.
2. Mikor írta Kölcsey Ferenc a Himnuszt?
a, 1823. január 22.
b, 1830. január 22.
c, 1848. március 15.
Újabb keletű nevezetes napunk a Ne Vásárolj Semmit Nap, ami mozgó ünnep, mindig november utolsó péntekén tartandó.
“A NE VÁSÁROLJ SEMMIT NAP vidám és kritikus tiltakozás a nyugati túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása, és a reklámnak a mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen. A ne vásárolj semmit! napot 1992-ben kezdeményezte a kanadai Ted Dave, aki a reklámszakmában dolgozott. Ezáltal akart tiltakozni a reklámok szüntelen túlfogyasztásra való ösztönzése ellen. Mottója az volt: Ami elég, az elég! Azóta egyre több ország vette át a Ne vásárolj semmit! napot.” (forrás: Jeles napok)
Magyarországon 9 éves hagyománya van a fogyasztói böjt eme ünnepének. Fontos tudatosítanunk, hogy a fogyasztás nem egyenlő a boldogsággal!
Olvass utána weblapjukon és a Jeles napokon!
Gárdonyi Gáza születésének 150. évfordulója alkalmából 2013 Gárdonyi Géza Jubileumi Emlékév lett
Gárdonyi Géza eredeti neve Ziegler Géza (Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) Életműve átmenet a 19. századi romantikus történetmesélés és a Nyugat-nemzedékkel születő szecessziós, naturalista stílus között. Legtöbben a történelmi regényeit ismerik, például az Egri csillagokat vagy a Láthatatlan embert. A Ziegler család Géza születése után sokat költözött. Géza Budán kezdte meg elemi tanulmányait, de nem tudta itt befejezni, hiszen a család vándorlása tovább folytatódott. 1878-ban érettségizett le, majd az Egri Érseki Líceum növendéke lett.
1888. július 1-jétől átmenetileg a Hazánk hírlapírója lett, majd a Szegedi Híradó munkatársa volt. Egyidejűleg 1888. december 25-étől 1890. április 1-jéig szerkesztette az újság mellékletét, az általa alapított Szögedi Paprika című élclapot is. 1894-től a Feszty Árpád-féle körképvállalat titkáraként dolgozott, feladata a körképet népszerűsítő riportok megírása volt.
Az „egri remete” legenda még életében kialakult, de ez cáfolható, mert gyakran indult útnak Magyarországon belülre és kívülre is. Járt Konstantinápolyban, ahol anyagot gyűjtött az Egri csillagokhoz, illetve Franciaországban gyűjtött ihletet A láthatatlan ember megírásához.
Élete utolsó évtizedeiben rengeteg időt szentelt természetszeretetének. Sokszor járt a Buda környéki hegyekben és gyűjtögette az ott található növényeket. Egri háza körül hatalmas botanikus kertet alakított ki. Foglalkoztatta a környék ízeltlábú-faunája. Emellett szívesen játszott hegedűn, gyakran rajzolt, festett, és fényképezett.
1922. október 14-e után kezébe többé tollat nem vett, s ötvenkilenc esztendősen elhunyt.
Kortársai:
• Benedek Elek
• Füst Milán
• Juhász Gyula
• Karinthy Frigyes
• Móra Ferenc
• Tamási Áron
• Ady Endre
• Jókai Mór
• Kosztolányi Dezső
• Móricz Zsigmond
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1rdonyi_G%C3%A9za
150 évvel ezelőtt, 1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza) Gárdony-Agárdpusztán. Nevét mindenki Egerhez kapcsolja, legismertebb regénye, az Egri csillagok is ehhez a városhoz kötődik, de csak 1897-től haláláig, azaz 1922. október 30-ig élt ott. Előtte éveket töltött tanítóként, újságíróként az ország több városában, így 1888 júliusa és 1891 augusztusa között Szegeden is, ahol előbb a Szegedi Híradó, majd a Szegedi Napló munkatársa volt.
A szegedi évekről szól a Somogyi-könyvtár kamarakiállítása, amely bemutatja Gárdonyi Géza szegedi éveit, felidézi a korabeli irodalmi kávéházi asztalok hangulatát, a sajtóban megjelent cikkeket párbajairól és az államfogházban töltött napok eseményeiről készült tudósításait.
A kiállítás augusztus 29-ig tekinthető meg, érdemes megnézni!
További részletek: http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/08/gardonyi-szegedi-parbajai-150-eve-szuletett-az-egri-csillagok-szerzoje-fotok.html
Bátyám, ki bortól mámoros éneket
Zengsz húrodon, Te, nézd a magyar hazát,
Csitítsd el Anna-kérő szíved
S öntsd az erőd a reménytelenbe.
József Attila: Juhász Gyulához (részlet)
Éppen ma 130 esztendeje született Szegeden iskolánk és könyvtárunk névadója, Juhász Gyula.
(Kép forrása:
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/juhasz_gyula_szuletesnapja__1883)
Tudj meg róla minél többet! Ajánlatunk:
„Végtelennek tűnt az idő, amikorra virradni kezdett.
De hát minek is virrad? A hajnal nem találta többé Szegedet, csak romjait.”
1879. március 12., hajnali fél 2: tragikus nap Szeged történetében. A Tisza rátört a városra, elárasztotta, s hónapokig el sem hagyta. Amikor visszavonult az ár, csak pusztulást hagyott maga után. Régi nagyságából semmi sem maradt. Szomorú esemény, mégis ez tette lehetővé, hogy újjáépülve Szeged Európa egyik legszebb, legegységesebb arculatú városává váljon.
De milyen események vezettek a víz betöréséig?
– Az ár már 1878 decemberétől fenyegette a várost, de március elejétől komolyra fordult a helyzet. A szegedi katonaság mellé 2000 katona jött a városba Aradról, Temesvárról, Budapestről.
– Március 5-én hajóhidat építettek Szeged és Újszeged között.
– Március 7-én kora reggel az áradat két helyen is átszakította a gátat, a víz a rókusi városrész és Kiskundorozsma felé indult, s a várost már csak a vasúti töltés óvta.
– Március 8-án újabb szakadás keletkezett. Ezek után már nem csak a folyó, hanem a város mögött elterülő víz is veszélyt jelentett.
– Március 12-én éjjel fél 2-kor a vasúti töltés 100 méter hosszan átszakadt, s a víz Makkos erdőnél betört Szegedre. Először a Rókus városrészt, utána a Felsővárost, majd az Alsóvárost öntötte el, legvégül a Belváros került víz alá.
Az árvíz napjairól többek között Mikszáth Kálmán is tudósított. A víz betörése utáni órákról így ír:
„Végtelennek tűnt az idő, amikorra virradni kezdett. De hát minek is virrad? A hajnal nem találta többé Szegedet, csak romjait.”
Tudtad, hogy…
– a lakosság mentésével csak március 19-ére végeztek?
– mivel a házak nagy része vályogból épült, ezek 1-2 nap alatt átáztak és összeomlottak?
– az ár levonulása után Szeged mintegy 6000 házából alig 260 maradt meg?
– a várost és a környéket több mint 2 hónapon át 3-4 méteres víz borította, amely csak 186 nappal később, augusztusban húzódott vissza teljesen?
– a városban csónakokon közlekedtek, később deszkákból úszó járdákat építettek?
– március 17-én Szegedre látogatott a király, I. Ferenc József?
– 35 ország sietett Szeged segítségére, többek között Európából Ausztria, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Szerbia, Svédország, Törökország, a Távol-Keletről Japán, India, Perzsia, Afrikából Egyiptom és Algéria, a tengeren túlról Amerika, Argentína, Kolumbia, Haiti, Mexikó, Nicaragua?
– a legtöbb segítséget nyújtó városokról nevezték el a Nagykörút egyes szakaszait?
– a várost védő körtöltés teljes hossza 11 932 m?
– 1880-83 között mindössze négy év alatt végbement az újjáépítés?
Ha bővebben szeretnél olvasni az eseményekről, ajánlunk neked egy könyvet A szegedi nagyárvíz képeskönyve címmel, melyet az iskolakönyvtárban is megtalálsz. Ha az interneten olvasnál róla szívesebben, látogasd meg a Somogyi könyvtár virtuális kiállítását, amelyet itt érhetsz el.
Facebook