Kategória: Évfordulók

Mátyás, a kedvenc király – írj róla!

Fb-Button

Corvinus-Matyas-Thuroczi-Janos-15-16szKedvenc királyunk Mátyás, az igazságos, akit 555 éve, mindössze 15 évesen választottak királlyá a Duna jegén (ez persze nem biztos, hogy így történt, de nagyon jól hangzik – tudj meg róla többet itt). Ki ne ismerné a Mátyás királyról szóló meséket?

Mi különösen szeretjük könyvtára, az Európa-hírű Bibliotheca Corviniana miatt. Ma már egy otthoni könyvtár is lehet 2000-2500 kötetes, de gondoljatok bele, hogy akkoriban csak a pápák vatikáni könyvtára múlta fölül Mátyás könyvtárát, a corvinák gyönyörű kódexei Mátyás megrendelésére készültek, s tartalmukban is megfeleltek a kor legmagasabb igényeinek.

Az évfordulóhoz kapcsolódva a Somogyi Könyvtár és az Ötágú Síp Kulturális Egyesület történelmi pályázatot hirdet iskolások számára Mátyás a világpolitika színpadán címmel.

Nevezhetnek az általános iskolák felső tagozatosai egyénileg, vagy csoportosan (max. 3 fő), valamint középiskolások egyénileg. A pályázóknak 3-5 oldal terjedelemben egy írásművet kell elkészíteniük.

A fogalmazás leadásának határideje: 2013. március 7.

Minden részletet megtaláltok a Somogyi Könyvtár honlapján: http://www.sk-szeged.hu/matyas-vetelkedo

200 évesek a Grimm mesék

Fb-Button

A Google kereső a főoldalán 22 képkockában dolgozza fel a Grimm fivérek egyik közismert és közkedvelt meséjét, a Piroska és a farkast:

Grimm_google

A Google-től már megszokhattuk, hogy időnként bizonyos évfordulókhoz készíti a nyitóképet – most sem véletlenül került ide Piroska. 200 évvel ezelőtt, 1812-ben adták ki a Grimm fivérek első meséiket Gyermek- és házi mesék címmel.

Tudj meg többet, olvass utána!

 

Fabergé-tojások

Fb-Button

Ha tojás, akkor vagy húsvét, vagy Kinder tojás – és lám, van (illetve volt) olyan, ami egyesíti magában a kettőt! A mai Google logó e különleges, díszes tojások alkotójára, a ma 166 éve született  Peter Carl Fabergére emlékezik:

De ki is volt Fabergé? A francia származású aranyműves hugenotta családját elüldözték Franciaországból, s Oroszországban találtak menedéket. Peter Carl már Oroszországban, Szentpéterváron született 1846. május 30-án, majd 1870-ben átvette apja ékszerüzletét. 1885-ben III. Sándor cár udvari ékszerészévé nevezte ki, s innentől kezdve több, mint harminc éven keresztül dolgozott a cári családnak.

A műkincsnek számító tojásokat III. Sándor orosz cár megrendelésére tervezte az aranyműves. Sándor cár a legfontosabb ortodox ünnepen különleges ajándékkal akart kedveskedni

feleségének, így arra kérte fel a mestert: készítsen olyan ajándékot, amely egyszerre húsvéti és meglepetés is. A Fabergé-tojások a világ leghíresebb húsvéti tojásai lettek. Az egyedi tervezésű, főleg aranyból, jáspisból, malachitból és egyéb kristályokból készült míves tojások érdekességét a bennük rejlő meglepetés szolgáltatta. Minden kis ajándék tojást mintázott és valami meglepetést rejtett. 

A „Tyúktojás” az első Fabergé-darab, amit III. Sándor cár ajándékozott húsvétra feleségének, Marina Fjedorovnának 1885-ben. Árát 3-4 millió dollárra becsülték.

Fabergé összesen ötven különböző tojást készített az idők során a cári család különféle tagjainak. A Fabergé-ház hírneve hamarosan külföldre is eljutott: az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert.  A Fabergé műremekei nemcsak Oroszországban és Európa országaiban, hanem a Távol-Keleten és Amerikában is rendkívül kedveltek voltak.

A Fabergé ház legutolsó cári húsvéti tojása 1916-ban készült el. 1917 októberében a forradalom eltávolította a cári családot a hatalomból, így Fabergének menekülnie kellett Oroszországból. 1918-ban a Petrográdban található Fabergé üzlet bezárt. Peter Carl Fabergé először Németországba, aztán 1920-ban Svájcba menekült. A mester 1924-ben hunyt el Lausanneban.

(Forrás: http://kinszi.multiply.com/journal/item/340)

Tudj meg többet róla, olvass/nézz utána!

Réber László 92. szülinapjára

Fb-Button

Lehet, hogy névről nem ismered, de ha látod a rajzait, egyből tudni fogod, kiről van szó. 92 évvel ezelőtt született Réber László, aki gyermekkönyvek illusztrátoraiként lett ismert, ő volt többek között a Janikovszky Éva és a  Lázár Ervin könyvek állandó illusztrátora.

Így írtunk róla Janikovszky Évánál, A hónap szerzője rovatunkban: Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok a sajnos időközben szintén elhunyt Réber László rajzaitól. Amíg Janikovszky Éva kevés szóval ír, Réber László egyetlen vonallal rajzol. Ezzel  a módszerrel leegyszerűsítik, modellszerűvé teszik a világot, és rengeteg teret hagynak a képzeletnek.

Tudj meg többet róla, olvass utána:

 

 

 

 

Május 9. – A győzelem napja

Fb-Button

Május 9-én ünnepeljük A győzelem napját, azaz a pusztító második világháború végét az európai hadszíntéren, valamint az Európa Napot.

A XX. század nem tartozik az emberiség “sikerszázadai” közé, szinte háború háborút követett. Kezdődött az I. világháborúval, majd azt ezt lezáró békeszerződés következményeként kitörő, s éppen 67 esztendeje befejeződő II. világháborúval folytatódott. És bár azóta ekkora konfliktusra nem került sor, az ember nem nyugodhatott. Például Ázsiában dúlt az első, majd a második indokínai (vietnami) háború, ami összességében eltartott egészen 1975-ig, majd jött az Öbölháború, s ami szintén elfogadhatatlan, Európa is újra hadszíntér lett a Délszláv háború során.

A második világháború felfoghatatlan borzalmakat okozott: milliókat tett földönfutóvá, országokat és városokat rombolt le és közel 60 millió embert pusztított el. Európában ez volt az első olyan háború, amely a civil lakosság etnikai alapú, módszeres kiírására törekedett, amikor zsidó és cigány származású, valamint fogyatékkal élő, ártatlan emberek millióit küldte értelmetlen halálba.

Álljanak itt a ma éppen 100 esztendővel ezelőtt született író, Ottlik Géza sorai:
Próza (részlet)

Buda ostroma – nem tudom, hogy meddig tartott 1686-ban vagy 1849-ben, de – 1944-45-ben nekünk hosszú volt a Pasaréten. Karácsony estéjétől február közepéig vesztegzár alatt, villany, gáz, telefon, s ami a legrosszabb: víz nélkül, s persze éhkoppon, mégiscsak túléltük. A hidaink mind a Dunában, még a Lánchidat sem tudta megmenteni valaki. Éjjel-nappal hallottuk az ágyúszót, bombázást. Elképzeltük, hogy mekkora lehet a pusztítás. De amit aztán később az ember a szemével látott, azt nem tudta előre elképzelni. Házsorok, terek, utcák tűntek el, város helyett hóba-sárba-földbe taposott romok, hullák, dögök, roncsok mindenütt…

Azt kívánjuk A győzelem napján, hogy SOHA ne legyen háború!

 

A második világháborúról rengeteg könyv, film jelent meg, ha rákeresel a Google-ban, 1640000 találatot kapsz.
Amit mi javaslunk, az az, hogy olvass utána a könyvtárban:

  • A második világháború Bp. : Gabo, 2006
  • A II. világháború nagy csatái Bp. : Gabo, 1995
  • A második világháború krónikája Bp. : Magyar Könyvklub, 1999
  • Romsics Ignác: A 20. század képes története Bp. : Rubicon, 2008

 

Titanic 100

Fb-Button

Tegnap, azaz 2012. április 15-én volt éppen 100 esztendeje, hogy elsüllyedt az elsüllyeszthetetlennek hitt hiper-szuper-luxus-gőzös, a Titanic.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy már mindent tudunk a száz évvel ezelőtti borzalmas éjszakáról, azonban a National Geographic Magyarország 2012. áprilisi száma eddig ismeretlen részletekkel, még sohasem közölt képekkel szolgál a Titkos Titanic és a  Szellemjárás a Titanicon című írásában.

Keresd a könyvtárban!

Ami még érdekes lehet:

 

195 éve született Arany János!

Fb-Button

 

Én paraszt? én?” – Amit még e szóhoz gondolt,
Toldi Györgyre szörnyü nagy káromkodás volt.
Azzal a nehéz fát könnyeden forgatja,
Mint csekély botocskát, véginél ragadja;
Hosszan, egyenesen tartja félkezével,
Mutatván az utat, hol Budára tér el,
S mintha vassá volna karja, maga válva,
Még csak meg se rezzen a kinyujtott szálfa.

A Google.hu Toldival köszönti Arany János 195. szülinapját!

Olvass utána!
Ha kedvet kaptatok a Toldihoz, az egészet elolvashatjátok a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján, vagy itt.
Na és egy kicsi Aranyról is itt, a Jeles napok honlapján.

 

460 helyett 459 éves az egri diadal!

Fb-Button

1552. október 18-án negyvennapi ostrom után a török sereg ráébredt, hogy nem tudják elfoglalni a maroknyi sereg védte egri várat. Ennek bizony éppen 460 helyett 459 esztendeje!

A dicső eseményről Tinódi Lantos Sebestyén számolt be elsőként, azonban az, hogy nem veszett feledésbe, elsősorban Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének, illetve az abból 1968-ban készült, Várkonyi Zoltán rendezte filmnek köszönhető.

Olvass utána:

Itt megnézheted az egész filmet.

Az aradi vértanúk emlékére

Fb-Button

Az aradi vértanúk emlékére készült az alábbi prezentáció, ami eléhető iskolánk honlapjáról is. Ezzel emlékezünk az aradi hősökre, akik életüket áldozták a magyar szabadságért: 
Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly.

(Kattints a képre!)