Halloween, Mindenszentek előestéje

Október és november fordulóján összetorlódnak az ünnepek. November 1-je Mindenszentek ünnepe, november 2-a Halottak napja.

Pénteken este, azaz október 31-én ünneplik szerte a világon Halloween-t, a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepét. Európában sokáig feledésbe merült ez az ünnep, azonban amerikai hatásra ismét divatba jött, s nálunk is egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

Legismertebb jelképe a vigyorgó töklámpás, de hozzá tartoznak a vámpírok, a boszorkányok, a denevérek, a múmiák és a mindenféle szellemek is.

Ha többet szeretnél megtudni erről az ünnepről, látogass el az alábbi weblapokra!

  • A töklámpás története olvasható itt.
  • Halloween sütőtökös muffin receptje olvasható itt.
  • Halloween kialakulása, története itt található.
  • Halloween angol weblapja itt.

Még egy kis 1956

Az 1956-os nemzeti ünnep megismeréséhez, megértéséhez találtunk nagyon jó digitális anyagokat a Tanarblog c. weboldalon. ’56 azért is különleges ünnepünk, mert a 20. század közepéről már maradtak filmfelvételek, fényképek, amelyek közelebb hozhatják hozzánk az eseményeket.

  • Íme egy térkép (Googel maps), amelyen 1956. október 23-a budapesti helyszínei vannak bejelölve, időpontokkal és korabeli fényképekkel ellátva. Itt megnézheted, s ha kedvet kaptál, magad is készíthetsz hasonlót akár más történelmi eseményekhez kapcsolódva.
  • Az MTI 1956-tal foglalkozó, 1956 Magyarországa című weboldala is rengeteg érdekes dokumentumot tartalmaz, nézd meg itt.
  •  A nagy nap 15 perce címmel az Indexvideón nézhettek meg egy összeállítást, amelyet a kutatóknak sikerül összegyűjteniük 1956. október 23-ról. Nézd meg itt.
  • Komplett tananyag készült 1956-ról a Sulineten, amelyet most a Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról lehet elérni, vagy innen.
  • A Fortepan gyűjtemény amatőr fotókat tartalmaz az 1900 és az 1990 közötti évekből, így 1965-ból is. Az ünneptől függetlenül is érdemes böngészni ezeket a fotókat, közelebb hozzák a múltat a mához.
  • Végül egy játék Budapest Defenders címmel, amely a budapesti utcai harcokhoz kötődik.

 

Május 9. – A győzelem napja

Május 9-én ünnepeljük A győzelem napját, azaz a pusztító második világháború végét az európai hadszíntéren, valamint az Európa Napot.

A XX. század nem tartozik az emberiség “sikerszázadai” közé, szinte háború háborút követett. Kezdődött az I. világháborúval, majd azt ezt lezáró békeszerződés következményeként kitörő, s éppen 67 esztendeje befejeződő II. világháborúval folytatódott. És bár azóta ekkora konfliktusra nem került sor, az ember nem nyugodhatott. Például Ázsiában dúlt az első, majd a második indokínai (vietnami) háború, ami összességében eltartott egészen 1975-ig, majd jött az Öbölháború, s ami szintén elfogadhatatlan, Európa is újra hadszíntér lett a Délszláv háború során.

A második világháború felfoghatatlan borzalmakat okozott: milliókat tett földönfutóvá, országokat és városokat rombolt le és közel 60 millió embert pusztított el. Európában ez volt az első olyan háború, amely a civil lakosság etnikai alapú, módszeres kiírására törekedett, amikor zsidó és cigány származású, valamint fogyatékkal élő, ártatlan emberek millióit küldte értelmetlen halálba.

Álljanak itt a ma éppen 100 esztendővel ezelőtt született író, Ottlik Géza sorai:
Próza (részlet)

Buda ostroma – nem tudom, hogy meddig tartott 1686-ban vagy 1849-ben, de – 1944-45-ben nekünk hosszú volt a Pasaréten. Karácsony estéjétől február közepéig vesztegzár alatt, villany, gáz, telefon, s ami a legrosszabb: víz nélkül, s persze éhkoppon, mégiscsak túléltük. A hidaink mind a Dunában, még a Lánchidat sem tudta megmenteni valaki. Éjjel-nappal hallottuk az ágyúszót, bombázást. Elképzeltük, hogy mekkora lehet a pusztítás. De amit aztán később az ember a szemével látott, azt nem tudta előre elképzelni. Házsorok, terek, utcák tűntek el, város helyett hóba-sárba-földbe taposott romok, hullák, dögök, roncsok mindenütt…

Azt kívánjuk A győzelem napján, hogy SOHA ne legyen háború!

 

A második világháborúról rengeteg könyv, film jelent meg, ha rákeresel a Google-ban, 1640000 találatot kapsz.
Amit mi javaslunk, az az, hogy olvass utána a könyvtárban:

  • A második világháború Bp. : Gabo, 2006
  • A II. világháború nagy csatái Bp. : Gabo, 1995
  • A második világháború krónikája Bp. : Magyar Könyvklub, 1999
  • Romsics Ignác: A 20. század képes története Bp. : Rubicon, 2008

 

Első nők – nőnapra

Március 8-át Magyarországon 1913 óta  Nemzetközi Nőnapként ünnepeljük.

E nap kialakulásához nem a nők megbecsültsége, éppen ellenkezőleg, a nők elnyomása vezetett. Ha azt hiszed, hogy napjainkban ilyesmiről már szó sem lehet, csodálkozni fogsz, ugyanis  az Európai Parlamentnek Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága is működik. A bizottság megállapításai szerint szinte mindenhol a világon a nőknek ugyanazért a munkabérért még ma is többet kell dolgozniuk, illetve ugyanolyan végzettséggel, ugyanolyan munkakörben kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik, egyes állásokat pedig női mivoltuk miatt nem tölthetnek be. A háborús konfliktusok szenvedő alanyai, áldozatai is többségében a nők és a gyermekek.

Mi egy összeállítással készültünk ebből az alkalomból azokról a magyar nőkről, akik olyan területen tevékenykedtek és tevékenykednek elsőként, ahol addig csak férfiak érvényesülhettek. Büszkék vagyunk rájuk!

Ma még a Google logója is nőnapi:

Végezetül a névnapjukat ma ünneplő Zoltánokat is szeretettel köszöntjük! 🙂

Látogass el a Vatikánba! Virtuális kirándulás a Lateráni bazilikában

Karácsony, a kereszténység egyik legfontosabb ünnepének közeledtével ellátogathatunk a kereszténység központjába, a Vatikánba – teljesen ingyen és persze  virtuálisan.

Kattints a képre, és nézz körül a Lateráni bazilikában,teljes nevén a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyházban és környékén. Ez a legrégibb és a legmagasabb rangú Róma négy pápai bazilikája közt, beleértve a jóval ismertebb Szent Péter-bazilikát is!

Jó sétát!

Díszítsük fel együtt!

Díszítsük fel idén együtt a könyvtár kis karácsonyfáját! Most még nagyon csupasz szegényke, ezért kis cédulákon szép karácsonyi idézeteket, képeket, jókívánságokat várunk!

Legyen a te karácsonyi cédulád is fenn a fán!

 

 

 

 

 

 

 

Megérkezett a Mikulás!

Galambos Bernadett: Az ajándék

Mikulás ha volnék:
minden áldott éjjel,
havat szórnék két kezemmel
háztetőkön széjjel.

Mikulás ha volnék
decemberi éjben:
Járnék csengettyűkkel
fehér holdsütésben.

Mikulás ha volnék
szívem arany lenne:
Aranydiót, aranyalmát
raknék tenyeredbe!

Aranydióm, aranyalmám
szeretetté válna,
Melegsége nem férne be
pici, kis szobádba!

Korábbi bejegyzésünk: December 6.: Miklós nap