A hónap szerzője Ágai Ágnes

Ágai Ágnes

ÁgaiÁgnes

 

“Én mindig először megszagolom a könyvet,
beszívom a képeket és a betűket,
aztán úgy érzem:
én vagyok a mese és a könyv az olvasó.”

 

Ágai Ágnes 1932. április 9-én született Szegeden. Budapesten, a pedagógiai főiskolán és az ELTE-n tanult, 1956-ban szerzett orosz-magyar szakos diplomát. Tanított az egyetemen és középiskolákban is, 15 évig. A tanári pálya elhagyása után 1970-től 18 éven át volt a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője.

Saját bevallása szerint korán kezdett írni és későn kezdett megjelenni, de 1957-től már publikálta írásait. Fordításai és versei egyaránt ismertek. Több versét megzenésítette a Kaláka Együttes.

1987-ben a NEMzedék című kötete elismeréseképpen IBBY-díjat kapott. A belőle készült tv-feldolgozás forgatókönyve az ifjúsági tv-filmek szemléjén a művészeti kategória I. díját kapta 1989-ben. Continue reading A hónap szerzője Ágai Ágnes

Ez is könyv – Könyvszobrászat 4.

Bronia Sawyer

Bronia_Sawyer

Sorozatunk következő részében egy művésznőt mutatunk be.

Bronia Sawyer 1982-ben született Angliában, Lemington városában.
Nagyon sokoldalú művész. Többek között érdekli a fényképezés, a festészet, a rajzolás, a szobrászat, az ékszerkészítés, és az írás is. Elbűvöli a fények, színek, formák világa.
A papír és a könyv kapcsán ezek sokoldalú felhasználhatósága, illetve újrahasználhatósága ragadta meg.
A könyvekből készült alkotásait legtöbbször hajtogatással hozza létre, számára ez olyan, mint a relaxáció, az ismétlődő mozdulatsorok pihentetően hatnak rá. Szobrait sokszor színezéssel egészíti ki. Mint oly sok művénél, ezeknél is hangsúlyos szerepet kapnak a fények, az árnyékok és a színárnyalatok. Mivel a fényképészet, mint művészet is érdekli, ezért a készült szobrokat saját maga világítja, színezi, fényképezi. Kísérletezik rajtuk, míg a lehető legjobb hatást el nem éri. Számára a (könyv)szobrászat és az elkészült mű mesteri fényképezése szorosan összefügg egymással.

A könyvekből madarakat is hajtogat, főiskolás korában készítette az elsőt. Számára a madár a képzelet szabadságát szimbolizálja.

Bár diszlexiás, egy idő óta mégis vonzódik a betűkhöz. Egykori küszködése rajongásra váltott, felismerte a betűkben, az írásban rejlő lehetőségeket. Ezért, annak ellenére, hogy még mindig nagyon nehezére esik az írás és az olvasás, ma már szívesen ír, sőt, versel.

 Az alábbiakban néhány művét mutatjuk meg:

kékmadár

 

könyvcsigák

 

kacskaringók

 

virágos

lepke

 

árnyékkép

 

kaleidoszkóp

 

madarak

 

Ha tetszik, nézd meg a többi munkáját is, illetve tudj meg róla többet!

Képei, szobrai, fotói bővebben:

https://instagram.com/broniasawyerartist

Életrajza, érdekes információk, további művei:

http://www.broniasawyer.co.uk/

 

Végül egy rövid animációs film Bronia Sawyertől, madarakkal.

https://www.youtube.com/watch?v=ZSNwXBhLNng

Tinik, figyelem!

Kedves 7. és 8. osztályosok!

A nektek szóló regényeket különválogattuk az állomány többi részétől, hogy könnyebben megtalálhassátok azt, ami benneteket érdekel.

Ezeket a könyveket ezután az olvasóteremben a Tini-polcokon keressétek!

Kati néni, Juszti néni

 

Új könyvek

Figyelem!

Nagy örömünkre megérkeztek a könyvtárba a kívánságfüzetből a Diákönkormányzat támogatásával rendelt könyvek.

Hétfőtől jöhettek kölcsönözni!

Az alábbi könyvek inkább az alsósoknak szólnak:

  • Beck Andrea: A Titoktündér
  • Boehme, Julia: Bori és a téli vakáció
  • Dóka Péter: Lila királylány
  • Sagnier, Christine: Éljen a család! 4-5. rész
  • Shan, Darren: Kojaszan
  • Tasnádi István: A kőmajmok háza

Az itt láthatóakat inkább a felsősöknek ajánljuk:

  • Balázs Ágnes: Lufi és a hajmeresztő szerelem
  • Bradley, Alan: A titokzatos bábjátékos
  • Időfutár sorozat, 2., 3., 4. kötet
  • Kinney, Jeff: A harmadik kerék (Egy ropi naplója, 7. kötet)
  • Kinney, Jeff: Pechszéria (Egy ropi naplója, 8. kötet)
  • Lovry, Lois: Az emlékek őre
  • Nyulász Péter: Ciprián
  • Pintér Bence: A szivarhajó utolsó útja
  • Riordan, Rick: A Vesperek támadása (A 39 kulcs, 11. kötet)
  • Russell, Renée Rachel: Jéghercegnő (Egy Zizi naplója, 4. kötet)
  • Vanier, Nicolas: Belle és Sébastien

Ezekre a kötetekre pedig kifejezetten a tinik, a 7-8. osztályos tanulók figyelmét szeretnénk felhívni:

  • Bates, Marni: Rocksztárt kaptam karácsonyra (LOL)
  • Bates, Marni: Segítség, youtube-sztár lettem! (LOL)
  • Clare, Cassandra: Csontváros
  • Collins, Suzanne: Az éhezők viadala
  • Dashner, James: Az útvesztő
  • Dashner, James: Tűzpróba
  • Kalapos Éva: Rázós utakon (D.A.C., 2. kötet)
  • Somper, Justin:Az óceán démonai (Vámpírkalózok 1.)
  • Somper, Justin:A rettegés árja (Vámpírkalózok 2.)

 

A Költészet Napja

József Attila az egyetlen olyan költő, akinek az iskolában könnyen megjegyeztem a születésnapját, ugyanis ezen a napon ünnepeljük 1964 óta minden év április 11-én A Költészet Napját Magyarországon. Minden évben irodalmi előadóestekkel, “versmaratonokkal”, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tiszteleg az ország a tragikus sorsú költő emléke és a magyar líra előtt.

Olvass utána:

Mi József Attila: Születésnapomra című versével köszöntjük a költőt és a költészetet:

Harminckét éves lettem én –
meglepetés e költemény
csecse
becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.

Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!

Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
szegény
legény.

Jozsef Attila szobor Szeged

 

De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.

Intelme gyorsan, nyersen ért
a „Nincsen apám” versemért,
a hont
kivont

szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:

„Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén” –
gagyog
s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj –

Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!

1937. április 11.

A hónap szerzője Török Sándor

Török Sándor

Török Sándor

„Ebben az egész teljes nagyvilágban
minden csoda, vagy semmi sem az.”

 Erdélyben, Homoróddarócon született 1904. február 25-én.

Tanulmányait Brassóban, Fogarason végezte, majd a középiskolát abbahagyva különböző fizikai munkákból tartotta fenn magát. Volt kazánfűtő, kocsis, mezei munkás, facsúsztató, bádogos, postai alkalmazott, sőt, színész és kórista is a kolozsvári Magyar Színháznál.

Kolozsvárott újságíró lett, azután temesvári, majd szegedi szerkesztőségekben dolgozott. Később a Magyar Rádió munkatársa, a Tankönyvkiadó lektora, a Család és Iskola című folyóirat felelős szerkesztője lett.

A második világháború után került a rádióhoz, a valódi nagy népszerűséget és ismertséget a Csilicsala csodái című rádiójátéka hozta meg neki 1953-ban. Később ebből három könyvet is összeállított.

Nevét igazán a gyerekeknek írt művei teszik felejthetetlenné: A felsült óriás és a 9 csoda, a Gilikoti, a Kököjszi és Bobojsza, a Falatka királysága, a Csilicsala csodái, a Csilicsala újabb csodái, a Csilicsala legújabb csodái, a Hahó, Öcsi! és a Hahó, a tenger!.

Gilikoti     Kököjszi   Csilicsala csodái   Falatka  hahó öcsi   haho-a-tenger

A Csilicsala csodáiból A varázsló címmel forgattak filmet 1969-ben, s nagysikerű ifjúsági film készült a Hahó, Öcsi!-ből és a Hahó, a tenger!-ből is. A filmek forgatókönyvét szintén ő írta.

Török Sándor lelkes híve volt a kor divatos szellemi irányzatának, az antropozófiának, melyből aztán sok minden más mellett egy különleges pedagógiai irányzat is kinőtt, ez pedig nem mást, mint a Waldorf-iskola. Ma a Waldorf iskolák munkáját összehangoló alapítvány Török Sándor nevét viseli. 

1933-ban Baumgarten-díjat kapott, 1938-ban a Petőfi Társaság tagja lett. 1974-ben elnyerte a József Attila-díjat, 1980-ban pedig a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (YBBI) Andersen-diplomáját.

Budapesten halt meg 1985. április 30-án.

A könyvtárban az alábbi könyveket találod meg tőle:

Csilicsala csodái
Csilicsala legújabb csodái

Falatka királysága
Gilikoti
Hahó, Öcsi!
Hahó, a tenger!
Kököjszi és Bobojsza

Lentebb megnézheted a filmjeit.

A Csilicsala csodáiból készült A varázsló című film, ami ide kattintva indul!

 

Olvass utána!

A Wikipedián az életéről, munkásságáról olvashattok.

Fontos, izgalmas életrajzi adatokat találhattok itt.

Néhány, gyerekeknek írt könyvéről itt vannak érdekességek.

A Hahó, Öcsi! című filmről itt olvashattok egy rövid összefoglalót.

Áprilisi kérdéseink:

1. Hány éves korától dolgozott újságíróként?

2. Mettől meddig volt a Szegedi Napló felelős szerkesztője?

3. Mikor jelent meg újra csonkítatlanul a Kököjszi és Bobojsza?

4. Mikor készült a Hahó, Öcsi! forgatókönyve?

5. Ki játszotta a főszerepet a Hahó, Öcsi! és a Hahó, a tenger! című filmekben?

Frissítette: Nagy Anetta

 

Locsolóversek húsvét másnapján

Egy kis segítség azoknak a fiúknak, akiknek még nincs mára locsolóversük:

Húsvét másnapján,
régi szokás szerint,
fogadják szívesen
az öntöző legényt.

Én még a legénységhez
igaz, kicsi vagyok,
de azért öntöző legénynek
mégis csak felcsapok.
Esztendő ilyenkor
megint csak itt vagyok,
ha e locsolásért
piros tojást kapok!

Keljetek fel lányok
Cifra nyoszolyából,
Adjatok pár hímes tojást
A ládafiából!
Ha nincs hímes tojás készen,
Csupor vizem készítem
Nyakatokba tészem.

Kinyílott az aranyeső,

Én voltam ma a legelső,
Aki kora reggel,
Locsolkodni kelt fel!
Minden szőke, barna lány,
Mint a piros tulipán,
Virulva viruljon,
Rózsapermet hulljon!
Íme itt a kölni,
Szabad-e locsolni?

Ákom-bákom berkenye
szagos húsvét reggele,
Leöntjük a virágot,
visszük már a kalácsot.

Jó locsolkodást!

A hét idézete

Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.
(népköltés)