Olvastad már? A mansfieldi kastély

Jane Austen: A mansfieldi kastély

 

Élt egyszer három nővér. A legidősebb nagyon jól ment férjhez Lord Thomas Bertramhoz, és négy gyermekük született: Thomas, Maria, Julia és Edmund. A középső egy lelkészhez, Mr. Norrishoz ment hozzá, és nem született gyermekük. A legfiatalabb titokban házasodott össze Mr. Price-szal, és sok gyermek édesanyja lett. Főhősnőnk Mrs.

Price legidősebb lánya, Fanny. Mrs. Norris, aki Bertramék közelében él, azt javasolja sógorának, hogy vegyék magukhoz húguk egyik gyermekét. Lord Bertram, aki alapvetően jószívű ember, beleegyezik az ajánlatba. Így kerül Fanny 10 évesen Mansfieldbe. A kislányt megszeppenti a nagy kastély, Lord Bertramtól kifejezetten fél. Lady Bertram a maga lusta kedvességével rögtön elnyeri a kislány szimpátiáját. Norris néni zsarnoki természete azonban nem tesz túl jót a kislány egészségének. Tom nem igazán törődik másokkal önmagán kívül. Maria és Julia lenézik Fannyt butasága miatt, pedig igazából csak tanulatlan. Egyedül Edmund veszi észre a kis Fanny bánatát, és segít is orvosolni azt. A kétunokatestvér barátsága az évek során elmélyül. Mr. Norris meghal, és a paplakba új lelkész költözik: Dr. Grant és a felesége. Mrs. Grantot nemsokára meglátogatják testvérei: Mr. Henry Crawford és Miss Mary Crawford. Mr. Crawford sikeresen csapja a szelet a Bertram-lányoknak, holott Maria már egy ideje jegyben jár Mr. Rushworttal. Mr. Crawford mégis őt részesíti előnyben Juliával szemben. Edmund beleszeret Miss Crawfordba, és bár a hölgy eleinte az elsőszülöttre akarta kivetni a hálóját, lassan kezdi viszonozni Edmund érzelmeit. A Rushwort-testvérpár Lord Bertram távollétében érkezik, a zord atya hazatérte után szinte rögtön hozzáadja Mariát Rushwort úrhoz (akit a lánya korábban saját akaratából választott).

Fanny sokkal háttérbe húzódóbb, mint Elizabeth, vagy Emma. Ez a könyv másnak mutatja az angol nemességet, mint a másik kettő. Komolyabb, mint Jane Austen előbbi munkái. Elsősorban ezt is felsős lányoknak ajánlom.

Írd be a kívánságfüzetbe, hogy a könyvtár gazdagodjon egy jó könyvvel!

Írta: Lucy Montrose

 

Rendhagyó irodalomóra a könyvtárban Grecsó Krisztiánnal

Holnap, azaz 2011. november 17-én 12 órától a könyvtár vendége Grecsó Krisztián író lesz! Semmi gond, ha MÉG nem ismeritek a nevét –  nem gyerekeknek, hanem olyan felnőtteknek ír, amilyenekké ti is váltok hamarosan. Ezen az órán elsősorban a beszélgetésé lesz a főszerep: hogyan látjátok ti és hogyan látja ő, az író, a világot. Hm…

Olvassatok egy kicsit utána:

A hét idézete

Varró Dániel: Email

Hát el vagyok egészen andalodva,
és gyönge szívem, ímé, reszketeg,
mióta éjjelente, hajnalonta
veled titokban ímélezgetek.

 Nem kell megszólítás, se semmi cécó,
és az se baj, ha nincsen ékezet,
csak kebelembe vésődjék e négy szó,
hogy: Önnek új levele érkezett!

Az egész világ egy linkgyűjtemény,
az emberek, a tárgyak benne linkek,
bárhova kattintok, te tűnsz elém,
te vagy felvillanó websiteja mindnek.

Te dobogsz bennem, mint versben a metrum.
Föltettem háttérnek a képedet,
s míg körülöttünk szikrázik a chat room,
látlak, miközben vakon gépelek.

 Hiába nem láttalak még, az embert,
ha minden betűd mégis eleven,
ha érezlek, mint kisujjam az entert…
Van nulladik látásra szerelem?

(Forrás: http://www.szepi.hu/irodalom/vers/tvers/tv_271.html)

Abigél korsója a könyvtárban!

Ha olvastad a könyvet, biztosan tudod, miről van szó, ha nem, akkor épp itt az ideje, hogy a kezedbe vedd! Lényeg a lényeg, hogy 2011. november 7-től a könyvtárban megtalálhatod Abigél “korsóját” egy doboz formájában (ami igazából két doboz). Az egyik dobozba dobhatjátok a kérdéseiteket, a másikban találhatjátok a válaszokat. Részletek a dobozokon!

Abigél

     Olvass utána!

A hónap szerzője Varró Dániel

Igen, jól emlékeztek, ő is volt már A hónap szerzője (2008. április), de egyrészt azóta sok víz lefolyt a Tiszán, s újabb kötetei jelentek meg, másrészt pedig NOVEMBER 15-ÉN 11 ÓRÁTÓL A KÖNYVTÁRUNK VENDÉGE LESZ! E tény igazán indokolttá teszi, hogy felelevenítsük róla a legfontosabbakat:

VARRÓ DÁNIEL

„Üzenem hát, hogy ki-ki olvasson illőt az alkatához,
ha egyszer úgy határoz, hogy könyvet kíván a kezébe venni.
Röviden ennyi.”

1977. szeptember 11-én született Budapesten.

Első verseit 12 éves korában, az általános iskolában írta. Kedvet kapott verselő nővérétől, és az ő sikereit megirigyelve vágott bele az írásba. A Toldi hatására alkotta meg első jelentős versét, egy eposztrilógiát Nyuszika, Nyuszika szerelme, Nyuszika estéje címmel.

Az általános iskola után az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba került, mert matematikából jó volt és szülei azt szerették volna, ha bankár lesz belőle. Nem lett, mert míg nővére abbahagyta a versírást, ő egyre inkább kedvet kapott hozzá, s elpártolt az addig szeretett matematikától. Magyartanára támogatása és erős kritikái mellett írta tovább verseit.

Végzettségét tekintve angol-magyar szakos bölcsész, ám “polgári foglalkozása” nincs: verset ír és műfordításokat is készít. Angol szerzők verseit, színdarabjait ülteti át magyar nyelvre. 17 éves kora óta publikál különböző folyóiratokban.


Első, bemutatkozó kötete Bögre azúr címmel jelent meg 1999-ben. Versei játékosak, teli vannak meglepő ötletekkel, sokszor más, ismert költő stílusában alkot. Egyik legnagyobb sikerét is ezzel érte el. Egy egész versciklust alkotott a Boci, boci tarka című gyerekdalra, megírva ezt a verset többek között Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Ady Endre, Kosztolányi Dezső stílusában is.

Nála ne keress festői tájleírást, madárcsicsergést és andalgást! Ő mai, modern, fiatal és lendületes költő.

Így vall magáról:

„…városi költőnek gondolom magam, de ez egyszerűen azért van, mert mindig is itt laktam. Sajnos, fogalmam sincs, mi a különbség a pacsirta és a fülemüle éneke között. Viszont a villamos csilingelése! Az igen! Azt mindig hallom.”

Második könyve, mely gyerekeknek szól, egy verses regény, Túl a Maszat-hegyen címmel 2003-ban látott napvilágot. Sikere azóta is töretlen. Megjelent hangoskönyvben is, sőt, Presser Gáborral közösen báb-musicalként, élőszereplős változatát 2010. végén mutatta be a Pesti Színház.

Ismered E. T. A. Hoffmann: Diótörő című művét? Most újra elolvashatod a történetet Varró Dániel stílusában. Ha a Maszat-hegyet szereted, ez is tetszeni fog.Harmadik kötete a Szívdesszert címet kapta, ez azonban nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek és fiataloknak szól, 2007-ben jelent meg. A szerelem külső és belső helyszíneit veszi számba, mint egy kis szerelmi enciklopédia.

Negyedik kötete az Akinek a lába hatos – Korszerű mondókák kisbabáknak címmel jelent meg 2010-ben. Ez a kötet most a kisgyerekes szülőkhöz szól, vicces kis mondókákat tartalmaz. A versek közt van altató (többféle is, az egyik arra az esetre, amikor az apuka már nagyon ideges), öltöztető, büfiztető, pelenkázó és fürdető.

Az Akinek a lába hatos páratlan sikere után pedig itt a folytatás! Varró Dániel legújabb, nemrég megjelent kötete az Akinek a foga kijött, korszerű versekkel és tréfás mondókákkal várja ismét a szülőket.

  

 

 

Frissítette: Nagy Anetta

ETO főosztályok képeken

Elek Dóra, a Ságvári Gimnázium 11. osztályos tanulója – volt Juhász Gyulás! – az alábbi képpel nyerte meg a Könyvtárostanárok Egyesületének Tervezz piktogramokat az ETO főosztályaihoz! c. pályázatát. Hogy a szegedi siker teljes legyen, a második helyezett a Deák gimnázium 12.-ese, Farle Lilla lett. Mindkettőjüknek szívből gratulálunk!

Dóri képe:

Lilla pályaművét megnézhetitek itt: http://indafoto.hu/dfgbibl/etopiktogram/page/1#m