Újra lebeg, majd letelepszik a földre,
végül elolvad a hó:
csordul, utat váj.
Megvillan a nap. Megvillan az ég.
Megvillan a nap, hunyorint.
S íme fehér hangján
rábéget a nyáj odakint,
tollát rázza felé s cserren már a veréb.
Radnóti Miklós: Február
A barátok olyanok, mint a csillagok. Nem mindig látjuk őket, de tudnunk kell, hogy léteznek.
A Múlt-kor történelmi portál hírleveléből értesültünk az alábbi érdekes pályázatról.
Yoda mester azt mondta: Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld! Ennek szellemében én azt mondom, hogy tedd! Azaz írj, ez egy nagyon jó téma!
Az én legkedvesebb egri hősöm
“Ha felső tagozatos vagy (elmúltál már 10 éves, de nem vagy még 15), és elolvastad Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét vagy láttad a regényből készült filmet, írd meg nekünk, ki volt a kedvenc szereplőd, és miért!
Az írásokat (szóközökkel együtt) 2500-3000 karakter terjedelemben várjuk az info@mult-kor.hu e-mail címre 2013. március 29-ig.
A szerkesztőségünk által legjobbnak ítélt három pályázat beküldői jutalmul egész éves Múlt-kor magazin-előfizetést és értékes könyvutalványokat nyernek (1. helyezett: 15 000 Ft, 2. helyezett: 10 000 Ft, 3. helyezett: 5000 Ft értékben), valamint az írásokat megjelentetjük a Múlt-kor történelmi portálon!”
(Az én legkedvesebb egri hősöm – mint látjátok – Vicuska!)
„Tág a világ
mint az álom
mégis elfér
egy virágon.”
(Weöres Sándor: Pára )
1913-ban, azaz 100 esztendeje született, s 1989 januárjában halt meg a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb költője, Weöres Sándor, akit januári A hónap szerzőjének választottunk. Ebben az évben többször fogtok még találkozni vele itt a blogon és a könyvtárban is.
Mi jut eszedbe először, ha az ő nevét hallod? Az óvoda? A Bóbita című vers? Vagy az, hogy nem úgy kell írni a nevét, ahogy kiejtjük? És tudsz róla valami mást? Itt az ideje kicsit bővíteni a tudásod!
1913-ban született Szombathelyen, de gyermek- és ifjúkorát Csöngén töltötte, melyet igazi szülőhelyének vallott haláláig. Az ottani élmények ihlették a Száncsengőt, a Bóbitát, a Csiribirit… Családja művelt volt, s egész
gyermekkorában művelt felnőttek vették körül. Talán ebből adódott, hogy folyamatosan olvasott, mindent, ami a kezébe akadt. Végül nem csak olvasott, írt is. 14 éves korában már versei jelentek meg vidéki lapokban, 1934-ben, azaz 21 évesen jelent meg első kötete Hideg van címmel, Pécsett. Felfigyelt rá Babits Mihály, barátja lett Kosztolányi Dezső.
Az egyetemet is elvégezte, belekóstolt a történelem- és földrajztudományba, járt a jogi karra, végül filozófia-esztétika szakon végzett a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen.
Több irodalmi lapnak is dolgozott (Magyar Csillag, Válasz, Pesti Hírlap, Nyugat, stb.). Részt vett folyóiratok szerkesztésében, dolgozott könyvtárakban, több nyelven tudott (pl. szanszkritül), ezeken a nyelveken fordított is.
Vonzotta a keleti kultúra, feleségével – Károlyi Amy költőnővel – részt vettek egy kínai körutazáson, melynek élményei tükröződnek verseiben is.
1949 és 1956 között politikai okokból nem engedték kiadni verseit, csak műfordításokat és gyerekverseket jelentethetett meg. Ekkor írta mai napig nagyon népszerű, és mindenki által ismert verseit. Két kötetben jelentette meg őket, az
egyiket Bóbita, a másikat Ha a világ rigó lenne címmel.
1970-ben Kossuth-díjat kapott és az osztrák állam díját az európai irodalomért.
1989-ben bekövetkezett haláláig számos verseskötete és egyéb írása jelent meg.
Sokban különbözik kortársaitól. Költeményei játékosak, még akkor is, ha témájuk komoly, vagy szomorú. Rímei csengő-bongók, verseinek ritmusa, hangzása dallamos. Gyerekversei sem gügyögő, a gyerekeket lenéző versek, ezekre is nyelvi és ritmikai bravúr jellemző. Talán ennek köszönhető, hogy a gyerekek körében ő az egyik legnépszerűbb költő, s verseit többen is megzenésítették (Halász Judit, Sebő Ferenc, a Kaláka együttes, stb.)
Az iskolai könyvtárban is megtalálod köteteit, CD-it. Keresd őket a kölcsönzőben, a verseknél! Megzenésített verseit hallgathatod fejhallgatóval az olvasóteremben.
Olvass utána! Látogasd meg a következő weblapokat is:
Köszönjük a kiegészítést Rozmán László tanár úrnak!
Frissítette: Nagy Anetta
Advent harmadik vasárnapja
Nől a dér, álom jár,
hó kering az ág közt.
Karácsonynak ünnepe
lépeget a fák közt.
Ma 75 éve halt meg József Attila, a költő.
“Nem szükséges, hogy én írjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers írassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye.”
Ady Endre: Párisban járt az Ősz
Párisba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.
Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.
Elért az Ősz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az uton
Tréfás falevelek.
Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt.
Hallgasd meg!
Mennyből az angyal menj sietve
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony,
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.
Márai Sándor: Mennyből az angyal menj sietve (részlet)
Az ember jobban tud örülni, ha csak egy-két apróságot kap, mint ha sokat egyszerre.
Facebook
