Esős, vagy nagyon meleg nyári napokra ajánlunk nektek három érdekes sorozatot. Mindhárom néhány percben, rajzosan mesél érdekes tudományos, vagy történelmi tényekről, vagy mutatja be hétköznapi dolgok működését.
Az elsőt kifejezetten alsó tagozatos gyerekeknek ajánljuk.
Az Alma és Véda.hu oldalon jelenleg 21 videó látható. A képre kattintva ízelítőül néhány.
A Tökéletlen történelem című sorozat különösen felső tagozatos gyerekek számára lehet érdekes, hiszen magyar és világtörténelmi témákról mesél izgalmasan (sok olyan részlettel, amelyek a dolgozatokban esetleg plusz pontot érhetnek 🙂 ) és néhány ünnep történetét is bemutatja. A YouTube-on több mint 50 kisfilm tekinthető meg jelenleg. Ízelítőül néhány:
A harmadik sorozat, a Hogyan működik? Röviden – Tömören természettudományos érdekességekről szól, felső tagozatosoknak, sőt, felnőtteknek is ajánljuk. A témák sora folyamatosan bővül, jelenleg 11 rész érhető el, ezekből válogattunk most néhányat. Ha a képre kattintotok, indul a videó.
A mai bejegyzésben olyan történelem tantárgyhoz kapcsolódó oldalakat hoztunk, amelyek segítik az otthoni tanulást, a felkészülést, a kiselőadások elkészítését, illetve amelyeken érdekességeket is találhatsz egy-egy témához.
415 éve Szerencsen a rendi országgyűlés Bocskai Istvánt választotta fejedelemmé. Kép forrása: https://mek.oszk.hu/01900/01912/html/index202.html
A https://mult-kor.hu/ingyenesarchivumoldalon olvasható, hogy 2020. április 30-ig ingyenesen hozzáférhetővé tették a Múlt-kor összes korábbi lapszámát, érdemes kihasználni azoknak, akik érdeklődnek a történelem iránt. Kiselőadás készítéséhez, önálló tanuláshoz, vagy szimplán érdekességek olvasásához kiváló az oldal. A történelmi anyagokhoz kapcsolódvakvízeketis készítettek a szerkesztők az egyes témákhoz. 7-8. évfolyamos tanulóknak (és idősebbeknek) jó gyakorlási lehetőség.
A Rubicon című történelmi ismeretterjesztő lap honlapján is megtalálhatsz olyan magyar és egyetemes történelmi cikkeket, amelyekkel kiegészítheted tudásodat, ás amelyeket kiselőadások elkészítéséhez is használhatod.
A gyűjtemény egyik része képi dokumentumokból áll. (…) Nem véletlen, hogy a tár elnevezésében is ott szerepel a plakát kifejezés, hiszen “a nemzeti könyvtárban található az ország legjelentősebb számú (kb. 120. 000 db) és legátfogóbb grafikai plakátgyűjteménye, amely felöleli a magyar plakátművészet történetét a kezdetektől (1885) egészen napjainkig. Az 1885-1926-ig terjedő grafikai plakátok digitális képanyaga és adatai elérhető a Magyar Digitális Képkönyvtár adatbázisában.”
Hiteles képeket keresnél ahhoz a korhoz, amelyet éppen tanultok? A Magyarország Képes Történelmi Kronológiája Magyarország történetéhez kapcsolódó képeket gyűjt digitalizált formában, amelyeknek a forrását is megjelöli. Képtár, időrend és térkép szerint tudsz keresni, a találatoknál az események nevére kattintva láthatod, van-e kép rendelve hozzá.
Barkácsötleteket, játékos feladatokat, videókat találhatsz a honlapon, de a történelem tantárgyhoz kapcsolódó versenyeket és pályázati felhívásokat is összegyűjtötték neked. A “Színes történelem” fül alatt olyan érdekességeket, ritkaságokat olvashatsz, amelyek nem férnek bele a történelemkönyvekbe. A Facebookon is megtalálhatod az oldalt: https://www.facebook.com/torizzotthon/.
1. Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
3. Évenkinti országgyülést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Urbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unio. Egyenlőség, szabadság, testvériség!
Az írásokat (szóközökkel együtt) 2500-3000 karakter terjedelemben várjuk az info@mult-kor.hu e-mail címre 2013. március 29-ig.
A szerkesztőségünk által legjobbnak ítélt három pályázat beküldői jutalmul egész éves Múlt-kor magazin-előfizetést és értékes könyvutalványokat nyernek (1. helyezett: 15 000 Ft, 2. helyezett: 10 000 Ft, 3. helyezett: 5000 Ft értékben), valamint az írásokat megjelentetjük a Múlt-kor történelmi portálon!”
(Az én legkedvesebb egri hősöm – mint látjátok – Vicuska!)
Minden év november 11-e Szent Márton napja. Számunkra azért is lehet kedves a nap névadó szentje, mert pannóniai származású volt, azaz a mai Magyarország területén született még a honfoglalás előtt, a római korban.
Márton-napot mind a népi kultúra, mind a keresztény kalendárium jeles napként tartotta számon. Ez a nap zárta le az áprilisban, Szent György napján induló gazdasági munkákat, ilyenkor kóstolták meg az újbort és vágták le először a tömött libákat. A nap névadó szentje, a középkorban rendkívül népszerű Szent Márton pannóniai származású volt, Savariában, a mai Szombathelyen született. Érdemes többet megtudni erről a jeles napról és az első nem vértanú szentről, ezért ajánljuk figyelmetekbe a következő weblapokat!
A Márton-nap és a libák – a libaevés hagyománya olvasható itt.
Márton-napi népszokások és libaétel receptek videóval itt.
Libababona, libajósda, további libás receptek itt.
A szombathelyi Szent Márton Látogatóközpont honlapja itt.
A Facebookon találtunk erre a videóra, amely remekül összefoglalja Szent Márton életét. Ha nincs időd (kedved) sokat olvasni, akkor itt van tömörítve, látványosan a lényeg: Szent Márton élete
Az 1956-os nemzeti ünnep megismeréséhez, megértéséhez találtunk nagyon jó digitális anyagokat a Tanarblog c. weboldalon. ’56 azért is különleges ünnepünk, mert a 20. század közepéről már maradtak filmfelvételek, fényképek, amelyek közelebb hozhatják hozzánk az eseményeket.
Íme egy térkép (Googel maps), amelyen 1956. október 23-a budapesti helyszínei vannak bejelölve, időpontokkal és korabeli fényképekkel ellátva. Itt megnézheted, s ha kedvet kaptál, magad is készíthetsz hasonlót akár más történelmi eseményekhez kapcsolódva.
Az MTI 1956-tal foglalkozó, 1956 Magyarországa című weboldala is rengeteg érdekes dokumentumot tartalmaz, nézd meg itt.
A nagy nap 15 perce címmel az Indexvideón nézhettek meg egy összeállítást, amelyet a kutatóknak sikerül összegyűjteniük 1956. október 23-ról. Nézd meg itt.
A Fortepan gyűjtemény amatőr fotókat tartalmaz az 1900 és az 1990 közötti évekből, így 1965-ból is. Az ünneptől függetlenül is érdemes böngészni ezeket a fotókat, közelebb hozzák a múltat a mához.
Végül egy játék Budapest Defenders címmel, amely a budapesti utcai harcokhoz kötődik.
A Napocska.hu oldalon egy könyvsorozat első három kötetéről találsz kvízkérdéseket. A gyönyörû rajzokkal, sok-sok információval és különös műgonddal készült könyvek magyarországi és erdélyi városokat mutatnak be. A három város: Kolozsvár, Marosvásárhely és Visegrád.
A helyes válaszokat beküldők között az öt szerencsésnek 1-1 könyvet küldünk a sorozatból. Beküldési határidő: 2010. november 02.
A gyűjtemény első felében 1956. október 23. emléke előtt tisztelegve olyan műsorokat kínálnak, amelyek történelemformáló politikusokat és hétköznapi hősöket, áldozatokat és túlélőket mutatnak be.
A gyűjtemény 1989-es részébe olyan anyagokat válogattak be, amelyek érzékeltetik, hogy 33 évvel később, az ’56-os események újraértékelése közepette a forradalom emléke hogyan formálta a közgondolkodást, hogyan vezette hazánkat a köztársaság kikiáltásához.
A műsorok a NAVA-pontokról érhetől el, azaz a könyvtár és az iskola minden számítógépén megnézhetitek, meghallgathatjátok őket – igaz, már csak az őszi szünet után.
Addig is íme egy korabeli (archív) felvételekből, Beethowen zenéjére készült összeállítás az 1956-os forradalomról:
Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Pöltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt.
1849 augusztusa és 1850 februárja között azonban Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki: 1849 augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest, 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát és 1850 február 19-én Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét.
Kossuth Lajos az alábbi 1890-es archív hangfelvételen így emlékezik az aradiakra vértanúkra:
“A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; ‘s buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!”
![A Karácsony Története - Tökéletlen Történelem [TT] - YouTube](https://i.ytimg.com/vi/bszUlIOFWAs/maxresdefault.jpg)
1. Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
A 
Facebook