- A pedagógiai diagnosztika elméleti és gyakorlati tartalmi megújítása
- 1. fejezet: A pedagógiai diagnosztika tantárgy célja, tartalma, teljesítésének feltételei
- 2. fejezet: A pedagógiai diagnosztika fogalma, tárgya, mérési területei. Mérés és értékelés a gyógypedagógus munkájában
- 2.1. A (gyógy)pedagógiai diagnosztika fogalma, tárgya és területei
- 2.2. A gyógypedagógiai diagnosztika típusai a diagnózis célja szerint
- 2.3. A gyógypedagógiai diagnosztika típusai a diagnózis jellege szerint
- 2.4. Gyógypedagógiai alapfogalmak
- 2.5. A mérés és értékelés egy módja: tantárgyi mérések és értékelések a gyógypedagógus munkájában
- Irodalomjegyzék
- 3. fejezet: A pedagógiai szakszolgálatok rendszere. A (gyógy)pedagógiai vélemény
- 4. fejezet: A DIFER, mint a kritikus kognitív készségek analitikus diagnózisára alkalmas standardizált mérőeszköz bemutatása
- 5. fejezet: A DIFER Programcsomag felhasználása, a kapott adatok értelmezése
- 5.1. Az írásmozgás koordináció készség felvétele és értékelésének módja
- 5.2. A tapasztalati összefüggés készség felvétele és értékelésének módja
- 5.3. A beszédhanghallás készség felvétele és értékelésének módja
- 5.4. A tapasztalati következtetés készség felvétele és értékelésének módja
- 5.5. A relációszókincs készség felvétele és értékelésének módja
- 5.6. Az elemi számlás készség felvétele és értékelésének módja
- 5.7. A rövid DIFER
- Irodalomjegyzék
- 6. fejezet: A DIFER Programcsomag a tágabb értelmű integráció szolgálatában: alkalmazási lehetőségei értelmileg akadályozott gyermekek körében
- 7. fejezet: A DIFER továbbfejlesztésének útjai: a rendszerező képesség mérése
- 8. fejezet: A taníthatóság mérése
- 9. fejezet: A figyelem működése, működési zavarai és mérési lehetőségei
- 10. fejezet: Az emlékezet működése, működési zavarai és mérési lehetőségei
- 11. fejezet: Az iskolakészültség mérésének lehetőségei I.
- 12. fejezet: Az iskolakészültség mérésének lehetőségei II.
- 13. fejezet: A magatartászavar és mérése. Háttértényezők a magatartászavar felmérésében. A hátrányos helyzet kritériumai
- 14. fejezet: A hiperaktivitás és mérése. A magatartászavar és a hiperaktivitás differenciáldiagnosztikája
- 15. fejezet: A pedagógiai diagnosztika etikai kérdései. A stigmatizáció és következményei
- Tanegységzáró teszt
12. fejezet: Az iskolakészültség mérésének lehetőségei II.
Előszó
Az iskolai alkalmasság mérése a korábban tárgyalt fejezetek mérőeszközeinek felhasználása mellett olyan megfigyeléseket és vizsgálatokat is igényel, amelyekkela gyermek komplex megismerése megvalósul. A fejezetben egy szempontsor és videó felvételek segítik a vizsgálati szituációk értelmezését, a kapott adatok értékelését.
A fejezet célja az eddig tanult mérési eljárások szintézisével az iskolai alkalmasság kritériumainak megállapításának bemutatása.