IV. FEJEZET: Hirtelen szívhalállal gyakran szövődő nem arrhythmológiai kórképek
A fejlett világban a hírtelen szívhalál (sudden cardiac death, SCD) leggyakoribb okát a koszorúér-betegség és az azzal együtt járó kamrai ritmuszavarok jelentik. Ismert tény azonban, hogy számos más cardiovascularis kórkép - akár arrhythmológiai eltérés nélkül is - együtt járhat az SCD magasabb incidenciájával. A gyakorló orvos számára éppen ezért fontos annak ismerete, mely szívgyógyászati betegségek esetén kell az SCD fokozott kockázatára gondolnia. A jelen fejezet célja ezen betegségek rövid ismertetése, kiemelve a kórképek eredetét, tünettanát, diagnosztikus és terápiás lehetőségeit, valamint a prognózisukra vonatkozó főbb információkat az utóbbi években publikált szakmai irányelvek alapján.
A hírtelen szívhalál (SCD) pontos definíciója régóta vita tárgyát képezi. Napjainkban az alábbi meghatározást tekinthetjük a leginkább elfogadottnak:
„Olyan szív eredetű természetes halál, mely hirtelen eszméletvesztést követően, az akut tünetek jelentkezésétől számított egy órán belül lép fel. Az anamnaesisben szerepelhet ugyan ismert szívbetegség, a halál ideje és módja azonban előre nem várhatóan következik be."
Az irodalom szerint a hirtelen kialakuló szív- és érrendszeri összeomlás miatt észlelt betegek 75-80%-ban kamrai tachycardia észlelhető, míg bradyarrhythmia csak az esetek kisebb részében fordul elő. Az esetek 5-10%-ában, az SCD koszorúér-betegség és szívelégtelenség hiánya mellett fordul elő. Az SCD incidenciája mentőszolgálati adatok alapján 0,36 - 1,28 / 1000 lakos/év.