MTA-SZTE Egészségfejlesztés Kutatócsoport
Kutatási téma
Az egészség mint alapvető erőforrás egyike az általánosan elfogadott emberi értékeknek, ami központi szerepet játszik minden cselekvésben, minden életkorban. Az egészséget meghatározza az egyént körülvevő természeti és társadalmi környezet, a rendelkezésre álló tartalékok, a problémák leküzdése, a sikerélmény és elégedettség érzése. Az egészség komplexitása leginkább a holisztikus egészségfogalommal ragadható meg, a maga testi, mentális, érzelmi, spirituális, társas és társadalmi dimenzióival. A számtalan befolyásoló faktor az öröklött tényezők, a környezeti tényezők, az egészségügyi ellátórendszer működése és az életmóddal összefüggő tényezők csoportjaira oszthatók, melyek közül utóbbi gyakorolja a legnagyobb hatást az egészség alakulására.
Mivel az egészség egy több komponensből álló, komplex jelenség, ezért értelmezéséhez és kutatásához rendszerszintű szemléletre van szükség. A rendszerszemléletű egészségmodell segítséget nyújt egyrészt az egészség értelmezésében, másrészt a befolyásoló tényezők azonosításában is. A modell alapján az egészség az egyént is magába foglaló rendszer terméke, nem pusztán az egyén tulajdonsága, ugyanis az egyén szükségletei és igényei a környezetével kölcsönhatásban vannak, és együttesen rendszert alkotnak. Ebből következik, hogy az egyén egészsége csakis tágabb keretben, az egyén környezetével való kölcsönhatásban értelmezhető, így az egészség megváltoztatásához is a rendszert érintő beavatkozásra lesz szükség.
A gyermekek egészségi állapotáról elmondható, hogy 2019-es adatok szerint az 5–14 évesek körében az egészségre kockázatot jelentő tényezők okozta veszteség mintegy 80%-át a viselkedésre lehet visszavezetni, míg a 15–19 éveseknél ez az arány 85%. Számos vizsgálat hívja fel a figyelmet a magyarországi gyermekek egészségi állapotának rossz helyzetére, az egészséges életmóddal összefüggő szokások hiányosságaira, az egészséget veszélyeztető magatartásformák gyakoriságára. Tanulmányok sora bizonyítja, a gyermekkori egészség nemcsak a tanulásra, de az egyén egész életére is kihat. Az egészségfejlesztés és különösen az egészséges életmódra nevelés emiatt kitüntetett feladata az oktatási-nevelési intézményeknek.
Az egészségfejlesztésben alkalmazott színtér alapú megközelítés lényege, hogy a köznevelési intézményekben eltöltött hosszú évek jó lehetőséget szolgálnak arra, hogy az életre való felkészülés mellett az egészségmegőrzést és az egészségfejlesztést az óvodai és az iskolai élet minden területén megtapasztalhassák. A korszerű egészségnevelés az egészségfejlesztés egy megvalósulási formája, mely a tudás és ismeret átadásán felül nagy hangsúlyt fektet a készségek és attitűdök kialakítására és formálására, az aktív bevonás módszerével, személyes élményekkel, tapasztalati tanulással bátorítja és támogatja a résztvevők együttműködését.
Kutatócsoportunk az intézményi egészségfejlesztés, egészségnevelés eredményességének átfogó javítását tűzi ki célul, ami a pedagógiai munka mellett az oktatási-nevelési rendszer valamennyi szereplőjére és feltételeire (környezetére) is kiterjed. Átfogó célunk az iskolát „egészségessé” változtató, átfogó, vagyis több (pedagógiai, közösségi, környezeti) területre kiterjedő olyan módszertan és holisztikus egészségszemlélet kialakítása, tesztelése és értékelése, ami képessé és motiválttá teszi a gyerekeket aktuálisan, és később, felnőttként is arra, hogy egészségesen éljenek.
Kutatócsoport vezető
Dr. habil. Tarkó Klára intézet- és tanszékvezető főiskolai tanár
oktatási és innovációs dékánhelyettes
(rövid szakmai önéletrajz) (szakmai adatlap)
A kutatócsoport bemutatása
A kutatócsoport tagjai az egészségfejlesztés iránt elkötelezett oktató-kutató szakemberek. A kutatócsoportot befogadó intézet, a SZTE JGYPK Alkalmazott Egészségtudományi és Környezeti Nevelés Intézete (és jogelődjei) 1992 óta képez szakembereket egészségfejlesztő, egészségnevelő és mentálhigiénés szakfeladatok ellátására. Az Intézet képzésein végzett szakemberek a mindennapi életet leginkább befolyásoló közösségekben, szervezetekben képesek elősegíteni, hogy az emberek nagyobb befolyásra tegyenek szert az egészségüket és jó közérzetüket meghatározó természeti és társadalmi környezet felett, valamint ők maguk is – az életmódjuk, szokásaik alakítása révén – változzanak egészségük érdekében. Az Intézet kutatási, pályázati és publikációs tevékenysége ugyancsak a fenti célt szolgálja. A befogadó intézet szorosan együttműködik a SZTE JGYPK Alkalmazott Pedagógiai Intézetének vezetőjével, és a SZTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettesével, valamint az ELTE, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Társadalomtudományi Kutatóközpont és a Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület - Népegészségügy 3.0 munkatársaival. A kutatócsoport tagjairól részletesebb információ itt található.
Az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programja
Kutatócsoportunk KFKP-n belüli bemutatkozása itt olvasható.