Lázas az ily szűk út, mint testben kék erek,
(Babits Mihály: Itália)
Három tag szerepel benne: (1) a hasonlított: szűk út, (2) a hasonló: testben kék erek és (3) a hasonlóság (tertium comparationis): lázas. A harmadik tag nyelvi kifejezője azonban gyakran elmarad. Például:
Mint befagyott tenger, olyan a sík határ,
(Petőfi Sándor: A puszta télen)
A hasonlat (mint a szóképek általában) lehet köznyelvi és költői. Célja szerint a költészetben kétféle hasonlatot különböztetünk meg.
1. Értelmi, szemléleti jellegű: a költőt a hasonló (tárgy, személy stb.) külső alakja ragadja meg, s elsősorban ezzel akar hatni. Például:
Mint komor bikáé, olyan a járása,
(Arany János: Toldi I.)
2. Érzelmi-hangulati jellegű: a költő valamilyen hangulatot akar ébreszteni, elsősorban az érzelmekre akar hatni. Például:
ha kell szívós leszek, mint fán a kéreg,
(Radnóti Miklós: Levél a hitveshez)
A hasonlat legáltalánosabb nyelvi formája az összetett mondat (mint a fentiek). A leggyakoribb kötőszók ilyenkor a következők: mint, mintha, miként, akár stb. De rejtettebb, sűrítettebb módon ragos vagy névutós határozóként is jelentkezhet a hasonlat. Például:
Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
(Petőfi Sándor: Szeptember végén)
Zengettük a jövő reményit,
(Arany János: Letészem a lantot)
Lásd
még: Határozó, Metafora,
Összetett mondat, Szókép.