Hónap: 2012 május

A szó elszáll, az írás megmarad ma a könyvtárban

Fb-Button

“Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.”

Ma kerül sor könyvtárunkban a 2011/2012-es tanév A szó elszáll, az írás megmarad című 5-6. osztályosok számára rendezett könyv- és könyvtárhasználati versenyének döntőjére.

A verseny idei témája Szent-Györgyi Alberthez kapcsolódik, aki szegedi kutatásaiért szegedi professzorként éppen 75 évvel ezelőtt vehette át a legrangosabb tudományos elismerést, a Nobel-díjat.

A verseny 14.30-kor kezdődik, nyolc csapat méri össze tudását Szeged és a városkörnyék általános iskoláiból.

Sok sikert, jó szórakozást!

 

Fabergé-tojások

Fb-Button

Ha tojás, akkor vagy húsvét, vagy Kinder tojás – és lám, van (illetve volt) olyan, ami egyesíti magában a kettőt! A mai Google logó e különleges, díszes tojások alkotójára, a ma 166 éve született  Peter Carl Fabergére emlékezik:

De ki is volt Fabergé? A francia származású aranyműves hugenotta családját elüldözték Franciaországból, s Oroszországban találtak menedéket. Peter Carl már Oroszországban, Szentpéterváron született 1846. május 30-án, majd 1870-ben átvette apja ékszerüzletét. 1885-ben III. Sándor cár udvari ékszerészévé nevezte ki, s innentől kezdve több, mint harminc éven keresztül dolgozott a cári családnak.

A műkincsnek számító tojásokat III. Sándor orosz cár megrendelésére tervezte az aranyműves. Sándor cár a legfontosabb ortodox ünnepen különleges ajándékkal akart kedveskedni

feleségének, így arra kérte fel a mestert: készítsen olyan ajándékot, amely egyszerre húsvéti és meglepetés is. A Fabergé-tojások a világ leghíresebb húsvéti tojásai lettek. Az egyedi tervezésű, főleg aranyból, jáspisból, malachitból és egyéb kristályokból készült míves tojások érdekességét a bennük rejlő meglepetés szolgáltatta. Minden kis ajándék tojást mintázott és valami meglepetést rejtett. 

A „Tyúktojás” az első Fabergé-darab, amit III. Sándor cár ajándékozott húsvétra feleségének, Marina Fjedorovnának 1885-ben. Árát 3-4 millió dollárra becsülték.

Fabergé összesen ötven különböző tojást készített az idők során a cári család különféle tagjainak. A Fabergé-ház hírneve hamarosan külföldre is eljutott: az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert.  A Fabergé műremekei nemcsak Oroszországban és Európa országaiban, hanem a Távol-Keleten és Amerikában is rendkívül kedveltek voltak.

A Fabergé ház legutolsó cári húsvéti tojása 1916-ban készült el. 1917 októberében a forradalom eltávolította a cári családot a hatalomból, így Fabergének menekülnie kellett Oroszországból. 1918-ban a Petrográdban található Fabergé üzlet bezárt. Peter Carl Fabergé először Németországba, aztán 1920-ban Svájcba menekült. A mester 1924-ben hunyt el Lausanneban.

(Forrás: http://kinszi.multiply.com/journal/item/340)

Tudj meg többet róla, olvass/nézz utána!

Új könyveink

Fb-Button

Új könyvek a könyvtárban! Gyertek!

  • Boldizsár Ildikó-Szegedi Katalin: Királylány születik
  • Csoóri Sándor: Moziba megy a Hold
  • Darvasi László: Trapiti
  • Fráter Zoltán: Mesék az operaházból
  • Hatvan év legszebb magyar meséi
  • Kiss Ottó: Csillagszedő Márió
  • Kukorelly Endre: Samunadrág
  • Lewis Carroll: Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán
  • Mai erdélyi mesék: Legszebb karácsonyi ajándék a nátha
  • Markó Béla: A pinty és a többiek
  • Mezey Katalin: Kivala Palkó Nemlehet-országban
  • Michelle Knudsen: Oroszlán a könyvtárban
  • Mosonyi Aliz-Háy Ágnes: Szekrénymesék
  • Pais István: Bibliai érdekességek, történetek, aforizmák
  • Rudyard Kipling: Hogyvolt-mesék
  • Szilágyi Domokos: Lám egymást érik a csodák
  • Tánczos Vilmos: Elejtett szavak
  • Tündérkert

   

Réber László 92. szülinapjára

Fb-Button

Lehet, hogy névről nem ismered, de ha látod a rajzait, egyből tudni fogod, kiről van szó. 92 évvel ezelőtt született Réber László, aki gyermekkönyvek illusztrátoraiként lett ismert, ő volt többek között a Janikovszky Éva és a  Lázár Ervin könyvek állandó illusztrátora.

Így írtunk róla Janikovszky Évánál, A hónap szerzője rovatunkban: Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok a sajnos időközben szintén elhunyt Réber László rajzaitól. Amíg Janikovszky Éva kevés szóval ír, Réber László egyetlen vonallal rajzol. Ezzel  a módszerrel leegyszerűsítik, modellszerűvé teszik a világot, és rengeteg teret hagynak a képzeletnek.

Tudj meg többet róla, olvass utána:

 

 

 

 

A hét idézete

Fb-Button

Minden könyv más, pedig mindegyikben ugyanazok a szavak vannak. Csak más sorrendben. (…) Az írók azt a néhány betût rakosgatják ide-oda, mégis rengeteg mindent el tudnak mondani! (…) Azt gondolná az ember, hogy egy idő után már nem is tudnak új sorrendet kitalálni.

Louis Sachar

Kalyber Joe a könyvtárban!

Fb-Button

Holnap, azaz május 18-án pénteken maga Kalyber Joe, akarom mondani Pilcz Roland jön el hozzánk a könyvtárba és hozza magával az Eső új, speciális kiadását.

9:45-től már vár benneteket a könyvtárban, majd 10-től az 5.b osztályosokkal találkozik szintén a könyvtárban.

Hogy miért az Eső? Maga Roli ezt írja a blogján:

Kedves naplóm, és mindazok akik olvassák; Elkezdtem felújítani, kijavítgatni, megszépíteni 2006-ban elkészült művem, az Eső címűt. Ez a Kalyber Joe sorozat második epizódja. Arra a kérdésre, hogy miért épp a második részt újítom fel, pláááne, hogy az elsőhöz képest Leonardoi magasságokban legel eme égi csoda, hát igen egyszerű válasszal szolgálhatok: Elfogyott.

És további blogbejegyzései az új Esőről: Esőnapló 2. és Esőnapló 3.

Szóval, aki találkozni akar vele, jöjjön 9:45-re a könyvtárba!

Korábbi bejegyzéseink:

 

A hónap szerzője Kányádi Sándor

Fb-Button

Mai születésnapján szeretettel köszöntjük Kányádi Sándort! Isten éltesse sokáig!

Végzem, mit az idő rám mér,
végzem, ha kell százszorozva!
Hinni kell csak, s följutunk mi,
föl a fényes csillagokba!

 

Ismerős-e neked a fakatona, a három székláb, vagy a birka-irka? Ezek a „szereplők” mindannyian Kányádi Sándor egy-egy verséből valók, melyeket a Kaláka Együttes is megzenésített. Így már biztosan tudod, kiről van szó, ugye?

De az életéről és további műveiről tudsz-e valamit?

1929. május 10-én született Nagygalambfalván, Hargita megyében, Romániában. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, középiskolába Székelyudvarhelyen járt. Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben.

Költői tehetségét Páskándi Géza fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1960-tól 1990-ig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt.  Írói álneve Kónya Gábor.

Nem csak szerkesztőként, íróként és költőként tevékenykedett, a filmmel is kapcsolatba került. Tamási Áron: Ábel a rengetegben című regényéből az ő forgatókönyve alapján készült a film.

Noha már 83 éves, jelenleg is tevékenyen részt vállal az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége Romániában, Magyarországon és a környező államok magyarlakta településein is.

Jelentősebb díjai:

Déry Tibor-díj, Kossuth-díj, Herder-díj, Magyar Örökség-díj, A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal, A Magyar Kultúra Követei Díj, 2009. március 15. A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozat).

Az iskolai könyvtárban az alábbi könyveket találod meg tőle:

  • A bánatos királylány kútja (Versek, mesék, történetek)
  • Kenyérmadár (Versek, mesék, történetek)
  • Néma tulipán (Gyermekversek, mesék)
  • Talpas történetek
  • Tavaszi tarisznya (Gyermekversek)
  • Virágon vett vitéz: történetek a kisfiúról és a nagyfiúról meg a romos ház lakóiról
  • Valaki jár a fák hegyén
  • Kaláka: Kányádi – Hangzó Helikon

Tudj meg többet, olvass utána:

Május 9. – A győzelem napja

Fb-Button

Május 9-én ünnepeljük A győzelem napját, azaz a pusztító második világháború végét az európai hadszíntéren, valamint az Európa Napot.

A XX. század nem tartozik az emberiség “sikerszázadai” közé, szinte háború háborút követett. Kezdődött az I. világháborúval, majd azt ezt lezáró békeszerződés következményeként kitörő, s éppen 67 esztendeje befejeződő II. világháborúval folytatódott. És bár azóta ekkora konfliktusra nem került sor, az ember nem nyugodhatott. Például Ázsiában dúlt az első, majd a második indokínai (vietnami) háború, ami összességében eltartott egészen 1975-ig, majd jött az Öbölháború, s ami szintén elfogadhatatlan, Európa is újra hadszíntér lett a Délszláv háború során.

A második világháború felfoghatatlan borzalmakat okozott: milliókat tett földönfutóvá, országokat és városokat rombolt le és közel 60 millió embert pusztított el. Európában ez volt az első olyan háború, amely a civil lakosság etnikai alapú, módszeres kiírására törekedett, amikor zsidó és cigány származású, valamint fogyatékkal élő, ártatlan emberek millióit küldte értelmetlen halálba.

Álljanak itt a ma éppen 100 esztendővel ezelőtt született író, Ottlik Géza sorai:
Próza (részlet)

Buda ostroma – nem tudom, hogy meddig tartott 1686-ban vagy 1849-ben, de – 1944-45-ben nekünk hosszú volt a Pasaréten. Karácsony estéjétől február közepéig vesztegzár alatt, villany, gáz, telefon, s ami a legrosszabb: víz nélkül, s persze éhkoppon, mégiscsak túléltük. A hidaink mind a Dunában, még a Lánchidat sem tudta megmenteni valaki. Éjjel-nappal hallottuk az ágyúszót, bombázást. Elképzeltük, hogy mekkora lehet a pusztítás. De amit aztán később az ember a szemével látott, azt nem tudta előre elképzelni. Házsorok, terek, utcák tűntek el, város helyett hóba-sárba-földbe taposott romok, hullák, dögök, roncsok mindenütt…

Azt kívánjuk A győzelem napján, hogy SOHA ne legyen háború!

 

A második világháborúról rengeteg könyv, film jelent meg, ha rákeresel a Google-ban, 1640000 találatot kapsz.
Amit mi javaslunk, az az, hogy olvass utána a könyvtárban:

  • A második világháború Bp. : Gabo, 2006
  • A II. világháború nagy csatái Bp. : Gabo, 1995
  • A második világháború krónikája Bp. : Magyar Könyvklub, 1999
  • Romsics Ignác: A 20. század képes története Bp. : Rubicon, 2008