„Tág a világ
mint az álom
mégis elfér
egy virágon.”
(Weöres Sándor: Pára )
1913-ban, azaz 100 esztendeje született, s 1989 januárjában halt meg a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb költője, Weöres Sándor, akit januári A hónap szerzőjének választottunk. Ebben az évben többször fogtok még találkozni vele itt a blogon és a könyvtárban is.
Mi jut eszedbe először, ha az ő nevét hallod? Az óvoda? A Bóbita című vers? Vagy az, hogy nem úgy kell írni a nevét, ahogy kiejtjük? És tudsz róla valami mást? Itt az ideje kicsit bővíteni a tudásod!
1913-ban született Szombathelyen, de gyermek- és ifjúkorát Csöngén töltötte, melyet igazi szülőhelyének vallott haláláig. Az ottani élmények ihlették a Száncsengőt, a Bóbitát, a Csiribirit… Családja művelt volt, s egész
gyermekkorában művelt felnőttek vették körül. Talán ebből adódott, hogy folyamatosan olvasott, mindent, ami a kezébe akadt. Végül nem csak olvasott, írt is. 14 éves korában már versei jelentek meg vidéki lapokban, 1934-ben, azaz 21 évesen jelent meg első kötete Hideg van címmel, Pécsett. Felfigyelt rá Babits Mihály, barátja lett Kosztolányi Dezső.
Az egyetemet is elvégezte, belekóstolt a történelem- és földrajztudományba, járt a jogi karra, végül filozófia-esztétika szakon végzett a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen.
Több irodalmi lapnak is dolgozott (Magyar Csillag, Válasz, Pesti Hírlap, Nyugat, stb.). Részt vett folyóiratok szerkesztésében, dolgozott könyvtárakban, több nyelven tudott (pl. szanszkritül), ezeken a nyelveken fordított is.
Vonzotta a keleti kultúra, feleségével – Károlyi Amy költőnővel – részt vettek egy kínai körutazáson, melynek élményei tükröződnek verseiben is.
1949 és 1956 között politikai okokból nem engedték kiadni verseit, csak műfordításokat és gyerekverseket jelentethetett meg. Ekkor írta mai napig nagyon népszerű, és mindenki által ismert verseit. Két kötetben jelentette meg őket, az
egyiket Bóbita, a másikat Ha a világ rigó lenne címmel.
1970-ben Kossuth-díjat kapott és az osztrák állam díját az európai irodalomért.
1989-ben bekövetkezett haláláig számos verseskötete és egyéb írása jelent meg.
Sokban különbözik kortársaitól. Költeményei játékosak, még akkor is, ha témájuk komoly, vagy szomorú. Rímei csengő-bongók, verseinek ritmusa, hangzása dallamos. Gyerekversei sem gügyögő, a gyerekeket lenéző versek, ezekre is nyelvi és ritmikai bravúr jellemző. Talán ennek köszönhető, hogy a gyerekek körében ő az egyik legnépszerűbb költő, s verseit többen is megzenésítették (Halász Judit, Sebő Ferenc, a Kaláka együttes, stb.)
Az iskolai könyvtárban is megtalálod köteteit, CD-it. Keresd őket a kölcsönzőben, a verseknél! Megzenésített verseit hallgathatod fejhallgatóval az olvasóteremben.
Olvass utána! Látogasd meg a következő weblapokat is:
- Weöres Sándor a Literatura.hu-n
- Weöres Sándor: A teljesség felé
- Weöres Sándor.lap.hu
- Ahova Weöres Sándor hazatért
Köszönjük a kiegészítést Rozmán László tanár úrnak!
Frissítette: Nagy Anetta
Facebook
Kedves Szerző!
Sajnálom, hogy jó hangulatú írásából kifelejtett egy fontos helyszínt, és nem említ egy nagyon fontos tényt, mely nélkül WS portréja csak töredékes lehet. Weöres Sándor valóban Szombathelyen született, aztán egy hét múlva hazavitték a szülei Csöngére, melyet igazi szülőhelyének vallott haláláig,hisz ott töltötte fogékony gyermek- és ifjúkorát, oda tért haza még idős korában is, s az ottani élmények ihlették a Száncsengőt, a Bóbitát, a Csiribirit és a Valse triste -hez hasonló egyéb fel nem sorolható remekműveket.
Ne vegye el Csöngét az olvasóitól, azt a kis Kemenesaljai falut, mely idén legalább négy rendezvénynek (köztük egy országos, és egy a Kárpát-medence magyar ajkú népének szóló) ad otthont, és ma is elevenen ápolja a költő emlékét.
Ha ezekről az időkről nem rendelkezne elég információval, szívesen segítek, de inkább ajánlom, hogy olvassa el a Magyar Orpheus – Weöres Sándor emlékezetére című könyvet. (Szépirodalmi Könyvkiadó 1990)
Köszönöm, hogy időt szánt levelem elolvasására.
Celldömölk, 2013. február 18.
Tisztelettel:
Rozmán László
a csöngei székhelyű Weöres Sándor – Károlyi Amy emlékét ápoló alapítvány kuratóriumának titkára, magyartanár
Nagyon köszönjük a kiegészítést, beillesztettük a bejegyzésbe! További jó munkát kívánunk!