Pazu egy árva bányászfiú, akinek az a nagy álma, hogy egyszer megtalálja Laputát, és ezzel bebizonyítja, hogy apja, aki szintén látta, sőt le is fényképezte, nem hazudott. Sheeta kalózok támadása elől menekülve leesik egy léghajóról, és egyenesen Pazu karjaiba pottyan. Két főhősünk a kalózok és a katonák elől menekülve elindul megkeresni Laputát, amelynek uralkodó családjából Sheeta származik. A lány nyakában egy különleges erejű kristály függ, ez mentette meg az életét a léghajóról való többméteres zuhanás közben, és ezt akarja mind a hadsereg, mind a kalózklán megszerezni…
A Laputa az 1986-ban Miyazaki által megalapított Studio Ghibli első filmje.
Miyazaki rendezte a csütörtökön már vetített Nauszikát és A vándorló palotát, amikről már írtam. Február 25-én 14:30-tól a Totoro bájos világába nyerhetnek bepillantást azok, akik eljönnek a könyvtárba az Anime klubba.
“Sok időbe tellett, mire rájöttem, hogy a Kisvakonddal valójában magamat rajzolom. Ő az ideál, akinek lennem kéne. De nem érek fel az ideálhoz. “
Februárban Zdenek Milerre, a Kisvakond megalkotójára esett a választásunk, mert 1921. február 21-én született Csehországban, azaz pár nap múlve ünnepli 89. születésnapját.
Bár a Kisvakond megálmodójaként és életre keltőjeként ismerjük őt, de más animációs filmeket, könyvillusztrációkat és forgatókönyveket is készített.
Első munkája 1948-ban készült el, A milliomos, aki ellopta a Napot címmel. A film sikeres volt, alkotóját ismertté és keresett rajzolóvá, s az egyik legnépszerűbb rajzfilmkészítővé tette.
1954-ben nehéz feladatot kapott: olyan filmet kellett készítenie, amelyben különböző ipari folyamatokat mutat be a gyerekeknek. Egy tervet ugyan kapott hozzá, de semmi kedve nem volt olyan rajzfilm létrehozásához, amelyben egy mesélő magyarázza el, hogy éppen mi történik a képeken. Valami egyedibbet, játékosabbat képzelt, egy szerethető figurát keresett, melynek segítségével valóra válthatná terveit. Nagy problémát okozott neki, hogy akkortájt az amerikai rajzfilmstúdiók – köztük a Disney is – lefoglalt már minden szerethető, kedves küllemű figurát és állatot. Miler tetszését egyáltalán nem nyerte el az a formavilág, amit azok a stúdiók képviseltek. Feltett szándéka volt, hogy megmutatja: Európában is tudnak rajzfilmet készíteni, nem is akármilyet, méghozzá olyan főszereplővel, ami a többieknek eszébe sem jutott addig. Az elhatározás erős volt, de a megoldás váratott magára. Egészen addig, míg egy alkonyati sétán meg nem botlott egy vakondtúrásban.
Ennyi kellett ahhoz, hogy megszülessen Kisvakond, majd még három hónap, hogy a Milernek egyáltalán nem tetsző, csúnyácska, kissé esetlen állatka szerethető és bájos formát öltsön. Az első mesefilm a tervek szerint egy ing elkészítését mutatta volna be, de a történet kedvéért egy kék, zsebes nadrág lett belőle. Két év telt el, mire 1956-ban végre elkészült az első film, a Kisvakond nadrágja. Hatalmas sikert aratott és megnyerte a Velencei Filmfesztivál fődíját is. Ezek után nem volt megállás.
2002-ig, az utolsó film megjelenéséig 65 munka készült el. A siker nemcsak a főhős eredetiségének és kedvességének köszönhető, aki ötletesen oldja meg a felmerült problémákat, és sosem komorodik el, hanem annak is, hogy – az első rész kivételével – Kisvakond és barátai nem beszélnek, csupán csak különböző indulatszavakat és hangokat használnak, amelyekhez a rendező a kislányairól, Katerináról és Barboráról készített hangfelvételeket használta fel.
A megalkotásától 2002-ig eltelt 54 évben Kisvakond járt a városban, a tengernél, a sivatagban, a világ körül és a nadrágon kívül többek között szert tett egy autóra, egy rakétára, egy tévére és egy lakásra is.
Kisvakond kalandjait olvashatod is, az iskolai könyvtárban az alábbi könyveket találhatod meg: A vakond nadrágja, Volt egyszer egy vakond
1000 évvel a Hétnapos Tűz után, ami szinte az egész Földet elpusztította az emberek kis favakban vagy nagyobb birodalmakban élnek. A Pusztulás tengere, ami a Föld nagy részét beborítja mérgező növényeivel és óriás rovaraival hatalmas veszélyt jelent a megmaradt emberekre, akik ahelyett, hogy egymást segítenék, háborúznak. A békés Szél Völgyének hercegnője Nauszika aki ahelyett, hogy a pusztulás Tengerének elpusztítására törekedne, megpróbálja megérteni azt. Egy másik királyság alatt azonban megtalálják az egyik Óriás Harcost (az Óriás Harcosok égették fel a Földet a Hétnapos Tűz idején) a harcos Tolmékok ellopják, és megpróbálják elszállítani de, a gépük a Szél Völgye fölött lezuhan, így kerül Nauszika és a népe két harcoló királyság és Pusztulás Tengere közé.
A film annak ellenére, hogy a ’80-as évek elején készítették nagyon jó grafikájú, láthatunk benne hatalmas repülőket és rovarokat, nagy spórafelhőket és látványos akció jeleneteket.
Ezt és A vándorló palotát már levetítettük, jövő csütörtökön fél háromtól Laputa lebegő világába nyerhet bepillantást, aki eljön a könyvtárba.
Mint tudjátok, csütörtökönként Anime klub működik a könyvtárban. Hanakochan, a klub egyik szervezője írta az alábbi ajánlót A vándorló palotáról azoknak, akik lemaradta a vetítésről. Jövő csütörtökön találkozunk újra!
Történetünk egy kisvárosban veszi kezdetét, itt él főhősünk Sophi. Az ország azonban hadban áll egy szomszédos birodalommal, és arról beszélnek, hogy a legendás varázsló Howl is errefelé jár vándorló palotájával. Amikor Sophi elindul meglátogatni húgát két katona állítja meg és csak egy ismeretlen, viszont igen jóképű mágus segítségével tud elmenekülni ( a mágusról később kiderül, hogy nem más mint Howl, aki a pletykák szerint elrabolja a fiatal lányok szívét). A Puszták Boszorkánya viszont féltékeny Sophira és 90 éves öregasszonnyá változtatja az amúgy fiatal lányt. Sophi pedig elindul megkeresni Howl kastélyát, a vándorló palotát, amit Calcifer, a tűzdémon tart mozgásban. Mikor megtalálja, felveszi magát takarítónőnek és a kalandok csak itt kezdődnek. Nemcsak Sophit átkozták meg a varázsló múltja is sötét titkot rejt.
A rendező és a stúdió hozza a tőlük már megszokhatott magas színvonalat, a hátterek itt is kidolgozottak, a harci repülők pedig fantasztikusak.
Ezt és a Nauszikát már vetítettük, csütörtökön fél háromtól Laputa lebegő birodalmába repülhetsz el te is ha eljössz.
Blogunk történelme során először elmaradtunk egy kicsit A hónap szerzőjével, ráadásul decemberi választottunk, Kiss Ottó szerepelt kedvenc költészeti blogunkon, a Költögetőn is. Így aztán azt javaslom, hogy együtt olvassátok a kettőt! 🙂
„ – És te hogy lettél író?
– Írtam egy könyvet. Aztán még egyet és még egyet.”
Kiss Ottó író, újságíró, költő 1963. október 10-én született Battonyán. Számunkra különösen érdekes lehet, hogy a “mi” főiskolánkon, a szomszéd épületben lévő Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett tanári diplomát, majd a József Attila Tudományegyetemen tanult (ma mindkettő a Szegedi Tudományegyetem nevet viseli – és még a mi iskolánk is).
Azonban nem tanárként keresi a kenyerét, 1990-től szabadúszó újságíró lett. 1992–1997 között a Gyulai Hírlap szerkesztője volt, 2000-től a békéscsabai Bárka című folyóirat munkatársa. 1996 óta publikál rendszeresen. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ír, verseket és prózát is. Írásait minden jelentősebb hazai folyóirat közölte. Több munkáját lefordították németre, angolra, franciára, japánra, szerbre, bolgárra, svédre, horvátra, szlovákra és beás nyelvre.
Igazán ismertté akkor vált, amikor megjelent Csillagszedő Márió című könyve. Népszerűségét mutatja, hogy pillanatok alatt elfogyott az összes példány és 2003-ban a Magyar Írószövetség neki ítélte az Év Könyve – díjat.
Kiss Ottó rímtelen verseket, úgynevezett „svéd” gyermekverseket ír. Ezekben a versekben az érzések, gondolatok játszanak főszerepet. A szöveg minden esetben egyszerű, könnyen érthető, legtöbbször mégis elgondolkodtató, a nyelvi játékoktól sem mentes. Az Ami a szívedet nyomja : mai svéd gyermekversek című kötet a névadója ennek a stílusnak, de a nagyszerű Ágai Ágnes verseit is nevezhetjük “svéd” gyermekverseknek.
A Csillagszedő Márió és az Emese almája (2006) is olyan verseket tartalmaz, amelyek gyerekhez és felnőtthöz, vagy ahogyan Kiss Ottó mondta: „a minden felnőttben benne élő gyermekhez” egyaránt szólnak. Mindkét kötetből egy család, illetve a főszereplő kisfiú és kislány életébe pillanthatunk be. Legújabb verseskötete 2009-ben jelent meg a Móra Kiadó gondozásában A nagypapa távcsöve címmel.
Nemrégiben indította el blogját a http://kissotto.blogspot.com/ címen, ahol egészen friss verseket is olvashattok tőle. Pl. vasárnap a havazás örömére íródott a Holle anyó.
Gyermekek részére nem csak verseket, hanem regényt is írt már, A terepasztal lovagjai című könyvét a 8-10 éves korosztálynak ajánlja.
Ha igazán jó, de szokatlan formájú és stílusú verseket szeretnél olvasni, esetleg a regényre is kíváncsi vagy, keresd őket a könyvtárban! Részlet az Emese almájából
Könyvtárunk lassan két éve NAVA-pont, azaz a könyvtári számítógépekről elérhetitek a Nemzeti Audiovizuális Archívum filmjeit. Már írtam a Sorsfordító októberek című tematikus gyűjteményükről, most pedig a Filmhíradók online című oldalukra hívom fel a figyelmeteket. A NAVA munkatársai állították össze régi filmhíradókból a Karácsony a nagyvilágban című érdekes kisfilmet.
Nem más, mint Roald Dahl! Nézd meg a weboldalát itt!
Nem csupán gyermekkönyveket írt, hanem sajátos stílusú felnőttkönyveket is, aminek köszönhetően Angliában a mai napig ő az egyik legnépszerűbb író. Tiszteletére nyitották meg a Roald Dahl gyermekgalériátAylesbury mellett. Londonban egy fantasztikus múzeumot hoztak létre, a rajongók legnagyobb örömére. Ha kíváncsi vagy, milyen egy igazi, interaktív emlékház, kukkants bele az alábbi honlapba és a nyitólapján levő videóba!
Könyvtárba járó, az irodalmat szerető emberek sokasága adja versírásra a fejét. Bizonyára előfordul olyan is, hogy versírás közben elszáll az ihlet, és csakazért sem jut semmi sem eszünkbe… Ilyenkor valaki előkap egy külföldi szótárt, és végigbogarássza a magyar szavak oszlopát, valaki más költők verseihez fordul segítségül, valaki pedig a modern számítástechnikához nyúl…
Ezen rímkereső program segítségével ötvözhetjük a hatékonyságot a művészettel. Akár Magyar, akár Angol nyelven akarunk rímeket keresni, biztos a találat: A program összesen 138 000 magyar szót, és 192 000 angol szót tartalmaz kereshető adatbázisában. Csak írjuk be a keresőmezőbe azt a szót, amelyhez rímeket szeretnénk keresni, és másodperceken belül előttünk lesz az eredmény.
Az adatbázis sok híres magyar költő teljes versesköteteit és sok más digitális formában fellelhető írások szavait tartalmazza indexelve. Így akár régi költőink nyelvezetén is találhatunk rímeket, ezzel a verset értékesebbé téve.
A program tartalmaz néhány beállítási lehetőséget is: Megadhatjuk, hogy a találati listán milyen hosszú szavak szerepeljenek, vagy akár a keresendő rím százalékos egyezését is vizsgálhatjuk az eredeti szóhoz képest.
Kellemes rímbogarászást kíván a program készítője: Horváth Loránd.
A könyvtár gépeire letöltöttük a programot, itt is tudjátok használni, nem csak otthon!
Köszönjük, Loránd!
Mi jut eszedbe, ha Felix Salten nevét hallod? A Bambi című könyv és a belőle készült bájos rajzfilm biztosan. De tudsz-e róla, vagy az életéről bármi egyebet? Ha kíváncsi vagy és szívesen gyarapítanád tudásod, olvass tovább van nézd meg a honlapon A hónap szerzője rovatot!
Siegmund Salzmann néven született Budapesten1869. szeptember 6-án. Három hetes volt, amikor családja Bécsbe költözött, s itt is nőtt fel. Gyermekkora szegénységben telt, iskolába alig járt, mert korán dolgozni kényszerült. Kezdetben cseléd volt, majd egy biztosítási irodában kapott állást.
“Erdő, mező, hegy, völgy, falu – minden mesél itt.
A mesék földje ez – csuda-e,
ha szép csendesen mesemondóvá nő az a gyermek…”
Benedek Elek, a Székelyföld szülötte 150 évvel ezelőtt, 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Erdővidék egy kicsiny falujában, Kisbaconban. Természet – és emberszerető környezetben nőtt fel, s íróként meg tudta őrizni, tovább tudta adni olvasóinak mindazt, ami az ő gyermekkorát széppé tette.
Azt vallotta, hogy magyar népmesét kell a gyermekek kezébe adni, mert az a magyar nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja eléjük. A gyermekirodalmat az igaz és jó emberré nevelés eszközének tartotta és úgy gondolta, ez a leghatékonyabb módja annak, hogy a magyar történelmet mindenki megismerje. Meggyőződése volt, hogy a népmese az egész magyar nép lelkületének tükre, s arra tanít, hogy a jó – sok próbatétel után – mindig győz a rossz felett. Ő volt az első író, aki országgyűlési képviselőként a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta.
Benedek Elek egyetlen személyben újságíró, író, szerkesztő, kiadó, művelődés- és oktatáspolitikus, országgyűlési képviselő, mesegyűjtő, mesemondó volt. Többek között novellák, színdarabok és regények mellett a Magyar nép múltja és jelene 2, a Magyar mese- és mondavilág 5, a Nagy magyarok élete 12 kötetének szerzője, a Nemzeti Iskola, valamint a Néptanítók Lapjának szerkesztője. Továbbá (Pósa Lajossal), Az én Újságom, (Sebők Zsigmonddal) a Jó Pajtás, majd egyedül a Cimbora című gyermeklapokat szerkesztette. Ez utóbbit a legnehezebb időkben saját költségén adta ki. Mindent összevetve a magyar gyermekirodalom egyik megteremtőjét tisztelhetjük benne.
2005-től a születése napján ünnepeljük a Népmese Napját.
Könyvtárunkban, mint minden évben, szeptember 30-án, születésnapján idén is mesenapot tartunk! Figyeld a programokat!
Laputa – Az égi palota
Facebook