A karácsoyvárás időszakában könyvtárunk is ünnepi díszbe öltözött, közösen készülődtünk az ünnepre.
Adventi naptárunkban minden reggel új könyves-olvasós idézet várta a betérőket.
Közösen díszítettünk egy karácsonyfát, csupa kedvességgel, mindennapi apró örömmorzsákkal.
Igazi karácsonyi ajándékként pedig új könyveket rakhattunk a fa alá, olvasóink nagy örömére.
1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük A költészet napját. Ezen a napon országszerte felolvasásokat, nyilvános versmondási lehetőségeket szerveznek, megemlékezéseket, könyvbemutatókat tartanak.
Idén ismét nincs lehetőségünk az iskolában megemlékezni erről a napról, ezért József Attila Születésnapomra című versét hoztuk el nektek ebből az alkalomból. A költeményt Lutter Imre kifejező előadásában hallgathatjátok meg.
A városban több rendezvénnyel is tisztelegnek az ünnep előtt, melyeket ide kattintva tekinthettek meg!
Húsvét alkalmából egy tavalyi és idei húsvéti nyúlról szóló verset hoztunk Nektek!
Viki néni és Juszti néni
Kedves Gyerekek!
Hamarosan itt van a jól megérdemelt tavaszi szünet és vele együtt húsvét ünnepe is.
Sajnos, ez az ünnep most máshogy fog telni mindannyiunknál, mint ahogyan eddig megszokhattuk, hiszen a számunkra legfontosabb emberek egy részével személyesen nem találkozhatunk. De ez a két nap akkor is ünnep, ha csak a szűk családunkkal lehetünk együtt. És ennek az ünnepnek is megvan a maga története.
Egy olyan, mindössze néhány perces kis filmet hoztunk ma Nektek, amely rajzosan és szemléletesen foglalja össze a húsvéti ünnepkör történetét és eseményeit.
Ha megnézitek, megtudhatjátok, hogy honnan ered a húsvét elnevezés, mit ünneplünk ekkor, mi az a böjt, miért mindig más időpontra esik húsvét két napja és hogyan számoljuk ki ennek dátumát, sőt, még az is kiderül belőle, hogy hogyan lett az ünnepi események részese a nyúl. És ami a meglepetés: a filmben nem emberek szerepelnek! Hogy kik? Kiderül, ha megnézitek! 🙂
A filmet IDE kattintva érhetitek el.
Kellemes időtöltés lehet a lakást húsvéti díszbe öltöztetni, nyuszikat rejteni el a lakásban, ehhez hoztunk nektek néhány videót, amelyekből ihletet meríthettek.
Ha szívesen készítenétek:
vagy tojásból nyuszit,
tojástartóból húsvéti kosarat,
vagy maradék anyagokból és kifújt tojásból dekorációt,
akkor kattintsatok a linkekre!
További húsvéti dekorációs ötleteket ezen az oldalon találhattok: http://manokucko.hu/category/unnepek/husvet/
Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánunk!
Viki néni és Juszti néni
András napjával, november 30-án kezdetét vette az adventi időszak, a várakozás, a karácsonyra való felkészülés ideje.
Az adventi koszorún elhelyezett négy gyertya a karácsonyt megelőző négy vasárnapot jelzi, s minden vasárnap eggyel több gyertyát gyújtunk meg rajta. Az így növekvő fényesség a növekvő reményt jelképezi.
De nem csak a koszorú jelezheti számunkra a karácsony közeledtét. Az adventi naptárak segítségével egész decemberben számon tarthatjuk, hogy hány nap van még az ünnepig.
A naptár története több, mint 150 évre nyúlik vissza, s elsősorban protestáns családokban volt közkedvelt. Az első adventi naptárakat 1851-ben, kézzel készítették, de még egyáltalán nem hasonlítottak a most használatosakhoz. Akkoriban többnyire bibliai tárgyú képecskéket akasztottak a falra, vagy krétával minden nap húztak egy vonalat a padlóra, december elsejétől karácsonyig.
1908-ban készült és Gerhard Lang nevéhez fűződik az első nyomtatott naptár. Ezen még nem voltak ablakok, csak képecskéket lehetett egy kartonra feltűzni.
A később elterjedt, népszerű, ablakos változatot is ő találta ki. Az ötletet állítólag egy gyermekkori emlékéből merítette: édesanyja az ő számára készített egy hasonló naptárat, amelyre minden nap feltűzhetett egy papírból készített pici gyertyát, hogy lássa, hány nap van még karácsonyig. Gerhard Lang, az adventi naptárak atyja 1974-ben hunyt el Münchenben, igen idős korában.
A 20. század elején már olyan naptárakat is lehetett kapni, melyeknek ablakaiban egy-egy bibliai idézet rejtőzött. A folyamat a második világháború 
idejére megszakadt, akkor nem árultak adventi naptárakat.
1946-ban jelentek meg újra, Richard Sellmer készítette őket, s ezekből alakult ki 1958-ra a ma is ismert, csokit rejtő változat. Ha kíváncsi vagy, milyen naptárakat álmodott még meg Richard Sellmer, látogass el erre az oldalra!
Olvass utána:
SZABÓ T. ANNA: AZ ÜNNEP AZÉ AKI VÁRJA 
Aki magot szór ablakába
és gyertya vár az asztalán.
A várók nem várnak hiába.
Egy angyal kopogott talán?
Szárnysuhogás az ablakon túl –
vigyázz! Kinézni nem szabad!
Künn az angyalhad térül-fordul,
egy pillanatra látszanak.
A karácsonyfát hozzák – hallod?
– egy koppanás, és leteszik.
Fényben úszik az üvegajtód,
s megint suhogás. Mi ez itt?
Zöld angyaltoll: egy kis fenyőág,
karácsonyszagú és meleg.
“Gyújtsd meg a legutolsó gyertyát!”
Ez az angyali üzenet.
És be is mehetsz – vár az ünnep,
és minden zárt ajtót kitár.
A fa alatt angyalok ülnek –
az ünnep azé, aki vár.
(Forrás)
![IMG_4274[1]](http://www.jgypk.hu/gyakktar/wp-content/uploads/2016/03/IMG_42741-1024x768.jpg)
A karácsony előtti adventi ünnepkör bővelkedik a jeles napokban. E nap (december 13.) névadó szentje Szent Lúcia, magyarul Szent Luca, a szembetegségek és a vakok védőszentje. Neve a lux, fény szóból származik.
A svédek egyik legjelentősebb ünnepe a Luca-nap, náluk gyakorlatilag ekkor kezdődik a karácsony. De Luca napja a magyar néphagyománynak is jeles ünnepe. A legjelentősebb asszonyi ünnepünk, ezen a napon a nőknek nem volt szabad dolgozniuk. Aki megszegte ezt a szabályt, Luca megbüntette. Ehhez a naphoz még számtalan boszorkányság, jóslás is tartozik. Leghíresebb a lucapogácsa sütése, a lucabúza keltetése, a luca székének faragása, a lucakalendárium, a “kotyolás”…
Olvassatok utána a részleteknek, érdemes!
József Attila az egyetlen olyan költő, akinek az iskolában könnyen megjegyeztem a születésnapját, ugyanis ezen a napon ünnepeljük 1964 óta minden év április 11-én A Költészet Napját Magyarországon. Minden évben irodalmi előadóestekkel, “versmaratonokkal”, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tiszteleg az ország a tragikus sorsú költő emléke és a magyar líra előtt.
Olvass utána:
Mi József Attila: Születésnapomra című versével köszöntjük a költőt és a költészetet: 
Harminckét éves lettem én –
meglepetés e költemény
csecse
becse:
ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.
Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!
Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
szegény
legény.
De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.
Intelme gyorsan, nyersen ért
a „Nincsen apám” versemért,
a hont
kivont
szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:
„Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén” –
gagyog
s ragyog.
Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj –
Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!
1937. április 11.
Facebook
#/media/Datei:Richard_Ernst_Kepler_-_Im_Lande_des_Christkinds.jpg){kind=link}