Új könyveink

Fb-Button

Új könyvek a könyvtárban! Gyertek!

  • Boldizsár Ildikó-Szegedi Katalin: Királylány születik
  • Csoóri Sándor: Moziba megy a Hold
  • Darvasi László: Trapiti
  • Fráter Zoltán: Mesék az operaházból
  • Hatvan év legszebb magyar meséi
  • Kiss Ottó: Csillagszedő Márió
  • Kukorelly Endre: Samunadrág
  • Lewis Carroll: Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán
  • Mai erdélyi mesék: Legszebb karácsonyi ajándék a nátha
  • Markó Béla: A pinty és a többiek
  • Mezey Katalin: Kivala Palkó Nemlehet-országban
  • Michelle Knudsen: Oroszlán a könyvtárban
  • Mosonyi Aliz-Háy Ágnes: Szekrénymesék
  • Pais István: Bibliai érdekességek, történetek, aforizmák
  • Rudyard Kipling: Hogyvolt-mesék
  • Szilágyi Domokos: Lám egymást érik a csodák
  • Tánczos Vilmos: Elejtett szavak
  • Tündérkert

   

Réber László 92. szülinapjára

Fb-Button

Lehet, hogy névről nem ismered, de ha látod a rajzait, egyből tudni fogod, kiről van szó. 92 évvel ezelőtt született Réber László, aki gyermekkönyvek illusztrátoraiként lett ismert, ő volt többek között a Janikovszky Éva és a  Lázár Ervin könyvek állandó illusztrátora.

Így írtunk róla Janikovszky Évánál, A hónap szerzője rovatunkban: Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok a sajnos időközben szintén elhunyt Réber László rajzaitól. Amíg Janikovszky Éva kevés szóval ír, Réber László egyetlen vonallal rajzol. Ezzel  a módszerrel leegyszerűsítik, modellszerűvé teszik a világot, és rengeteg teret hagynak a képzeletnek.

Tudj meg többet róla, olvass utána:

 

 

 

 

A hét idézete

Fb-Button

Minden könyv más, pedig mindegyikben ugyanazok a szavak vannak. Csak más sorrendben. (…) Az írók azt a néhány betût rakosgatják ide-oda, mégis rengeteg mindent el tudnak mondani! (…) Azt gondolná az ember, hogy egy idő után már nem is tudnak új sorrendet kitalálni.

Louis Sachar

Kalyber Joe a könyvtárban!

Fb-Button

Holnap, azaz május 18-án pénteken maga Kalyber Joe, akarom mondani Pilcz Roland jön el hozzánk a könyvtárba és hozza magával az Eső új, speciális kiadását.

9:45-től már vár benneteket a könyvtárban, majd 10-től az 5.b osztályosokkal találkozik szintén a könyvtárban.

Hogy miért az Eső? Maga Roli ezt írja a blogján:

Kedves naplóm, és mindazok akik olvassák; Elkezdtem felújítani, kijavítgatni, megszépíteni 2006-ban elkészült művem, az Eső címűt. Ez a Kalyber Joe sorozat második epizódja. Arra a kérdésre, hogy miért épp a második részt újítom fel, pláááne, hogy az elsőhöz képest Leonardoi magasságokban legel eme égi csoda, hát igen egyszerű válasszal szolgálhatok: Elfogyott.

És további blogbejegyzései az új Esőről: Esőnapló 2. és Esőnapló 3.

Szóval, aki találkozni akar vele, jöjjön 9:45-re a könyvtárba!

Korábbi bejegyzéseink:

 

A hónap szerzője Kányádi Sándor

Fb-Button

Mai születésnapján szeretettel köszöntjük Kányádi Sándort! Isten éltesse sokáig!

Végzem, mit az idő rám mér,
végzem, ha kell százszorozva!
Hinni kell csak, s följutunk mi,
föl a fényes csillagokba!

 

Ismerős-e neked a fakatona, a három székláb, vagy a birka-irka? Ezek a „szereplők” mindannyian Kányádi Sándor egy-egy verséből valók, melyeket a Kaláka Együttes is megzenésített. Így már biztosan tudod, kiről van szó, ugye?

De az életéről és további műveiről tudsz-e valamit?

1929. május 10-én született Nagygalambfalván, Hargita megyében, Romániában. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, középiskolába Székelyudvarhelyen járt. Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben.

Költői tehetségét Páskándi Géza fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1960-tól 1990-ig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt.  Írói álneve Kónya Gábor.

Nem csak szerkesztőként, íróként és költőként tevékenykedett, a filmmel is kapcsolatba került. Tamási Áron: Ábel a rengetegben című regényéből az ő forgatókönyve alapján készült a film.

Noha már 83 éves, jelenleg is tevékenyen részt vállal az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége Romániában, Magyarországon és a környező államok magyarlakta településein is.

Jelentősebb díjai:

Déry Tibor-díj, Kossuth-díj, Herder-díj, Magyar Örökség-díj, A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal, A Magyar Kultúra Követei Díj, 2009. március 15. A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozat).

Az iskolai könyvtárban az alábbi könyveket találod meg tőle:

  • A bánatos királylány kútja (Versek, mesék, történetek)
  • Kenyérmadár (Versek, mesék, történetek)
  • Néma tulipán (Gyermekversek, mesék)
  • Talpas történetek
  • Tavaszi tarisznya (Gyermekversek)
  • Virágon vett vitéz: történetek a kisfiúról és a nagyfiúról meg a romos ház lakóiról
  • Valaki jár a fák hegyén
  • Kaláka: Kányádi – Hangzó Helikon

Tudj meg többet, olvass utána:

Május 9. – A győzelem napja

Fb-Button

Május 9-én ünnepeljük A győzelem napját, azaz a pusztító második világháború végét az európai hadszíntéren, valamint az Európa Napot.

A XX. század nem tartozik az emberiség “sikerszázadai” közé, szinte háború háborút követett. Kezdődött az I. világháborúval, majd azt ezt lezáró békeszerződés következményeként kitörő, s éppen 67 esztendeje befejeződő II. világháborúval folytatódott. És bár azóta ekkora konfliktusra nem került sor, az ember nem nyugodhatott. Például Ázsiában dúlt az első, majd a második indokínai (vietnami) háború, ami összességében eltartott egészen 1975-ig, majd jött az Öbölháború, s ami szintén elfogadhatatlan, Európa is újra hadszíntér lett a Délszláv háború során.

A második világháború felfoghatatlan borzalmakat okozott: milliókat tett földönfutóvá, országokat és városokat rombolt le és közel 60 millió embert pusztított el. Európában ez volt az első olyan háború, amely a civil lakosság etnikai alapú, módszeres kiírására törekedett, amikor zsidó és cigány származású, valamint fogyatékkal élő, ártatlan emberek millióit küldte értelmetlen halálba.

Álljanak itt a ma éppen 100 esztendővel ezelőtt született író, Ottlik Géza sorai:
Próza (részlet)

Buda ostroma – nem tudom, hogy meddig tartott 1686-ban vagy 1849-ben, de – 1944-45-ben nekünk hosszú volt a Pasaréten. Karácsony estéjétől február közepéig vesztegzár alatt, villany, gáz, telefon, s ami a legrosszabb: víz nélkül, s persze éhkoppon, mégiscsak túléltük. A hidaink mind a Dunában, még a Lánchidat sem tudta megmenteni valaki. Éjjel-nappal hallottuk az ágyúszót, bombázást. Elképzeltük, hogy mekkora lehet a pusztítás. De amit aztán később az ember a szemével látott, azt nem tudta előre elképzelni. Házsorok, terek, utcák tűntek el, város helyett hóba-sárba-földbe taposott romok, hullák, dögök, roncsok mindenütt…

Azt kívánjuk A győzelem napján, hogy SOHA ne legyen háború!

 

A második világháborúról rengeteg könyv, film jelent meg, ha rákeresel a Google-ban, 1640000 találatot kapsz.
Amit mi javaslunk, az az, hogy olvass utána a könyvtárban:

  • A második világháború Bp. : Gabo, 2006
  • A II. világháború nagy csatái Bp. : Gabo, 1995
  • A második világháború krónikája Bp. : Magyar Könyvklub, 1999
  • Romsics Ignác: A 20. század képes története Bp. : Rubicon, 2008

 

Az utolsó Olimposzi a könyvtárban

Fb-Button

Megjelent és a könyvtárból már kölcsönözhető a Rick Riordan Percy Jackson és az Olimposziak című sorozatának befejező része, Az utolsó Olimposzi! Nem akarunk nagy titkokat elárulni, csak annyit, hogy van benne egy jó kis csavar, ami végig izgalmassá teszi a könyvet. Ja, és szerintünk lesz még ennek folytatása!

A könyv fülszövege:

A félvérek egész évben harcra készülődtek, de tudták, hogy nem sok esélyük van a győzelemre. Kronosz serege erősebb volt, mint valaha, és minden átállt istennel és félistennel nagyobb lett. Amíg az olimposziak a pusztító Tüphónt próbálták megállítani, addig Kronosz bevonult New Yorkba, ahol az Olimposz gyakorlatilag őrizetlenül állt. Az Idő Urának megállítása Percy Jacksonra és a fiatal félistenek csapatára várt. A New York Times sikersorozatának várva várt befejező részében beteljesül a Percy tizenhatodik születésnapjára jövendölt prófécia. Miközben Manhattan utcáin tovább dúl a nyugati világ megmentéséért vívott harc, Percyn az a szörnyű gyanú lesz úrrá, hogy saját sorsa ellen küzd. “Magával sodró történet, egyszerre izgalmas, gondolatébresztő és könnyfacsaró. A regénysorozat méltó befejezése.” – (Kirkus Review)

“A magasfeszültségű izgalmak és a pezsgő humor nagyszerű kombinációja” – (Booklist)

“Percy Jackson ötödik és egyben utolsó kalandja egy robbanással kezdődik, és egyre bombasztikusabban folytatódik. A rajongók nem fognak csalódni!” – (Publisher Weekly)

Korábbi kötetek: