10. fejezet: a mese és a játékosság szerepe
Kiindulópont: „Semmilyen költemény nem képes olyan finoman beszélni a szívhez, mint a mese.” (Herder)
A szívhez szólás döntő szempont a mesékben. Két példa: Antoine de Saint Exupéri és Lázár Ervin.
A kis herceg. https://hu.wikipedia.org/wiki/A_kis_herceg : az ember szívvel lát igazán
Lázár Ervin: „A szív az első. Értitek? A szív!” A kisfiú és az oroszlán. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. 54. o. A külsődleges dolgok feleslegesek.
Tévhitek a mesével kapcsolatban:
A mesék nem szólnak a felnőtteknek.
A gyermek számára a mese, általában a fantázia (és a fantázia-játék) bonyolult és nehezen érthető világot jelent.
Cáfolat:
A jó mesék olyan tanulságokat fogalmaznak meg, amelyek nem veszítik érvényüket el a későbbi életkorban sem. Ezt a felnőtt ember egyáltalában ne szégyellje és ne tagadja meg! Ellenkezőleg: ha felismeri és elfogadja, csak gazdagodik lelki világa, és könnyebben válhat jóemberré. A gyerekverssel foglalkozni nem infantilizmus.
A valóságon túli világ, a képzelet szárnyalása a gyermek számára nagyon is befogadható, érthető. Mi több, neki ez természetes és élvezhető világot jelent. A mese és a gyerekvers nem kioktat, és nem puszta szavakkal mond el történeteket, ad vissza hangulatokat, hanem érzéki módon fejez ki nagyon is átélhető, élményszerű „egyszerű” igazságokat.
A mese kimondhatóvá teszi a kimondhatatlant. A gyermek számára nincsenek megmagyarázhatatlan dolgok, a képzelete a csillagokig szárnyal.
A gyermekirodalom kimeríthetetlen tárházát adja a gyermekverseknek, a meséknek, novelláknak, gyermekregényeknek.
Néhány konkrét példa:
A jó gyerekvers könnyen megjegyezhető és énekelhető ritmusban fogalmazódik. Weöres Sándor: Kocsi és vonat című kötet azonos című verse.
Móra Könyvkiadó, Budapest, 2012.
Megjelenik a humor: Móricz Zsigmond: A török és a tehenek. „Meg is számol Mehemed / három féle tehenet. / Fehéret, feketét, tarkát. / Meg ne fogja a tehén farkát! / Nem tudta ezt Mehemed: / felrúgták a tehenek.”
Megnyilvánul a filozofikus tartalom, tanulság. Janikovszky Éva: Ők ma gyerekek „Visszahozhatatlanok és megismételhetetlenek / a gyermekkor napjai, hetei, hónapjai. / Téglák ezek, amelyekből és amelyekre / a felnőtt élet felépül. / Ha sok tégla hiányzik, labilis lesz az építmény.” Régi igazság: az időt nem lehet visszafordítani.
http://www.sgyak.u-szeged.hu/tanar/nyemcsokne/lapok/jekireutot.htm
http://mek.oszk-hu/03400/03410/html/5597html
Továbbá: Janikovszky Éva: Már óvodás vagyok. Ezt a könyvét tarthatjuk a szerző legfilozofikusabb alkotásának: itt már megjelennek pszichológiai és szociológiai elemek is.
A mesék fontosak a gyermekek életében: http://anyamento.hu/gyermekneveles/ a mese fontossagaagyerekekeleteben/(2015.05.02)
A mesékben győz a „jó” és az igazság, de megjelenik a szomorúság, a tragédia is. Ez utóbbihoz klasszikus példa Andersen: A gyufaárus kislány című meséje. A vaskályha a meleg (melegség), a libasült a táplálkozás, a karácsonyfa a szeretet szimbólumai. Egyik sem adatik meg a kislánynak: marad a hallucináció, a vágyakozás, majd a fagyhalál.
A mesék élvezetéből kiderül, a gyermeknek sokkal érzékenyebb a füle, a szeme, az agya, mit a felnőtté. Többek között ezt is eltanulhatná tőle a felnőtt ember.
A konkrét gyermekművek felidézése nyilvánvalóan folytatható és bővíthető.
Tetszés szerint lehet válogatni az alábbi linken:
www.mesefilmek.hu/mesek/gyerekzenek
www.egyszervolt.hu
Különösen ajánlatos megtekintésre és meghallgatásra a mesék közül a Hupikék törpikék, Dóra, a felfedező, Magyar népmesék közül a Nyúlpásztor, a Csillagszemű juhász, Grimm: Csipkerózsika, Fekete István: Vuk, Móra Ferenc: Gergő juhász, Weöres Sándor: Bóbita. A dalok közül Kaláka együttes: Három székláb (Kányádi Sándor szövege), Bródy János: Legyetek jók ha tudtok, Hívd a nagymamát (Halász Judit tolmácsolásában), Szörényi Levente – Bródy János: A fiam meg a lányom
A fenti mesék és gyermekdalok egy-egy általános, mindennapi életérzésről és tanulságról szólnak
Manapság terjedőben vannak a digitális játékok, és visszaszorulóban a hagyományos, klasszikus mesék.
http://www.startlapjatekok.hu/
Néhány általános megállapítást, filozofikus tanulságot mindenképpen célszerű figyelembe vehetünk
A kisgyermekek rendelkeznek valamiféle, egységesnek mondható világképpel, amelyben békésen megférnek az ellentétek.
Az ellentéteket (például a jó és a rossz, az igazság és a hazugság, a szépség és a csúfság, a vidámság és a szomorúság stb.) megférnek egymás mellett, de végletesen reagálnak rájuk: tehát valami vagy valaki „jó” vagy „rossz”, átmenet nincs. Nem lehet például valaki kicsit „rossz” ember.
A gyermek megváltoztatja a valóságot, azt egy természetfeletti világba helyezi.
A gyermek nem annyira a történettel vagy az erkölcsi tanulsággal azonosul, hanem a konkrét mesehőssel.
A képzelőerő, a fantázia, a konkrét érzéki megjelenítés jelentősége döntő szerepet és jelentőséget kap.
A mesékből a könnyen átélhető és érzékileg látványosan megjelenítő leírások hatnak igazán.
A gyermekek számára nincsenek megfejthetetlen titkok, bár kezdeti rejtélyek akadnak a mesék olvasása-nézése közben.
A meséket, gyermekdalokat is úgy értelmezik, hogy természetes módon és őszintén rákérdeznek a dolgokra.
Napjainkban látványosan terjednek a különféle digitális játékok.
A klasszikus mesék iránti érdeklődés és fogékonyság szemlátomást csökken.
Letöltés: