Az 1990-es évekig a sport legfeljebb nagy általánosságban, esetleg véletlenszerű kontextusban került terítékre a turizmuskutatásban, központi témaként kevésbé. Még az olyan nagy sportesemények esetében sem tűnt nyilvánvalónak a szerepe, mint az Olimpiai Játékok, s ugyanez vonatkozott az outdoor sportrekreációs tevékenységekre és az egészség-fitnesz motivációjú sportaktivitásokra is (Hinch és Higham 2001).

A turizmuskutatás és a sporttudomány közös tartományaként értelmezhető sportturizmus-kutatás - mely a sportot a turizmus elsődleges attrakciójaként vizsgálja - tehát viszonylag új, multidiszciplináris tudományterületnek tekinthető. A sporttudomány olyan természet,- és társadalomtudományi ismereteket integráló, önálló kérdésfeltevéssel, kutatási területtel, terminológiával, módszerekkel rendelkező sokarcú tudományág (Frenkl 2003), melynek vizsgálati tárgyát a testkultúra jelenségei, illetve a testkulturális tevékenységet folytató ember képezi. Mivel a sportoló embert meglehetősen sok oldalról vizsgálja, a sporttudománynak számos határtudománya van (pl. sportélettan, sportpszichológia, sporttörténet).

A turizmust komplexitásából fakadóan ugyancsak több dimenzióból közelíthetjük meg. Ebből adódóan a turizmuskutatás szintén sokoldalú, magába foglalja a turisztikai fogadóterületek, régiók, kistérségek, települések vizsgálatát, a turizmus tervezését, fejlesztését, az utazási szokások feltérképezését, az imázskutatást és számos egyéb tényezőt is (Aubert ed. 2007). A szaktudományok közül leginkább a közgazdaságtan, a szociológia és a földtudományok forrásai kapcsolódnak az önállóvá vált turizmustudományhoz (Aubert 2005), melyet legújabban a „turizmológia" névvel illetnek (Michalkó 2012).

A sportturizmus-kutatás pontos taxonómiai helyének meghatározása tehát nem egyszerű, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a turizmuskutatás kezdetektől a természeti és a társadalmi környezet kölcsönhatásait, illetve térbeliségét vizsgáló földrajztudomány berkeiben fejlődött. Ha azonban modellalkotási céllal, elsődleges cél- és feladatrendszerük szerint „lecsupaszítjuk" a múltban és a jelenben illetékes diszciplínákat, lehetőség van a sportturizmus-kutatás helyének meghatározására (2. ábra).

2. ábra: A földrajztudomány, a sporttudományok és a turizmustudomány (turizmológia) kapcsolata. A szerző szerkesztése