IV.3. A szívműködés elektrofiziológiája
Nodális
szövetnek nevezett struktúra található a szinusz
csomóban illetve az atrioventrikuláris
(AV) csomóban. Közös jellemzőjük, hogy spontán ingerképzésre képesek (pacemaker
sajátság). A pacemaker sejtek ingerképzése biztosítja a szív automáciáját, vagyis azt a képességét,
hogy idegi behatásoktól függetlenül is működőképes. Az emberi szív elsődleges
ingerképző központja a jobb pitvar falában található szinusz csomó (SA csomó).
Intrinsic aktivitása kb. 100 ingerület/perc, de a folyamatosan érvényesülő
paraszimpatikus hatás a nyugalmi frekvenciát 70 ingerület/perc körüli értéken tartja.
A szinusz csomóban keletkezett akciós potenciál a pitvarokban sejtről-sejtre
terjed, így jut el az atrioventricularis (AV) csomóba, melynek frekvenciája
kisebb (50-60 ingerület/perc). Az AV csomó feladata az ingerület továbbítása a
kamrai ingerületvezető rendszerre, melynek részei a His köteg, a Tawara szárak és a Purkinje rostok. A kamrai
ingerületvezető nyaláb is rendelkezik pacemaker aktivitással, de a frekvencia
(30-40 akciós potenciál/perc) nem elegendő a minimálisan szükséges perctérfogat
biztosításához. A Purkinje rostokról az ingerület a kamrai munkaizomrostokra
tevődik át.