A gyógytestnevelés-órai úszás jelentősége, helye, szerepe a mozgásszervi, belgyógyászati betegségek rehabilitációjában
Az úszó foglalkozások a gyógytestnevelési folyamatban a gyógytestnevelés fontos részegységeként vannak jelen. Az úszás sportág és a vízben végezhető mozgások gyógyító, terápiás hatásait adják a gyógytestnevelés eredményességéhez.
A gyógytestnevelésben a szárazföldi tornatermi és szabadban végzett gyakorlatokat egészíti ki, és semmi esetre sem helyettesítik azokat!
Az órákon a víz emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásait kihasználva a foglalkozásokat vezető szakember sokoldalúan fejleszti a résztvevő tanulók képességeit, miközben javítja egészségügyi állapotukat. Az úszó foglalkozás a betegségtől illetve érintettségtől függően fejleszt, szintentart, vagy a további romlást lassítja a testnevelés, valamint az úszás sportág aktív gyakorlatanyagával.
Az úszás, mint gyógyterápia és mint sport az egyik legjobb rehabilitációs eszköz. Úszás közben a mozgás okozta ingerhatásokon túl a megváltozott környezet is hatással van az emberi érzékszervekre.
A látás, a hallás, a szaglás, ízlelés, tapintás, bőrérzékelés egyaránt igénybe van véve a vizes, uszodai környezetben. Az egyén hőszabályozása fizikai munkavégzéskor, így sportoláskor is megváltozik, a vízben azonban még extrémebb hatások érhetik. A víz hő-elvonó képessége több mint hússzorosa a levegőének, így az uszodavíz hőmérséklete fontos tényezője az uszodai foglalkozásoknak. A helyben végzendő gyakorlatoknál és az úszásoktatás során 30-33 Celsius fok az ajánlott hőmérséklet, míg az úszáshoz a 26-28 fok az ideális. Ilyen környezetben a tanulók figyelme is fenntarthatóbb és az izmok működése is hatékony marad.
Az úszómozgások az egyensúlyozás szervrendszerét is igénybe veszik. A szárazföldön végzett mozgások többnyire függőleges testhelyzetben zajlanak, míg úszás közben az egyén a gyakorlatok nagy százalékában vízszintes helyzetben van. Továbbá a víz hullámzása és a közeg ellenállása is próbára teszi a gyakorlatokat végző egyensúlyozó képességét.
A gyógytestnevelés tornatermi foglalkozásai mellett kiváló helyszín a mozgásszervi problémás területek mobilizálására, erősítésére, korrigálására a vizes közeg.
A felhajtóerő következtében (hidrosztatikai nyomáskülönbség) a vízben mozgó testre az általa kiszorított víz súlyával megegyező segítő erő hat, tehát a végzendő mozgások és gyakorlatok könnyebben kivitelezhetővé válnak.
Ez különösen az elhízás és a mozgásszervi betegségek esetén jelent nagyfokú könnyebbséget a gyermekek számára. Az ízületek terhelése szinte elenyésző a szárazföldön végzett sportmozgások okozta igénybevétellel szemben.
A víz közegellenállása ugyanakkor nehezíti a mozdulatok végrehajtását, így mindenképpen erősítő hatással is bírnak a végzett vizes gyakorlatok.
Az úszó mozgások a test izmainak egyenletes terhelést biztosítanak, intenzitástól függően erősítik és nyújtják azokat így lehetővé téve az ízületi mozgáshatárok eredményesebb megtartását, esetleges fejlesztését. A gyakorlatok végrehajtása közben szinte valamennyi izomcsoport részt vesz a munkában, ezáltal létrejön az egyenletes erősítés különösen a vázizomzat esetében. Fejlődik a törzs, a hát, váll, a csípő és a láb, kialakul az aktív izomfűző, mely a helyes tartásért is felelős.
Úszás közben fokozódik a keringés, erősödik, fejlődik a légzőrendszer ill. az idegrendszer is. Az úszás légzésjavító hatása a feladatok végrehajtása során keletkező nagyfokú oxigénigény következtében fellépő fokozott légzés miatt jön létre. A vízben a hidrosztatikai nyomás megkönnyíti a kilégzést és nehezíti a belégzést, ami által erősödnek a légzésben résztvevő izmok, így hosszú távon az úszás és a vízben végzett, kellő intenzitású gyakorlatok a tüdő vitálkapacitásának javulását eredményezik. A légzés javulásához hozzájárul továbbá a vízfelszín feletti párás pormentes légréteg is. Ez különösen az asthmások és egyéb allergiás megbetegedésben szenvedők számára jelent könnyebbséget.
A vízben teljesített gyógytestnevelés órák sajátossága még az a környezet adta mentális többlet, amely segít a szárazföldön esetlegesen felmerülő sikertelenségeket kompenzálni és helyette a vízben átélt élményekkel, pozitív helyzetekkel fejlesztően hat a gyermekek önbizalmára, fegyelemre nevel és fejleszti kitartásukat, személyiségüket.