MTA-SZTE Egészségfejlesztés Kutatócsoport
Záró Beszámoló
2021. szeptember 1. – 2025. augusztus 31.
Kutatás címe: Innovatív akciókutatás az eredményes óvodai, általános iskolai és középiskolai egészségfejlesztéshez-egészségneveléshez szükséges oktatási-nevelési módszertan kidolgozására, a megvalósítás feltételeinek azonosítására
A kutatási tervben megfogalmazottaknak megfelelően felállított Kutatási szervezet (munkacsoportok) feladatvégzésében történt a vállalások megvalósítása. Az egyes vállalásokhoz kapcsolódó publikációkat az MTA_SZTE_Egészségfejlesztés_Kutatócsoport_ Publikációk_2021_2025 dokumentum számozott tételeivel jelezzük (P – Publikáció; K – Konferencia előadás; F - Folyamatban).
1. Egészségnevelés történeti munkacsoport
Feladata az 1868-2018 között megjelent magyar tantervek és utasítások elemzése az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés megjelenésének történetiségét vizsgálva. Elvégzett és publikált elemzések:
1.1. Az általános iskolai egészségnevelés 1917-1950 közötti időszakának elemzése (P1).
1.2. Szempontok az iskolai egészségnevelés történetének értelmezéséhez (P23)
1.3. 1995-2018 NAT-ok elemzése QDA-Miner program segítségével – az egészség holisztikus megközelítésének közvetítése szempontjából (K10, Lipták Mónika Zoé PhD értekezése).
2. Tantervelemző és -összehasonlító munkacsoport
Feladata az MTA-PTE Innovatív Egészségpedagógia Kutatócsoporttal közösen a magyar, svéd, finn, észt aktuális nemzeti alaptantervek egészségfejlesztő, egészségnevelő szempontú összehasonlító elemzése, a magyar nemzeti alaptanterv egészségnevelés és egészségfejlesztés szempontú fejlesztésére vonatkozó javaslatok megfogalmazása.
2.1. A magyar, svéd, finn, észt nemzeti alaptantervek egészségfejlesztő, egészségnevelő szempontú összehasonlító elemzése (K33) a HECAT (Health Education Curriculum Analysis Tool) elemzési szempontjai mentén (P41), valamint a QDA Miner dokumentumelemző program segítségével.
Az adatbázisok összeállítása mind a négy alaptanterv esetében elkészült (az adatbázis megtekinthető itt, mint HECAT és QDA Miner adatbázis, a jelszó: a leadott beszámolóban), a nemzetközi összehasonlító kutatási adatok elemzése és publikálása azonban még folyamatban van. Az 1995 és 2018 közötti magyar nemzeti alaptantervek esetében a fizikai egészségdimenzió túlsúlyát állapítottuk meg. A HECAT felhasználása 1 PhD hallgató (Erdenezul Uitumen) disszertációjának részét is képezi (P41, P44, P45, K39, K40, K41, K42, K43). A QDA Miner 6.0.13. programmal történő adatelemzés a Magyar Nemzeti Alaptanterv(ek) esetében szintén 1 PhD hallgató (Lipták Mónika Zoé - https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/12849/) disszertációjának részét képezi (K10; P15). Mindkét hallgató témavezetője Dr. habil. Tarkó Klára.
2.2. A NAT2020 elemzése QDA Miner 6.0.13. program segítségével.
Az elemzésben, mivel a társadalmi kérdések minden műveltségterületet áthatnak, jelen vizsgálatban pedig az egészségre ható tényezőket jelző szavakat és kifejezéseket a legszélesebb értelemben soroltuk be, a társadalmi egészségdimenzió súlya az összes előforduláson belül kimagasló lett (37,19%). A második legmagasabb súllyal azonban a fizikai egészség dimenzió (20,29%) van jelen. További előfordulási gyakoriságok: társas egészség – 17,12%, spirituális egészség: 6,92%, érzelmi egészség – 4,91%, mentális egészség – 3,02%, komplex egészségfogalom – 10,55%.
2.3. A pedagógusképzés képzési terület magyarországi alap- és mesterképzési szakjai képzési és kimeneti követelményeinek áttekintése olyan szempontból, hogy azok miként tükrözik a NAT2020 által a pedagógusokra adresszált egészségfejlesztési, egészségnevelési feladatokra történő felkészítést (Lipták Mónika Zoé PhD értekezése).
Azoknak a szakoknak a képzési és kimeneti követelményeit vizsgáltuk meg részletesen, amelyek a NAT2020 értelmében egészséggel kapcsolatos témákat tárgyaló tantárgyak oktatására készítenek fel. Ezek a következők: tanító alapképzési szak, közismereti tanárszakok közül a biológiatanár, testnevelő tanár, gyógytestnevelő tanár, technika- és tervezés-tanár, fizikatanár, kémiatanár, történelemtanár, etikatanár, és a természettudomány-környezettan szakos tanár.
3. Egészségmagatartás munkacsoport.
Feladata a diákokat és pedagógusokat érintő egészségfejlesztési beavatkozási pontok azonosítása adatgyűjtéssel és -elemzéssel.
3.1. Kérdőíves felmérés a Szülők vélekedése gyermekük egészségmagatartásáról címmel.
225 kitöltés érkezett, 114 fő 3-11 éves gyermek szülője, 111 fő 12-18 éves gyermek szülője. 2022. május-június volt az adatfelvételi időszak. Részét képezte az Internetfüggőségi Kérdőív (Internet Addiction Test – IAT), amely lefordításra és validálásra került. Az IAT két altesztre bontható: az Ellenőrzőlista a Problémás és Kockázatos Gyermeki Médiahasználatról („Problematic and Risky Media Use in Children Checklist”) és a Szülő-Gyermek Internetfüggőségi Teszt („Parent-Child Internet Addiction Test for Adolescents”). Eredmény: a kutatócsoport által kifejlesztett, pedagógusok számára készült mérőeszköz, amely a szülői megfigyelések bevonásával segíthet a gyermekek mentális egészségével összefüggő pedagógiai döntések előkészítésében, egyéni, osztály- vagy iskolai szinten egyaránt (P10, P14, P29, P30, P31, P35, P36, K4, K8, K9, K25, K29, K30, K31, K32).
3.2. Leendő pedagógusok egészségfogalmát és egészséggel kapcsolatos (téves)elképzeléseit kutató kérdőíves vizsgálat.
Kutatásunk sikeresen feltárta az egészséggel kapcsolatos tévképzetek meglétét, és azoknak a pedagógushallgatók egészségtudatosságára gyakorolt hatását, ezzel bizonyítva, hogy a tévhitek jelentős szerepet játszanak a pedagógiai nevelés és az egészségnevelés terén. Az eredmények azt mutatták, hogy a jelenlegi pedagógusképzés hiányosságai hozzájárulhatnak a tévképzetek fennmaradásához és tovább terjedéséhez (P15, P39, K10, K37, Lipták Mónika Zoé PhD értekezése).
A kutatás eredményei több szinten is gyakorlati következtetéseket vonnak maguk után. Elsősorban arra mutatnak rá, hogy a pedagógusképzésben jelen lévő egészségnevelési, egészségfejlesztési tartalmak nem elegendőek a hallgatók holisztikus egészségszemléletének kialakításához. Ennek hiányában a jövő pedagógusai nem lesznek képesek árnyalt, többdimenziós egészségfelfogást közvetíteni a tanulók felé. A hallgatói tévképzetek magas aránya indokolttá teszi, hogy a pedagógusképzés során az egészség témaköre ne csak biológiai vagy testnevelési kontextusban jelenjen meg, hanem önálló nevelési célként, integrált pedagógiai tartalomként is. Ennek érdekében javasolt a pedagógusképzések egészségfejlesztési, egészségpedagógiai tematikájú bővítése, valamint a leendő pedagógusok egészség-szemléletének tudatos formálása.
A kutatás eredményei alapján megállapítható továbbá, hogy a pedagógusjelöltek egészségműveltsége, különösen a holisztikus egészségdimenziók terén csak részben fejlődik a képzésük során. Bár a képzési és kimeneti követelmények, valamint a NAT2020 dokumentumai tartalmaznak egészségfejlesztési és egészségnevelési elemeket, ezek integrációja a pedagógusképzés tantervébe nem teljes körű, és jelentős eltérések mutatkoznak a különböző szakok között. Az egészségműveltség jelenlegi lefedettsége inkább fragmentált, elsősorban a fizikai egészség és az életmódbeli tényezők hangsúlyosak, míg a társadalmi, társas, érzelmi és spirituális dimenziók háttérbe szorulnak. A hallgatók válaszaiból megállapítható, hogy ezeknél a területeknél gyakran jelennek meg tévképzetek. Mindez arra utal, hogy az egészségműveltség fejlesztendő terület a pedagógusképzésben. Az elvárt ismeret mélysége nem csupán alapfogalmak ismeretét jelentené, hanem a hat egészségdimenzió közötti összefüggések megértését, a kritikai gondolkodást és az egészségfejlesztési kompetenciák tudatos alkalmazását is. Eredményeink alapján megfontolandó, hogy a pedagógusképzésben milyen tantárgyi és módszertani keretek biztosíthatják az egészségműveltség holisztikus fejlesztését: több interdiszciplináris tartalom beépítése, gyakorlati egészségfejlesztési projektek, reflektív önértékelési lehetőségek a hallgatók számára. Ezáltal a pedagógusok képesek lennének tudatosabban közvetíteni az egészséggel kapcsolatos ismereteket a tanulók felé, ami hosszú távon az iskolai egészségfejlesztési programok hatékonyságát is növelhetné. Összességében kutatásunk hozzájárul a magyar pedagógusképzés egészségfejlesztési irányvonalainak megerősítéséhez. Az eredmények alátámasztják az egészségtan/egészségfejlesztés tematikájú önálló kurzus bevezetésének szükségességét, amely segíthet a pedagógusok megfelelő felkészítésében a tanulók egészségtudatosságának megerősítése érdekében.
3.3. A holisztikus egészségfogalomnak megfeleltetett életmód-feltárás és összefüggései az Antonovsky-féle koherencia-érzettel, a Szeged-Csanádi Egyházmegyében. (2018-2021) (Etikai engedély: No. 226/2018-SZTE).
2018 és 2021 között folyt a Szeged-Csanádi Egyházmegyében 544 fő felnőtt lakosság (ebből 259 fő pedagógus) részvételével az a kérdőíves vizsgálatunk, amelyben a holisztikus egészségfogalom dimenzióinak mérésére kiválasztott indikátorkérdések és a 29 kérdésből álló Koherencia-érzet kérdőívvel (SOC29) felvett adatainkon bizonyítottuk be, hogy a holisztikus egészségdimenziók felhasználásával készült regressziós modellünk a SOC29 varianciájának 36,7%-t magyarázza, vagyis a koherenciaérzet kérdőív alkalmas lehet arra, hogy kiváltsa és finomítsa a szubjektív egészségérzet mérésére alkalmazott gyakran igen hosszú kérdőíveket, vagy éppen a leegyszerűsítő: Hogyan ítéli meg Ön az egészségi állapotát kérdést (K7, K38). Az MTA kutatáshoz illeszkedő további statisztikai elemzések folyamatban vannak.
3.4. A kutatócsoport tagjainak PhD kutatóműhelyekben végzett kutatásainak a kutatócsoport kutatási céljai közé illeszkedő részeredményeinek integrálása a kutatócsoport munkájába (P3., P4., P16, P19, P21, P26, P27, P33, P34, P42; K2, K3, K12, K13, K14, K16, K17, K39, K40-43
3.5. Egészségmagatartás, egészségfejlesztés témában szakirodalmi ismertetések, áttekintések és kutatási eredmények összefoglalásainak publikálása.
A megjelent publikációkkal disszeminációs célunk volt az egészségfejlesztéshez kapcsolódó, azzal összefüggésben álló hazai és nemzetközi szakmai anyagok megismertetése az olvasóközönséggel, valamint az, hogy a kutatócsoport és az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program neve forogjon a köztudatban (P2, P5, P7, P8, P9, P17, P18, P20, P22, P24, P28, P38, P46-57, P59-69, P71-74, P76-82; P84-87; K1, K34, K36, K38).
3.6. Felsőoktatási tankönyv
Tarkó, K. (2024). Életmód és szabadidő ismeretek: Tankönyv. Szeged: Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. https://eta.bibl.u-szeged.hu/5980/ (P37)
4. Szakpolitikai javaslatelőkészítő munkacsoport.
Feladata olyan szakmai ajánlások előkészítése, amivel elősegíthető, hogy a jövőben a dolgozók és a tanulók is jobban érezzék magukat az iskolában.
4.1. Szakirodalmi áttekintés és nemzetközi szakpolitikai dokumentumok (Vilaça, T., Darlington, E., Miranda, M. J., Martinis, O., Masson, J. (2020a). SHE SCHOOL MANUAL 2.0. A Methodological Guidebook to become a health promoting school. Schools for Health in Europe Network Foundation (SHE); WHO (2021a): Making every school a health-promoting school: global standards and indicators for health-promoting schools and systems. Geneva: World Health Organization and the United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization; 2021.) irányelvei magyarországi adaptációs lehetőségeinek vizsgálata (P11, P12, P13, P32, P58, P70, P75, P83, K6, K44, K45).
4.2. Részvételi akciókutatás (RAK).
A RAK során az adott problémában érintettek részvételével történik a probléma komplex hátterének rendszerszemléletű feltárása, a lehetséges megoldások számbavétele, és a megvalósítás lehetőségeinek mérlegelése, és a közösen eltervezett cselekvés is (P6, K5). Kutatásunk során az egészségfejlesztő iskola implementációs nehézségeinek mélyebb megértéséhez az egészségfejlesztésben is képzett, és a köznevelésben is napi szinten dolgozó magyar pedagógusok tapasztalatainak feltárása révén kerültünk közelebb.
A vizsgálat maga egy több éves folyamatot felölelő RAK ciklus reflexiós szakaszában készült. A kutatócsoportot befogadó SZTE JGYPK Alkalmazott Egészségtudományi és Környezeti Nevelés Intézetben számos olyan képzés van, ahol pedagógus végzettségű hallgatóink – terepgyakorlatuk keretében – a saját munkahelyükön, tehát valamilyen köznevelési szervezetben, az egészségfejlesztő iskola elveinek megfelelő projektet valósítanak meg. Részvételi akciókutatási csoportunk kialakítása során áttekintettük azon hallgatóink névsorát, akik az Intézet egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakirányú továbbképzési szakán, egészségfejlesztő mentálhigiénikus pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szakán, valamint a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő mesterképzési szak levelező tagozatán 2021-2025 között terepgyakorlati munkát végeztek. A következő lépésben kigyűjtöttük azokat a pedagógus alapvégzettségű hallgatókat, akik terepgyakorlati feladataikat valamilyen köznevelési intézményben, és ezen belül is elsősorban a saját munkahelyükön teljesítették. Ebből az 50 pedagógusból, több szempontot is figyelembe véve, végül 7 pedagógus vált RAK kutatócsoportunk tagjává. Szempont volt, hogy alsó tagozatos, felső tagozatos és középiskolás korosztállyal dolgozó pedagógus egyaránt kerüljön be a kutatócsoportba. Figyelmet fordítottunk arra is, hogy a főállású pedagógusok mellett óraadó pedagógusok és a pedagógiai szakszolgálatban dolgozó pedagógusok tapasztalatai is megjelenhessenek. És törekedtünk arra, hogy a kutatócsoport a pályán töltött idő és a települési háttér (nagyváros, kisváros és falu) szempontjából is minél változatosabb legyen.
A RAK lényege, hogy elméletet és gyakorlatot, cselekvést és reflexiót ötvöz, gyakorlati megoldásokat fejlesztve a közösségeken belüli problémák kezelésére. Ez a kutatásunk cselekvési szakaszára is igaz. A terepgyakorlati feladatok megvalósítása nemcsak az egészségfejlesztő szemléletmód megértését igényli, hanem annak kitapasztalását is, hogy e szemléletmód mentén milyen egészséget fejlesztő szokásokra nyitott az adott munkahelyi közösség. E szokásokra kellett az egészségfejlesztő iskola elveinek megfelelő munkahelyi (lelki) egészségfejlesztési projektet előkészíteni, megtervezni, megvalósítani és értékelni. A terepgyakorlati projektek megvalósítási időszaka egy hónap volt. A RAK megfigyelési szakasza is megvalósult, hiszen minden hallgató írásban is részletesen dokumentált módon valósította meg terepgyakorlati feladatait.
A RAK kutatásban arra koncentráltunk, hogy az előző két szakaszban és azután az egészségfejlesztő kezdeményezések milyen fogadtatásra találtak e pedagógusok iskoláiban. A reflexiós szakaszban három panelbeszélgetés valósult meg, egy az alsó tagozatos, egy a felső tagozatos, és egy a középiskolai színtérre fókuszálva. A 3-4 fős panelbeszélgetésekről hangfelvétel készült, melyek átiratait az azokban azonosítható szemantikai egységek tematikus elemzésével dolgoztuk fel.
A problémafeltáró és problémamegoldó csoportként is működő részvételi akciókutatási team munkája során feltárta, hogy az egészségfejlesztő iskolának nincs realitása, ha a köznevelési teljesítményelvárások erejét és jelentőségét figyelmen kívül hagyja. Kutatásunk rávilágított arra is, hogy nagymértékben akadályozza a koncepció megvalósulását, hogy az iskolai egészségfejlesztés alapdokumentumaiban ez a szempont még utalás szintjén sem jelenik meg. Így a gyakorló pedagógusok épp a legfontosabb feladatban nem kapnak szakmai támogatást, abban, hogy e két értéket – a teljesítményt és az egészséget – miként lehet az iskolában összeegyeztetni egymással. Ezek az eredmények rámutatnak a közeljövőben szükséges köznevelési változások fontosabb irányvonalaira.
Eredményeink alapján az egészségfejlesztő – lelki egészségfejlesztő szakfeladatok ellátására kiképzett pedagógusokra szükség van az egészségfejlesztő iskola koncepciójának gyakorlati megvalósulásában. Nemcsak részvételi akciókutatásunkban jelentett óriási értéket a résztvevő pedagógusok megalapozott egészségfejlesztési tudása, hanem iskoláik számára is. Egy egészségfejlesztő mentálhigiénéből szakvizsgázott pedagógus, egészségfejlesztéstanár vagy mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő szakember az egészségfejlesztő iskola alapértékeinek hiteles képviseletére is képes, a diákok, kollégák és a szülők irányába is. Emellett pedig az egész iskolai közösséget érintő egészségfejlesztési feladatok előkészítésében és megvalósításában, valamint az egészségműveltség bővítésére irányuló egészségnevelési szakfeladatok ellátásában is jelentős szerepük van. Másirányú tapasztalataink is arra utalnak, hogy a tréningjellegű, rövid képzések leginkább a pedagógusok érzékenyítésére alkalmasak. Egészségfejlesztési szaktudásra diplomát adó egészségfejlesztő-mentálhigiénés képzéseken tehetnek szert a pedagógusok (F1).
Publikációs tevékenység
Az MTA-SZTE Egészségfejlesztés Kutatócsoport a teljes pályázati ciklusban 132 közleménnyel szerepel a kutatócsoport MTMT felületén (https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=institutes&mode=browse&sel=institutes22520), - 21 könyvrészlet, 3 könyv (ebből 1 tankönyv), 73 folyóiratcikk (ebből Q1:3 db, Q2: 4 db), 24 egyéb konferenciaközlemény, 2 egyéb konferenciakötet és 9 egyéb kategóriába (absztraktkötettel nem rendelkező konferencia előadás) tartozó közlemény. Azon publikáció-típusok esetében, ahol az MTMT nem kínálja fel a repozitóriumi feltöltés lehetőségét a kutatócsoport honlapjára feltöltve a Publikációk oldalon találhatók meg az anyagok.
Részletes listáért lásd. az MTA-SZTE Egészségfejlesztés Kutatócsoport Publikációk 2021-2025 dokumentum.
Sikeres doktori cselekmények
Lásd: MTA SZTE Egészségfejlesztés Kutatócsoport PhD fokozatot szerzett 2021-2025 dokumentum.
A társadalmi hasznosulást elősegítő disszeminációs események
A kutatócsoport (társ)szervezésében rendezett konferenciák (lásd. Konferenciaszervezés oldalunk)
2021. november 12. - „Az egészségfejlesztés jövője, a jövő egészségfejlesztése: egy újabb lépés az egészség holisztikus megismeréséhez.” Résztvevők száma: 30 fő. (K5, K7, K44)
2022. november 18. - Tudomány: út a világ megismeréséhez – Út az egészségünkhöz. Résztvevők száma: 35 fő (K8)
2023. november 17. - Globális kihívások - globális egészségfejlesztés. Résztvevők száma: 40 fő (P40; K9, K11, K20, K23, K28)
2024. november 22. - Egészségfejlesztés holnapután: Rendszerszemlélet, Participáció, Együttműködés. Résztvevők száma: 69 fő (P43, K6, K15, K18, K22, K24, K26, K27, K45)
2024. november 28. - Egészségfejlesztés, lelki egészségfejlesztés és jóllét a köznevelésben – Bemutatkozik az MTA-SZTE Egészségfejlesztés Kutatócsoport. Résztvevők száma: 10 fő (K35)
A kutatócsoport társszervezésében rendezett szimpózium
2023. október 12. - Egészségfejlesztés felsőfokon szimpózium szervezése a 150 éve a pedagógusképzésért - Neveléstudományi Konferencia keretében. Résztvevők száma: 70 fő. (K19, K21, K25, K37)
Beszélgetések (lásd Hírek oldalunk)
2023. 05. 16. – Online ankét a Magyar Pedagógiai Társaság Egészégnevelési Szakosztálya kezdeményezésében a kutatócsoport Iskolakultúra különszámáról. (P25)
2023. 09.18. 17.00-18.30 – Egészségfejlesztés az iskolában – Motiváció Műhely beszélgetések.
A kutatócsoport honlapjának elérhetősége:
http://www.jgypk.hu/tanszek/alkegeszseg/mta2021/index-mta2021.html
A kutatócsoport MTMT felülete:
https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=institutes&mode=browse&sel=institutes22520
A MTA-SZTE Egészségfejlesztés Kutatócsoport Záró Beszámoló Excel-formátumú melléklete letölthető itt.
Szeged, 2025.09.30.
Dr. habil. Tarkó Klára
kutatócsoportvezető