beszédaktus-elmélet, beszédtett-elmélet: a nyelvi kijelentéseket cselekvésként, beszédaktusként (beszédtettként) felfogó és vizsgáló nyelvelmélet. E szerint egy beszédaktus a következő cselekvéseket (beszédtetteket) foglalja magában:

a megnyilatkozás kimondásának aktusát (lokúció);

a külvilág elemeire tett utalás és az ezekre vonatkozó ítélet kimondásának aktusát (propozíció);

azt az interperszonális cselekvésmozzanatot (állítást, felszólítást, figyelmeztetést, ígérést, kérést, tagadást stb.), amelyet egy megnyilatkozás kimondásával végzünk, s amely az alanynak a megnyilatkozással kapcsolatos szándékával függ össze (illokúció);

végül azt a hatást vagy reakciót (cselekvésre indítást, meggyőzést, megijesztést stb.), amelyet a megnyilatkozás mint tett (lokúció) a hallgatóból, beszédpartnerből kivált (perlokúció).