Az elektronikus írás és a nyomtatott könyv

Irodalomelmélet és számítástechnika

Irodalomelmélet (ROLAND BARTHES, JACQUES DERRIDA stb.) vs számítástechnika (THEODOR NELSON stb): multilineáris értelmi szerkezetek stb.

A realista regény és a nyomdatechnika
(Joyce, Woolf, Pound, T. S. Eliot, Marc Saporta)

1965: TED NELSON: hipertext.
1969: az Internet őse.
1984: CD-ROM szabvány.
1992: World Wide Web.

ROLAND BARTHES vs THEODOR H. NELSON (link, csomópont, hálózat)

Közönséges tudományos tanulmány (hipertextuális befogadás).
Nemcsak az olvasás módját változtatjuk meg gyökeresen, hanem az olvasott dolog természetét is.

A könyv feláldozza az oldalak lineáris elrendezését: többféle olvasásmód; befogadói aktivitás, szabadság, hatalom.
(Michael Joyce: „Afternoon”.)

Teljesség, lezártság.

R. DE BEAUGRANDE – W. DRESSLER

A hipertextben a befogadás tényleges ’szervező elv’-e, ’fókusz’-a: a befogadó.

1945: V. BUSH: információrobbanás vs információvisszakeresés.
Olyan információhordozóra van szükségünk, mely az emberi agyhoz hasonló módon működik, azaz: mindenekelőtt asszociációkat követ.
Előfeltétel: virtuális textualitás.
Az összetett textualitás gondolata.

„Érzékelhető” – „digitális”: rögzítettség, rugalmasság, rend, elérhetőség; a szöveg azonban virtuális.

Analóg rögzítés: szeriális, lineáris haladás vs digitális technika: ’multilinearitás’.
A linkelés új írástérbe helyezi át a szöveget, az írót és az olvasót.

Hálózat: (1) linkelt szöveg; (2) hipertextualizált mű; (3) elektronikus rendszerek; (4) egyebek.
H. PAGEL: „a hálózatnak nincsen ’alja’ vagy ’teteje’. Inkább olyan kapcsolatok sokaságából áll, melyek fokozzák a hálózat alkotórészei között lehetséges kölcsönhatásokat. Nincs központi végrehajtó hatalom, amely ellenőrzése alatt tartaná a rendszert.”

A hipertextualitás és a korábbi információs rendszerek

J. H. MILLER: „a viszony (...) összetett, nem lineáris, nem okozati, nem dialektikus és túlságosan is súlyosan determinált. Többnyire nem illenek rá a kapcsolat definiálására szolgáló hagyományos paradigmák”.
DERRIDA:

„A lineáris írás vége valójában a könyv vége.”
„Minden látszat ellenére, a könyv halála kétségtelenül nem mást jelent be (…), mint a beszéd halálát (az úgynevezett teljes beszéd halálát), és egy új mutációt az írás történetében, a történelemben mint írásban.”

A. KERNAN: „egy technika, egy gondolat vagy egy szokás logikája az, hogy következetesen átalakít mindent, amit érint, korlátozott számú, meghatározott formává és irányban.”
Elitista, hieratikus és demokratikus jellegek.
Politikai következmények.

Az új információs technika demokratizáló hatása.
Decentralizált, liberalizált lét.

Alternatíva: vagy nem lehetséges hipertextuális történetek írása (és a Poetica magyarázatot szolgáltat ahhoz, hogy miért nem), vagy az arisztotelészi definíciók nem alkalmazhatók a hipertextuális térben írott és olvasott történetekre.

Összefüggések reprezentálása. A hipertext optimális modell.

A CD-ROM csak olvasható, optikai elvek alapján működő digitális lemez.
Összetevői: szoftver + konkrét információhalmaz.

Hipertext és oktatás

A számítógép összeköt embereket (szemben a tévével): diákokat, tanárokat stb.
1. „Tanmenet” (?)
2. „Tantárgyak”. Minden mindennel összefügg. Az állítólagos tantárgyak az emberi gondolatok végtelen szövevényének önkényes felosztásából származnak.
3. „Személyes konfliktusok”.

A hipermédiumok retorikai szabályszerűségei

Hipermédia világkép

Alternatív sorrendek, igazságok; egyéni utak; asszociatív gondolkodás; interaktív dialógus. A világ újbóli komplexitása.
World Wide Web: a multimédium hálózati megjelenése.

Hiperszöveg, multimediális szöveg

Irodalom:

Don Tapscott: Digitális gyermekkor. Az internetgeneráció felemelkedése. Kossuth Kiadó, Budapest, 2001.