Az előző bejegyzésünkben olyan múzeumokat és könyvtárakat hoztunk nektek, amelyeket otthonról virtuálisan meg lehet látogatni. De miért ne lehetne ugyanezt megtenni egy várossal is?
Gyűjtöttünk nektek néhány települést, illetve nevezetességet, amelyeket be tudtok járni a számítógépetek segítségével. Legyen szó a párizsi Eiffel-toronyról vagy a jordániai Petra romvárosáról.
Ha éppen az Egri csillagokat olvasod vagy csak egyszerűen szívesen ellátogatnál Eger városába, akkor elég a lenti linkre kattintanod, és könnyedén tehetsz egy sétát a városban.
Ha valakit inkább az egzotikusabb helyek érdeklik, szintén találhat kedvére való szórakozást. 1985 óta a Világörökség részeként számon tartott Petra érdekessége, hogy a város romjai sziklából vannak kifaragva és csodálatos természeti környezetben helyezkedik el.
Csodálatos templomokat, romokat, helyszíneket látogathattok meg a világ minden tájáról. Kiválogattunk nektek néhány híres példát, amelyeket egy kattintással elérhettek:
Számos olyan intézmény, múzeum, könyvtár létezik, amelyeket be lehet járni otthonról virtuális séták keretén belül.
Most ezekből hoztunk nektek egy csokorra valót.
A Magyar Nemzeti Galéria is hozzájárulhat otthoni tanulásodhoz vagy szórakozásodhoz. A Facebook oldalukon a következő sorokat olvashatjátok: „Járjátok be virtuális kiállításunkat! (…) Múzeum – otthonról: kattints és mélyülj el a képekkel kapcsolatos tudnivalókban, nagyíts rá a festményekre és fedezz fel minden részletet!”
Az 1753-ban alapított British Museum egyike a világ legnagyobb múzeumainak. Gyűjteményeiben több, mint 13 millió tárgy található, amelyek segítségével a kezdetektől a jelenkorig mutatják be az emberi kultúra történetét. (Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/British_Museum)
A múzeum Budapest római kori régészeti, történeti emlékeinek legnagyobb gyűjtőhelye, amely a Római Birodalom korában létezett Aquincum település emlékeit mutatja be. A virtuális túrán keresztül ti is bejárhatjátok a múzeumot.
Bejárhatod akár a gyulai várat számítógéped segítségével, vagy virtuális túrára indulhatsz az Almássy-kastély falai között, ezáltal megtekintheted a kiállításokat otthonról.
Ha pedig esetleg könyvtárakat szeretnél felfedezni, arra is van lehetőség: a Google összegyűjtött nektek 10 hihetetlen bibliotékát a világból – New Yorktól Prágán át, egészen Alexandriáig.
A mellékelt képen Birmingham könyvtárát láthatjátok, amelyet szintén megtekinthettek a linkre kattintva:
“Ezért érdemes néha fára mászni. A lelki egyensúly miatt.
Ha már nagyon kicsinek érzed magad, ripsz-ropsz, fölmászol egy fára, és minden rendben van!”
(Csukás István: Mirr-Murr, a kandúr)
Csukás István 1936.04.02-án született Kisújszálláson.
Gyerekkorában hegedűművésznek készült, ezért a békéstarhosi zeneiskolába járt, itt tette le az érettségit.
Később elfordult a zenétől és jogi egyetemre ment, majd a bölcsészkaron tanult, de egyiket sem fejezte be. Felvették volna a Zeneakadémiára is, de az irodalom szeretete másfelé vitte. 17 éves korában az egyik barátja elküldte a verseit a Magyar Rádió diákköltő pályázatára, melyen első díjat nyert. Ezeket a verseit utána nyomtatásban is közölték, ez volt számára a sorsfordító esemény.
Maga Csukás István így írt erről: “Amikor tizenhét évesen nyomtatásban láttam a saját nevemet, végérvényesen eldőlt, hogy költő leszek. “
Eleinte verseket írt, illetve újságíróként tevékenykedett, majd 1968 és 1971 között a Magyar Televízió munkatársaként is dolgozott.
Az 1960-as évek közepén Kormos István biztatására kezdett gyerekeknek írni. Így született meg első, rövid kis könyve, mely Egy szürke kiscsacsi címmel jelent meg. A történetben már szerepet kapott Oriza Triznyák és Mirr Murr is.
A meseíráshoz szinte előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel, a nagy dán meseíróval, csak 131 évvel később. 1978-tól 1985-ig dolgozott a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál főszerkesztőként.
1968 és 1971 között a Magyar Televízió munkatársa is volt. Mivel azonban a saját művei is szerepeltek a televíziós műsorokban, egy idő után visszavonult a televíziós munkáktól és utána csak az írással foglalkozott. A televízióval azonban alkotóként továbbra is szoros kapcsolatban maradt.
Erről a Filmvilág filmművészeti folyóirat blogján található érdekes interjúban olvashattok részletesebben.
Ebből a beszélgetésből megtudhatjátok többek között, hogyan döntötték el, hogy melyik történetből legyen rajzfilm és melyikből bábfilm.
Vagy hogyan jutott eszébe Csukás Istvánnak Süsü karaktere és neve.
Vagy hogy hogyan talált egymásra a Pom Pom sorozatot rajzoló Sajdik Ferenc és az író, és hogyan alakították közösen a történeteket.
Leghíresebb karakterei Mirr-Murr, Pom Pom, Süsü, a sárkány, vagy a Nagy Ho-ho-ho-horgász, akikkel nem csak a könyvek lapjain, hanem az azokból készült rajz- és bábfilmekben is találkozhatunk.
Nagyon szeretett írni. A foglalkozása a hobbija is volt. Kikapcsolta és éltette: “Úgy érzem, két szárnyam van: az egyik a vers, a másik a mese, és szépen repülök.”
Csukás István 2020.02.24-én hunyt el Budapesten.
Díjai
Az év legjobb gyermekfilmje hollywoodi nagydíja (1977, a Keménykalap és krumpliorr című játékfilmért)
József Attila-díj (1977, 1987)
Andersen-díj (1984)
Az Év Könyve jutalom (1987, gyermek- és ifjúsági irodalom kategória a Keménykalap és krumpliorrért)
A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Életműdíja (1996)
Kossuth-díj (1999)
Kisújszállás díszpolgára (2006)
Budapest díszpolgára (2011)
Prima Primissima díj (2011)
Budapest III. kerülete díszpolgára (2013)
Magyar Írószövetség örökös tagja (2015)
Magyar Érdemrend középkeresztje (2016)
Magyar Örökség díj (2016)
A Nemzet Művésze (2017)
Az iskolai könyvtárban ezeket a könyveket találod meg a szerzőtől:
Facebook