70 éve, 1950 óta tartanak a világ sok országában minden évben gyermeknapot. 1949-ben a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség határozatot hozott, mely szerint 1950-től azon országok, melyekben nőszövetségek dolgoznak, kijelölnek egy napot, melyet Nemzetközi Gyermeknapnak hívnak majd. Céljuk az volt, hogy a világháború utáni időszakban nagyon nehéz helyzetbe került gyermekekre felhívják a figyelmet, megsegítésükre pedig különböző gyűjtőakciókat szerveztek.
Ez a nagyszerű kezdeményezés nem előzmények nélküli, sem a világban, sem Magyarországon. Magyarországon már 1906-ban megtartotta első Gyermeknapját az Országos Gyermekvédő Liga, és ezzel a II. világháborúig tartó hagyományt teremtett. 1931 májusában már egy egész hét szólt a gyermekekről, az ország több pontján. A Nemzeti Gyermekhetet 1948-ig minden évben megrendezték, elsősorban jótékonysági céllal (kivételt az 1944-es év jelentett, a világháború miatt).
Közben a világ más pontjain is egyre több ország döntött úgy, hogy a gyermekekre egy külön, nekik szánt napon felhívja a figyelmet.
1920-ban Törökország volt az első, ahol úgy gondolták, rendszeresen, minden évben ugyanakkor tartanak majd egy napot, amely csak a gyerekekről szól. Erre a kezdeményezésre figyelt fel a világ 1925-ben a genfi Gyermekjóléti Konferencián, ahol először gondoltak a gyermeknap nemzetközi, világméretű bevezetésére.
Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta, hogy egy kijelölt napon minden országban rendszeresen tartsák meg az egyetemes gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak, de lehetőleg olyan nap legyen, amely valóban a gyermekeké, tehát például nem kell iskolába menni. Az akkori szocialista országok a nőszövetségeken keresztül 1950-től már rendszeresen tartották gyermeknapjaikat, ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott még 1954 után a világ sok országa.
1954-től Magyarországon a gyermeknap mindig május utolsó vasárnapján kerül megrendezésre.
A cél eleinte az elmaradott, háború sújtotta országok gyerekeinek megsegítését szolgáló akciók szervezése volt, ma már inkább az, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, sajátos világukra. Önfeledt ünneplés és a szórakoztató rendezvények mellett – ráirányítja a figyelmet a nehéz sorban élő gyermekek körülményeire: a gyermekmunkára, az iskoláztatás hiányaira, a gyermekszegénységre és az elhagyott gyermekek sorsára is. Ezt a célt segíti az utóbbi évtizedekben a UNICEF is, mely köztudottan a gyermekek védelmét tartja szem előtt.
A jótékony gyűjtést bármi segítheti, akár a postabélyeg is. Érdekességképpen a világ gyereknapra készült bélyegeiből válogattunk Nektek. Vannak egészen régiek és vannak újak is. Van olyan, amely a UNICEF felhívására készült és olyan is, amelynek kiadó országa ma ilyen néven már nem is létezik.
12 éves kortól ajánljuk az alább felsorakoztatott klasszikus műveket és kalandregényeket a magyar irodalmi művek listájából. A digitális könyveket a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Digitális Irodalmi Akadémia archívumából válogattuk.
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
A tízéves gyermek Karinthy bölcs szemlélődéssel, érett humorral veszi tudomásul a felnőttek, a tanárok, sőt a pajtások hibáit, erényeit is, szívvel-lélekkel él az iskolában, az osztályban, s bár mulat mindenen, mégis nagyon komolyan, halálosan komolyan veszi az egészet. Ez derül ki a naplójából, amelyre az irodalomtörténészek nemrégen bukkantak, s amely igazolja a „Tanár úr kérem”-nek, ennek az örökbecsű írásnak érzelmi keletkezését. Az osztály a legfőbb jó, soha annyit nem lehet nevetni, soha annyira nem lehet félni, mint ahogy azt az ember az osztályban tette. Az ember egy életen át nosztalgiával gondol vissza a hajdani örömökre, szorongásokra. S hogy mennyire hiteles élmény Karinthyé, bizonyítja az, hogy az emberek változnak, az iskolák, a diákok cserélődnek, de ez az élmény a ma gyereke, felnőttje számára ugyanolyan friss erővel hat, épp olyan aktuális, mintha mostanában történt volna meg, s éppen vele.
Mándy Iván 2015 decemberében a hónap szerzője is volt. ITT elolvashatod a róla készült összefoglalót.
Mándy Iván: Csutak színre lép
„Szóval Csutak színre lép. És remélhetőleg egy darabig színen is marad. De hát mit is akarok én ezzel a Csutakkal? A Csutak-történetekkel? Röviden: elmondani valamit a mai gyerekek hétköznapjaiból. Ezekből az egyszerű és mégis felejthetetlen pillanatokból, amikor a gyerek felfedezi az utcát, a teret – és egy kicsit saját magát. Amikor Csutak észreveszi, hogy egy öreg kerítéssel kitűnően el lehet beszélgetni. Egyáltalán, hogy a tér, az utca hűséges barátok. Közben azt is észreveszi, hogy a Vay Ádám utca rémétől, Nagyvilági Főcsőtől nem kell annyira megijedni. Mert lehet, hogy csak a szája jár. És hogy ő, Csutak, azért nem is olyan ügyetlen. Igaz, hogy senki se fogadna rá a rollerversenyen, de hát okozhat ő még meglepetést! Egy ilyen igazi nagyvárosi fickó. Aki olyan otthonosan mozog az utcákon, mintha a járdából nőtt volna ki. Úgy gondolom, érdemes vele elkalandozni egy kicsit.” Így vall a Csutak-sorozat újonnan kiadott első kötetéről az író.
Csutak, ez az érzékeny és nyugtalan kiskamasz a Csutak színre lép című könyvben kezdte el bolyongásait a budapesti utcák, terek, kapualjak, grundok világában. Ott, az előző történetben Csutakot elrabolják. Most ő adja a fejét rablásra. Csakhogy ő nem embert rabol, hanem – lovat. Vagy talán ez nem is rablás, hanem életmentés? A fuvarosnő mindenesetre hiába keresi kiöregedett szürke lovát, és joggal gondolhatja hogy ellopták. Kis hőseink azonban szentül hiszik hogy megmentették a vén paripát a vágóhídtól. Hová rejtik, mi lesz szegény pára sorsa a gyerekek gondozásában, erről szól Mándy Iván regénye, mely egyike a legszebb legköltőibb Csutak-történeteknek.
Móra Ferenc máig méltán vezéralakja a magyar ifjúsági irodalomnak. A Rab ember fiai a 10-12 éves korosztály egyik kedvence. Ebben a történelmi kalandregényében minden benne van, ami a gyermekszívet megmozgatja. Romantikus környezet Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvarában, török basák, álnok cselszövők, önzetlen jótevők, és gyermek hősök, akik ártatlan apjuk kiszabadításáért izgalmas kalandokat élnek át. És nem hiányoznak Móra kedves szereplői, a társadalom peremére szorult szegény gyermekek, akiknek sorsa a regényben természetesen jóra fordul. Boromisza Dóra hangján megelevenednek az érzelmek, a jellemek, szívhez szól a mese, a gyerekek szívéhez.
Most hát ismét elénk lépnek valamennyien a tévé nagysikerű filmjéből: Eke Máté, a „Tenkes kapitánya”, Siklósi bácsi, Veronika, aztán a mafla Eberstein báró és butácska felesége. És újra végigkísérhetjük az izgalmas és vidám kalandokat amelyek mindegyike arról szól, hogyan támad fel Eke Máté vezetésével a Siklós környéki szegény nép a vár császári parancsnoka ellen, és hogyan keseríti meg minden napját, amíg Béri Balogh Ádám felmentő kuruc serege meg nem érkezik… Örsi Ferenc ifjúsági regényében jelenetről jelenetre nyomon követte filmjét: semmi sem maradt el ebből az országos hírre kapott több külföldi televízióban is vetített, mesei ihletésű érdekes történetéből.
Lassan itt nyári szünet, amely tökéletes alkalom a kötelező olvasmányokkal való megismerkedéshez. Ha épp nincs meg otthon a könyv, és a könyvtárból sem tudsz egy példányt sem kikölcsönözni, akkor a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményében is érdemes rákeresni a feladott olvasnivalóra.
Ebben a bejegyzésben a felsősök klasszikus kötelező olvasmányait szedtük egy csokorba, a linkekre kattintva érheted el a könyvek digitalizált változatát.
“Néha elolvasunk egy könyvet, és az eltölt ezzel a különös, biblikus rajongással, és szent meggyőződésünk lesz, hogy az összetört világot nem lehet újra összerakni addig, amíg minden élő ember el nem olvasta azt a könyvet.“ (John Green: Csillagainkban a hiba)
Azt mondják, vannak olyan könyvek, amelyeket mindenkinek el kellene olvasnia. Az alábbi ifjúsági regények is ebbe a kategóriába tartoznak. 14 éves kortól ajánljuk őket.
Brontë, Charlotte: A lowoodi árva
A regényirodalom egyik legmegrendítőbb, felejthetetlen alakja Jane Eyre, Charlotte Brontë remekművének ifjú hősnője. A bátor és tiszta, önmagához és szerelméhez mindig hű Jane vezeti el a XIX. század Angliájának világába az olvasót, aki az ő tisztán látó szemével figyelheti a kastélyok színesen kavargó társasági életét és a színes kavargás mögött megbúvó könyörtelen önzést. S mire az olvasó a regény végére ér, a hősnővel együtt örül a rendíthetetlen hűség jutalmának: a tiszta szerelem diadalának.
Dickens egyik leghíresebb regényének gyerekhőse, a kis Olivér árvaházban nevelkedik, ahonnan megszökik, és egy tolvajbanda veszi védőszárnyai alá. Rengeteg viszontagság és hányattatás után végre örökbefogadja egy jószívű család, és véget vet a kisfiú testi és lelki szenvedéseinek. A regényből már számos film, sőt musical is készült, ám egyik sem pótolhatja az igazi olvasmányélményt, az érzelmektől fűtött író tárgyilagos leírását London XIX. század eleji dologházairól, a kisemmizettek és vámszedőik életéről.
„Bezzeg az én időmben nem csavarogtak fiúkkal a lányok.” “Bezzeg…” – mondják mindenre a felnőttek. Katit azonban nem érdeklik a régi történetek, ő most tizenöt éves, most szerelmes, most akar boldog lenni. Csak az első bál éjszakáján ébred rá: 1941-et ír a naptár, amikor a történelem, a felnőttvilág bármikor elszakíthatja őt szerelmétől, akár örökre is.
Fehér Klára könyve az egyik legnépszerűbb ifjúsági regény. Mi lehet a titka? Talán az, hogy egy ilyen szomorú korszakról is képes bölcs derűvel mesélni. A szeretni való szereplők, a humoros helyzetek a mai olvasó számára is közelivé, átélhetővé teszik Kati és Laci történetét.
Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila – hun királynak – mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila – akit halálakor önként követ a sírba.
A bozótban megreccsennek a bokrok, és Farkas apó ugrásra készen, szinte a levegőben torpan meg, mert az orra előtt, egy alacsony ágba kapaszkodva meztelen kisgyerek áll. Soha ilyen pici, gödrös húsú embervakarcs nem került még éjnek idején farkas barlangjába. Maugli, a csupasz emberkölyök, bárhogy került is oda, ott marad, életét megváltotta a Szabad Nép Csapatának gyűlésén Bagira, a Fekete Párduc, egy frissen ejtett fiatal bikával és Balú, az öreg medve, a Vadon Törvényének mestere pedig jó szavával. Mauglit Farkas anyó neveli fel saját négy kölykével együtt, s az emberkölyök éppúgy érti a fű zizzenését, a baglyok huhogását, mint minden más élőlény a vadonban. Idővel oly merészen lódítja magát ágról ágra, hogy a szürke majmok sem különben. Elfoglalja helyét a Gyűlés Szikláján is, s ahogy nő, a falka testvérének tekinti s mindannyian a Dzsungel Urának. Akik Indiában jártak, és sokáig éltek a dzsungel közelében, mind azt állítják, hogy ez a táj semmi máshoz nem hasonlítható. Ott pirosabb a piros, zöldebb a zöld, a vizek és az ég csillogása kékebb és ezüstösebb, s aki egyszer ott élt, a vadállatokra is szeretettel gondol vissza. Rudyard Kipling is Indiában látta meg a napvilágot, ahol apja – angol szobrász és festő – azért telepedett meg, hogy felkutassa India művészetét, az őserdő mélyén rejtőző csodákat. Rudyard Kipling is apja nyomán járt, és bár beutazta a világot, és hírneves író, költő lett, soha semmi nem férkőzött olyan közel szívéhez, mint a dzsungel, és soha semmit nem írt meg olyan szépen, mint a Vadon Népének életét.
„ViIágtörténeti cselekedet volt ez a könyv. Megmutatta az egész világnak Amerika szégyenét, a rabszolgaságot… Harriet Beecher Stowe könyve betöltötte hivatását. De csodálatos módon nem felejtették el azóta sem. Ma is százezrek olvassák szerte a világon, színdarabokat faragnak, mozidarabokat csinálnak belőle, és nincs nap, hogy sokan-sokan meg ne siratnák a nemes szívű, vallásos lelkű, öreg négert, Tamás bátyát. Úgy látszik, még mindig van mit tanulnunk ebből a könyvből. Rabszolgák nincsenek bár; de még mindig megesik, hogy különbséget teszünk ember és ember között, és nem tudjuk elképzelni, hogy ami nekünk s a magunk fajtájú embernek fáj, az éppen úgy fáj a másfajta embernek is. A Tamás bátya kunyhója még sokáig szükséges könyv lesz. Meg kell tanulnunk belőle, hogy mindnyájan egyformán Isten gyermekei vagyunk, szeretnünk és becsülnünk kell egymást!” – írta Benedek Marcell, aki külön a gyerekeknek fordította és dolgozta át ezt a világhíres művet.
Ginát, az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes puritán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban. Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít. De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja.
Klasszikusok, mesék, naplóregény – vegyesen válogattunk könyveket a Magyar Elektronikus Könyvtár digitális kötetei közül, amelyeket negyedik évfolyamtól ajánlunk.
Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
“Seherezád mesél, ezer és egy éjszakán át mesél az álmatlan, haragos szultánnak. Meséit akkor kezdi, amikor a szultán kertjében megszólalnak a bülbülszavú fülemülék. És a mese csak akkor ér véget, mikor fölhangzik a rigók hajnali pityegése. Ezeregy mesét mond Seherezád, de egyetlen meséje is több színnel ragyog, mint a mesék szépséges úrnőjének koronája; pedig abban olyan gyémántok csillognak, amiket Szindbád, a mesék hajósa hozott a Kígyók Szigetéről. Seherezád mesél, és amikor meséit hallgatjuk, mi is Szindbáddal együtt hajózunk csodálatos szigetekre.”
(a szöveget válogatta és az utószót írta Kríza Ildikó)
A kötet tartalma: Az okos király, Mátyás az igazságos, Az álruhás király, Mátyás életéről, Mátyás-mesék Mátyás-mondák.
“Az igazságos, okos király fogalma a magyar néphagyományban Mátyás király alakjában testesül meg. Róla mindig szeretettel beszélnek, akár jutalmaz, akár büntet, akár pedig megleckéztet. A mesék, mondák, anekdoták, viccek, közmondások és a környező népek Mátyás-énekei sok évszázadon át formálódtak, vették fel mai alakjukat. Kötetünk ebből a gazdag Mátyás-folklórból ad ízelítőt. A szegény emberek igazságát, a kapzsiak megbüntetését, az okoskodók nevetségessé tételét, a bölcsek megbecsülését hirdeti a Mátyásról szóló írott és szóbeli költészet, mely – mint kötetünk is bizonyítja – az egész magyar nyelvterületen elterjedt.”
“Edmondo De Amicis olasz író haditudósítóként végigharcolta Itália egyesítésének utolsó nagy hadjáratát 1866-ban, majd riporterként bejárta Európát. Elbeszéléseiben a frissen alakult olasz királyság polgári értelmiségének eszméit közvetíti. Nemzedékről nemzedékre hagyományozódó regénye a SZÍV tette világhírűvé. De Amicis diáknaplót írt, egy tanév – regénnyé összeálló – történetét, közbe-közbe iktatva a tanító elbeszéléseit. Enrico, a tiszta szívű, jólelkű torinói diák, egyszerű szavakkal, de annál meggyőzőbben meséli el, mi minden esett meg vele és társaival, abban a mostanra oly valószínűtlenné szépült, több mint száz évvel ezelőtti világban. Csupa szépre és jóra tanítja olvasóit: lelki nemességre, áldozatkészségre, helyes viselkedésre, iskolában, családban, utcán. Csodálatosan tud hazafiságra lelkesíteni. “- A Szívet ismered-e? – Igen, persze, hisz ez is olasz könyv. – Több, Olaszország kapuja a Szív.” – írta e világhírű klasszikus regényről egy magyar író Lénárd A. Sándor.”
“Aki Baján jár, ne felejtse el megnézni Jelky András szobrát. Világjáró, nagy lendületű lépése van ott bronzba öntve. A szobor tekintete bizakodó és messzire néző – olyan amilyen a valóságban is lehetett.. Előtte is, utána is sokan járták a világot, hírneves utazók fedeztek föl népeket és földeket – Jelky András bajai szabólegény kalandos életének históriája azonban újból és újból lázba hozza az olvasókat. Igaz nem akármilyen szabólegény volt ő: nemcsak varrótűt, hanem hogyha kellett a kardot is derekasan forgatta. Ki is vágta magát minden helyzetből. S bármilyen messzire bármilyen különös tájakra sodorta is a sorsa, hazáját sohasem felejtette. Öregkorában tért haza élményekben gazdagon – híre a mesék világjáró királyfiainak népszerűségével vetekszik.”
“A varázslatos szépségű meseregény a minden emberben élő gyermekhez szól, szeretetről, összetartozásról, életről, halálról, humanizmusról. A második világháborúban életét vesztett, ma már klasszikusnak számító francia író remekműve 1946-ban jelent meg és indult világhódító útjára. Azóta több tucat nyelvre lefordították, számos magyar kiadást is megért, készült belőle opera, táncjáték, színházi és filmfeldolgozás. Sikerének titka talán az, hogy a távoli bolygóról érkezett kis herceg alakjában egy olyan tiszta, emberséges világ tündököl, amely után mindannyian vágyódunk.”
Május 17. a távközlés és az információs társadalom világnapja,
május 18. pedig az Internet világnapja és a múzeumi világnap.
A 19. században folyamatosan fejlődött a távközlés, többek között 1837-ben Samuel Morse szabadalmaztatta a távírót, valamint a kidolgozta az ABC-jét, a Morse-kódot. 1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői aláírták a a Nemzetközi Távközlési Egyezményt, amely az első nemzetközi távíróegyezmény volt. Biztosította az egyezményt aláíró államok közötti nemzetközi együttműködést a távközlési szolgálatok és műszaki berendezéseik fejlesztése terén, valamint a nemzetek közös célok érdekében kifejtett tevékenységének összehangolása volt a feladata. 1968-ban nyilvánították május 17. napját atávközlés világnapjává.
“Az internet világnapjának nincsenek olyan hagyományai, mint a távközlés világnapjának, az ENSZ még nem is ismerte el hivatalosan, de a folyamatosan növekedő világháló, mindenki számára egyre fontosabbá válik. Az internet világnapja szervesen összetartozik a távközlés világnapjával.”
Forrás: https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/az_internet_vilagnapja
1977 májusában a Moszkvában tartott Múzeumok Nemzetközi Tanácsának XI. konferenciáján határozták el a múzeumi világnapmegünneplését, amelyet első alkalommal 1978. május 18-án tartottak meg. Ezen a napon hívják fel a figyelmet a múlt emlékeit őrző és bemutató intézmények fontosságára.
A korábban összegyűjtött virtuálisan bejárható múzeumok és könyvtárak listájátIDE KATTINTVAérheted el.
12-14 éves korosztálynak gyűjtöttünk ifjúsági regényeket, lányregényeket a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Digitális Irodalmi Akadémia online kötetei közül.
Burnett, Frances Hodgson: A titkos kert
A titkos kert valahol Angliában található, szigorú falakkal, vadul burjánzó növényekkel rejtve a kíváncsi szemek elől. A kastély szomorú és titokzatos urán kívül élő ember ide be nem teheti a lábát. Egyvalaki, a csúnyácska, árva, mogorva kis Mary, mégis megszegi a tilalmat. És a varázslatos természet észrevétlenül átformálja a kislányt, s nemcsak barátokra lel, hanem maga is képes gyógyítani, örököt adni – akár a megszelidített, csodálatos vadon.
A nyolcadikos Krisztina álarcosbálra készül: fontos nap ez az életében. Cigánylánynak öltözve, álarcosan és minden eddigi kötöttségtől szabadulva arra készül, megkéri feleségül kedves tanárnőjét édesapja számára… Krisztina árván nőtt fel, édesanyja a háború alatt meghalt, és tudja, hogy édesapja és a tanárnő szeretik egymást, csak a körülmények és a felnőttek érzékenysége megakadályozza kettőjük kapcsolatának kiteljesedését. A szerző egyéb könyveire is jellemző izgalmas fordulatok, plasztikusan megformált jellemek sora teszi élvezetessé ezt az újabb olvasói nemzedékek körében is sikeres lányregényt.
„Mit jelent az, ha egy gyerek nem stimmel? Hogy rossz?” Zsófika, a regény főszereplője nem tartozik az eminens tanulók közé, látszólag mindig bajt okoz, esetlenül csetlik-botlik a világban. Egyetlen ember volt, aki mindig megértette őt, az apja. „Élete utolsó percében is rá gondolt… miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt mondta: „Mondják meg Zsófikának.” Valamit üzenni akart neki, de mit? Már nem tudta befejezni a mondatot.” Zsófika egyedül kell hogy megkeresse, „mit csináljon, ha stimmelni akar ”. És Zsófika nemhogy kitűnőre vizsgázik emberségből, helytállásból, de ösztönös gyermeki ráérzéssél „beleszól” a felnőttek életébe… És ami a legfontosabb, közben igazi társakra, barátokra lel a felnőttek között.
Mennyi mindent vár Illés Bori attól a májusi vasárnaptól, amelyen betölti tizennegyedik évét! Úgy érzi, ez a nap határkő lesz életében, ettől a naptól fogva nagylánynak tekintheti magát, s nagylánynak tekintik a felnőttek is. De a várva várt tizennegyedik születésnap csak csalódást, keserűséget tartogat Bori számára. Az igazi születésnap, amely véget vet a gyermekkornak, nem esik egybe a naptár szerinti születésnappal. Váratlanul érkezik a kislány életébe az első komoly próbatétel, amely eldönti: nagylány-e már Illés Bori, kiérdemli-e a felnőttek bizalmát. Szabó Magda kitűnő regénye az igazi születésnap történetét meséli el a fiatal lányolvasóknak.
Jerusha Abbott mint „talált gyerek” került csecsemő korában árvaházba, ahol új keresztnevet kapott: immár Judy néven folytatja életét. Az eleven eszű kislány hamarosan kiharcolja magának a jó képességű gyerekeket illető jogot: továbbtanulhat. Ugyan nem teljesül leghőbb vágya, hogy igazi családi otthonba kerüljön, ám a kifürkészhetetlen sors egy kegyes, de titokzatos jótevővel áldja meg. Judy Nyakigláb apónak nevezi a rideg ismeretlent, és neki ír vidám és borongós, hosszú és lefirkantott leveleket a kollégiumi életről, vívódásairól, szerelméről – no és persze arról, ami majd kifúrja az oldalát: vajon ki is lehet a titokzatos pártfogó?
Jules Verne(1828-1905) francia író ugyan a XIX. században alkotott, még a mai napig a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt izgalmasak a kalandregényei. A szerző segítségével született meg a modern tudományos-fantasztikus irodalom. Az író munkásságának leghíresebb darabjai fellelhetőek a Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisában, ezekből válogattunk nektek.
Ha többet is szeretnétek megtudni a szerzőről, ezeket az oldalakat ajánljuk:
Izgalmas eseménnyel kezdődik a történet: a vihar egy új-zélandi kikötőpartjától elold egy vitorláshajót, amelyen 15 fiúintézeti növendék alussza az igazak álmát. A hajón e pillanatban vétkes könnyelműségből senki más nem tartózkodik, s az orkán szédítő sebességgel ragadja prédáját a nyílt óceán felé. Mire a szerencsétlenséget felfedezik, a vitorlásnak – tizenöt fiatal utasával együtt – nyoma veszett. A hatóságok és a hozzátartozók hosszas eredménytelen kutatás után beletörődnek a változhatatlanba, de nem úgy a nyílt óceánon felriadó utasok, a gyerekek. Életösztönük feltámad s találékonyakká, ügyesekké, bátrakká teszi őket. Nem hajlandóak megadni magukat a tomboló elemeknek, s győztesekként kerülnek ki a harcból: kétheti orkán űzte hányódás után egy lakatlan földdarabon partra dobja őket az óceán. Itt folytatódik hősies és okos küzdelmük a létért: A gyors szabadulás reménye híján megszervezik életüket az ismeretlen szigeten. Másfél év után egy váratlan fordulat csillantja meg a szabadulás reményét, de a lehetőség megragadása az ifjú telepesektől egy minden eddiginél elszántabb, s immár valóságos – fegyveres – harc megvívását követeli meg. A gyerekek ezt az utolsó próbát is kiállják s kétévi kényszerű „vakáció” után visszatérnek örömmámorban úszó családjaikhoz. Verne ezt a drámai feszültséget telített, kalandos történetet eleven elbeszélő modorban mondja el. Nemes pátosszal megrajzolt gyermekhősei életre szóló, kedves ismerősei maradnak a fiatal olvasóknak.
A szerző 1878-ban írt romantikus kalandregénye most a fekete kontinensre kalauzol el. A főhős, Dick Sand talált gyermek, akit egy bálnavadászhajó derék kapitánya vesz magához, és ügyes hajóinast farag belőle. Egy vadász-szerencsétlenség következtében a Csendes-óceánon kapitány és legénység nélkül maradnak az utasok. Egyedül a tizenöt éves Dick tudására számíthatnak, aki a viharral is derekasan megküzdve elkormányozza a hajót Dél-Amerika partjaihoz. Már a szárazföldön folytatják útjukat, amikor kiderül, hogy Negoro – Samuel Veron földrajztudós gyilkosa – ármánya folytán valójában Afrikába kerültek. Rabszolgakereskedők fogságába esnek, ahonnan csak nagy nehézségek árán tudnak kiszabadulni. Az életveszélyes kalandok után újra hajóra szállnak, hogy elérjék céljukat.
Ma egy utasszállító repülőgép nyolcvan óra alatt könnyedén megkerüli a földet, sőt bátor űrhajósoknak erre nyolcvan perc is elég. Mégsem vesztett semmit érdekességéből és izgalmasságából Verne regénye, amelyben a különc angol úr, Phileas Fogg fogadásból vállalkozik a maga korában hihetetlen teljesítményre: a mai szemmel tökéletlen közlekedési eszközök segítségével nyolcvan nap alatt visszatér megszokott klubjába – a föld megkerülésével. Amit a technika akkori állása mellett nyújthatott neki, azt rettenthetetlen hidegvérével és kifogyhatatlan leleményével pótolta ki, és száguldása közben is jutott ideje rá, hogy szívére hallgasson.
Otto Lienbrock, a bogaras hamburgi geológusprofesszor egy titkosírással készült középkori feljegyzésből megtudja, hogy az izlandi Snaefells vulkán kráterén keresztül út nyílik a Föld középpontja felé. Unokaöccse, a jámbor Axel sokkal kevésbé lelkesedik a hajmeresztő vállalkozásért, mégis kénytelen nagybátyjával tartani; az ő elbeszéléséből értesülünk a fantasztikus utazás izgalmas kalandjairól. A jövő nagy álmodója ebben a regényében kevesebbet törődött a tudományos valószínűséggel, mint más műveiben. Maga a föld mélyébe vezető „út” már a regény megírásakor eléggé abszurd ötletnek számított; a föld alatti „másik világ” leírása azonban az író korának földtörténeti ismereteit tükrözi. Verne regénye mégis zavartalan örömet szerezhet az olvasónak, aki a képzelet kalandját, az emberi akaraterő és a tudományos önfeláldozás példáját látja benne.
Titokzatos, orsó alakú „óriás valami” nyugtalanítja a világtengerek hajósait. A szörnyeteg hol itt, hol ott bukkan fel a hullámok közül, és kisvártatva meglékelve süllyednek el az addig sérthetetlennek vélt hajóóriások. Pierre Aronnax professzor egy expedícióval elindul, hogy kiderítse a tengeri csodalény rejtélyét. Hajójuk hamarosan meg is ütközik a szörnnyel. A professzor és inasa a tengerbe zuhan. A titkot azonban így is sikerül kideríteni: a „szörny” nem egyéb, mint Nemo kapitány búvárhajója. Ennek a hajónak sokezer mérföldes tengermélyi útjáról, utasainak izgalmas kalandjairól, szerencsés meneküléséről szól Jules Verne egyik legérdekfeszítőbb, s amellett tudnivalókban is leggazdagabb regénye, a Nemo kapitány története a másik híres Verne-regényben, a Rejtelmes szigetben folytatódik.
Példátlan erejű szélvihar sodorja a Csendes-óceán vízsivatagja fölött a léghajót, amelyen öt derék amerikai menekült el Richmondból, a rabszolgatartásért harcoló déli csapatok fogságából. A gáz lassan szivárog el, minden felszerelésüket a vízbe kell hányniuk, és csak a puszta életüket menekítik egy lakatlan szigetre. Kifosztottabbak, mint a hajdani Robinson volt, de leleményükkel, szorgalmukkal és kitartásukkal lassacskán felülkerekednek a helyzet és a természet mostohaságán. Sorsukkal úgy-ahogy elégedettek, de egy sor megmagyarázhatatlan jelenség nyugtalanítja őket. A szigetnek valami titka van, és hőseink megindulnak, hogy a rejtélyt felderítsék.
Vernét ebben a regényében nem elméleti feltalálóként, hanem az emberi nemeslelkűség hirdetőjeként ismerhetjük meg. A terjedelmes könyv központi magja, cselekményének mozgatója a Grant kapitány vezette Britannia hajótörötteinek felkutatására indult Robert és Mary Grant, valamint Glenarvan lord családjának és a Duncan nevű hajó személyzetének a földgömb déli oldalán megtett útja. A kis kutatócsoport viszontagságos utazása során az olvasó gazdag földrajzi és természetrajzi ismeretekre tehet szert, melyek általánosságban még ma is helytállóak. A leírások, valamint az érzelmi momentumok túlfokozása és elnyújtása a regényt kissé vontatottá teszik. A szereplők – az anarchista Ayrton alakját kivéve – szinte egytől egyig becsületes, jószándékú, bátor emberek. Ezt az egysíkú idealizálást és az egyéb írói hibákat a számos kaland ellensúlyozza s így a könyv a gyerekeknek továbbra is vonzó olvasmány marad.
Cyprien Méré, a fiatal francia geológus Dél-Afrika gyémántbányáiban kutat, és a gyémánt mesterséges előállításával is próbálkozik. Kísérleteit váratlan siker koronázza, és barátunk úgy érzi, hogy most már biztosan elnyerheti a dúsgazdag bányatulajdonos lányának, Alice Watkinsnak a kezét. Csalódnia kell, mert a csodálatos méretű és tüzű gyémánt , a Dél Csillaga ellene fordítja a bányatulajdonosokat, ráadásul egy pompás banketten megmagyarázhatatlan módon eltűnik. Vad és gyilkos hajsza indul a vélt tolvaj után, aki Méré hűséges néger szolgája. A gyémánt megtalálójának a jutalma Alice kisasszony keze, de a derék francia geológus nemcsak ezért veti magát bátran a hajszába, hanem szolgálóját is tisztázni szeretné a gyanú alól. A váratlan fordulatok egymás sarkára hágnak, és a szerző még az utolsó oldalakra is tartalékol néhány lélegzetelállító meglepetést.
A dunai horgászok nemzetközi szövetségének horgászversenyén nagy meglepetés születik: egy addig ismeretlen magyar horgász nyeri el a két nagydíjat. Borus Demeter rögtön szenzációs bejelentést tesz: egy ladikban úgy evez végig a Dunán az eredettől a torkolatig, hogy közben csak horgászattal tartja fenn magát. Az útra váratlan és kéretlen társra akad. Ez az útitárs – valójában nyomozótiszt – hamar rájön, hogy utazónk nem az, akinek kiadja magát, de csak rengeteg kaland és kalamajka után döbben rá, hogy nem is az, akinek ő sejtette. Az 1870-es években játszódó regény izgalmas, fordulatos története végső soron a Duna menti népek barátságának ma is időszerű eszméjét hirdeti.
Ebben a bejegyzésben Kányádi Sándor digitalizált műveit gyűjtöttük nektek össze, aki 2012 májusában a hónap szerzője volt blogunkon.
Talpas történetek
Egyszer régen, Erdélyben, a Hargita erdejében Kányádi Sándor mackóval találkozott. Életre szóló cimboraságot kötött Ambrussal, és egy tükröt adott neki ajándékba. Mi lett a tükör sorsa? A nyuszi hogyan kergette el a rókát és miért nem ijed meg már a saját tükörképétől? Az erdő lakóinak életéből és a tükör fordulatos történetéből mesefüzér válik, s amikor az erdei Mézünnep alkalmából az író helikopterrel ismét visszatér a barátaihoz, megtudhatjuk például azt is, hogyan lesz egy medvéből borbély?
A bánatos királylány kútja: versek, mesék, történetek kicsiknek és nagyoknak
Kányádi Sándornak egyetlen mesekönyve sem volt még eleddig ennyire teljes. Tartalmaz olyan meséket, mondákat is, amelyeket ilyen-olyan széljárások miatt nem lehetett még közölni. No meg persze azokat a verses meséket is megtaláljuk benne, amelyeken generációk sora növekedett föl. Nevezzük az összeset az egykori Napsugár című gyermeklap után napsugaras írásoknak. Szépséget és tisztességet, tartást és megértést senki nem sugároz náluk szebben. „A hidat még akkor is építeni kell, ha lövik. Ha pilléreit kirobbantják. A híd, fiam, olyan, mint a kézfogás…”
Az Erdélyben élő kiváló költő meséinek hőse egy hétéves kisfiú, aki a havasok között megbúvó kicsi faluban él. Nagyon szereti a virágokat. Örül az első hóvirágnak, örül, ha málnát talál az erdőben, és együtt dalol a fészekrakó madarakkal, de akkor a legboldogabb, ha otthont talál egy szomorú tekintetű kóbor kutyának. S a kisfiú osztálytársaival együtt vigyáz a kutyakölykökre…
A világ első Madarak és Fák Napja rendezvényt a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján Chernel István, a híres ornitológus szervezte meg Magyarországon 1902-ben. Az ünnep hivatalossá 1906-ban vált, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő, hogy e napon eper- vagy más gyümölcsfákat kellett ültetni, illetve öntözni, valamint meg kellett emlékezni a hasznos madarakról. Elrendelte, hogy valamennyi iskolában ünnepeljék meg a Madarak és Fák Napját.
1996 óta kormányrendelet alapján május 10-én ünnepli az ország. Célja, hogy formálja az embereket környezetükhöz való hozzáállását és kialakítsa a természetvédelem iránti elkötelezettségüket. Azóta is ez a legszélesebb körben megtartott madár ünnep Magyarországon.
Biztosan hallottad már, hogy minden évben megválasztják az év állatait, növényeit és gombáját. Idén az év fája a tatár juhar lett, az év madara az erdei fülesbagoly, az év városi madara pedig a vörösbegy.
Te szereted a madarakat? Melyik a kedvenced?
A bohókás feketerigó?
Vagy a szemtelenül bátor kis veréb?
Esetleg egy bájos kis gombóc, az őszapó?
Inkább a ragadozókat szereted, olyat, mint például a réti sas?
Vagy olyan madarat kedvelsz, amelynek a nevét nem is tudod, csak a kinézete alapján tetszik Neked? Ha szeretnéd megismerni kis kedvencedet alaposabban, vagy szeretnéd megtudni, mi a neve, látogass el a Magyar Madártani Egyesület honlapjára, ahol egy egyszerűen használható madárhatározó segítségével ismerkedhetsz meg a magyarországi madarakkal.
Az MME (Magyar Madártani Egyesület) oldaláról egy telefonos madárhatározó applikációt is letölthettek, ez azonnal segíthet megtudni, milyen madarat láttatok a városban, vagy kirándulás közben.
Tavasz van, ilyenkor nagy az esélye, hogy fiókát találunk. Ez a kis összeállítás segít abban, mit tehetünk ilyen esetben.
A Madarak és Fák Napjával kapcsolatban a Csongrád Megyei Kormányhivatal is programmal készül. Napi Fülelő címmel olyan madarakat mutatnak be május 10-től két héten keresztül a Facebook-oldalukon, melyek Csongrád megyében élnek.
Most is találtunk Nektek játékot, ráadásul ennek nyereménye is van. Az MME honlapján kizárólag május 10-én egy feladatlapot lehet kitölteni, melynek témája a 2020-as év élőlényei és a Fertő-Hanság Nemzeti Park.
A fákat se felejtsük el, mert ez a nap a fák napja is.
Annyira természetes, hogy itt vannak körülöttünk, hogy sokszor fel sem tűnnek. Pedig árnyékot adnak nekünk, fészkelőhelyet a madaraknak, nélkülük nincs alma, körte, cseresznye, színes levélszőnyeg ősszel.
Aki már próbálta, tudja, milyen nagyszerű érzés fára mászni (főleg cseresznyefára cseresznyeérés idején), bekuckózni az ághajlatba és hátunkat a törzsnek vetve lepillantani a világra, vagy fel, az ágak közé.
És nagyon sokfélék. Vannak köztük terebélyesek, mint a tölgy,
kócosak, mint a göndör fűz,
sudárak, mint a jegenye
vagy akár gyógyító hatásúak, mint a hárs.
De nem csak ezekért jó nekünk, hogy vannak fák. IDE kattintva 10 érdekes tényt olvashatsz róluk és az erdőkről.
Itt pedig Erdő Ernő Bácsi meséit nézheted meg a fákról, erdőkről és a benne élő állatokról. Minden rész 1 perces, és azt tudhatod meg belőlük többek között, hogy mi az évgyűrű, miért van vastag kérge a fáknak, miből van a csigaház, miért csíp a csalán, melyik fafajtából van a legtöbb.
Figyeld magad körül szeretettel a fákat és a madarakat!
Facebook