Réber László 92. szülinapjára

Lehet, hogy névről nem ismered, de ha látod a rajzait, egyből tudni fogod, kiről van szó. 92 évvel ezelőtt született Réber László, aki gyermekkönyvek illusztrátoraiként lett ismert, ő volt többek között a Janikovszky Éva és a  Lázár Ervin könyvek állandó illusztrátora.

Így írtunk róla Janikovszky Évánál, A hónap szerzője rovatunkban: Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok a sajnos időközben szintén elhunyt Réber László rajzaitól. Amíg Janikovszky Éva kevés szóval ír, Réber László egyetlen vonallal rajzol. Ezzel  a módszerrel leegyszerűsítik, modellszerűvé teszik a világot, és rengeteg teret hagynak a képzeletnek.

Tudj meg többet róla, olvass utána:

 

 

 

 

A hónap szerzője Kányádi Sándor

Mai születésnapján szeretettel köszöntjük Kányádi Sándort! Isten éltesse sokáig!

Végzem, mit az idő rám mér,
végzem, ha kell százszorozva!
Hinni kell csak, s följutunk mi,
föl a fényes csillagokba!

 

Ismerős-e neked a fakatona, a három székláb, vagy a birka-irka? Ezek a „szereplők” mindannyian Kányádi Sándor egy-egy verséből valók, melyeket a Kaláka Együttes is megzenésített. Így már biztosan tudod, kiről van szó, ugye?

De az életéről és további műveiről tudsz-e valamit?

1929. május 10-én született Nagygalambfalván, Hargita megyében, Romániában. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, középiskolába Székelyudvarhelyen járt. Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben.

Költői tehetségét Páskándi Géza fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1960-tól 1990-ig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt.  Írói álneve Kónya Gábor.

Nem csak szerkesztőként, íróként és költőként tevékenykedett, a filmmel is kapcsolatba került. Tamási Áron: Ábel a rengetegben című regényéből az ő forgatókönyve alapján készült a film.

Noha már 83 éves, jelenleg is tevékenyen részt vállal az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége Romániában, Magyarországon és a környező államok magyarlakta településein is.

Jelentősebb díjai:

Déry Tibor-díj, Kossuth-díj, Herder-díj, Magyar Örökség-díj, A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal, A Magyar Kultúra Követei Díj, 2009. március 15. A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozat).

Az iskolai könyvtárban az alábbi könyveket találod meg tőle:

  • A bánatos királylány kútja (Versek, mesék, történetek)
  • Kenyérmadár (Versek, mesék, történetek)
  • Néma tulipán (Gyermekversek, mesék)
  • Talpas történetek
  • Tavaszi tarisznya (Gyermekversek)
  • Virágon vett vitéz: történetek a kisfiúról és a nagyfiúról meg a romos ház lakóiról
  • Valaki jár a fák hegyén
  • Kaláka: Kányádi – Hangzó Helikon

Tudj meg többet, olvass utána:

Az utolsó Olimposzi a könyvtárban

Megjelent és a könyvtárból már kölcsönözhető a Rick Riordan Percy Jackson és az Olimposziak című sorozatának befejező része, Az utolsó Olimposzi! Nem akarunk nagy titkokat elárulni, csak annyit, hogy van benne egy jó kis csavar, ami végig izgalmassá teszi a könyvet. Ja, és szerintünk lesz még ennek folytatása!

A könyv fülszövege:

A félvérek egész évben harcra készülődtek, de tudták, hogy nem sok esélyük van a győzelemre. Kronosz serege erősebb volt, mint valaha, és minden átállt istennel és félistennel nagyobb lett. Amíg az olimposziak a pusztító Tüphónt próbálták megállítani, addig Kronosz bevonult New Yorkba, ahol az Olimposz gyakorlatilag őrizetlenül állt. Az Idő Urának megállítása Percy Jacksonra és a fiatal félistenek csapatára várt. A New York Times sikersorozatának várva várt befejező részében beteljesül a Percy tizenhatodik születésnapjára jövendölt prófécia. Miközben Manhattan utcáin tovább dúl a nyugati világ megmentéséért vívott harc, Percyn az a szörnyű gyanú lesz úrrá, hogy saját sorsa ellen küzd. “Magával sodró történet, egyszerre izgalmas, gondolatébresztő és könnyfacsaró. A regénysorozat méltó befejezése.” – (Kirkus Review)

“A magasfeszültségű izgalmak és a pezsgő humor nagyszerű kombinációja” – (Booklist)

“Percy Jackson ötödik és egyben utolsó kalandja egy robbanással kezdődik, és egyre bombasztikusabban folytatódik. A rajongók nem fognak csalódni!” – (Publisher Weekly)

Korábbi kötetek:

A hónap szerzője Janikovszky Éva

Éppen ma lenne 86 éves Janikovszky Éva, ebből az alkalomból választottuk őt az áprilisi hónap szerzőjévé.

Janikovszky Éva (1926-2003) író, szerkesztő

Amikor apukám azt mondja, hogy gyere csak ide,
kisfiam, beszélni akarok veled, akkor már biztos, hogy baj van.
Mert ha nincs baj, akkor nem mondja, hogy beszélni akar velem,
hanem mindjárt beszél.

 

 

1926-ban született városunkban, Szegeden Kucses Éva Etelka Nametta néven.  Szülőháza a Bolyai utca 19. szám alatt található, falán ma emléktábla őrzi az írónő emlékét. Egyetemi tanulmányait is a szegedi egyetemen (mai SZTE) kezdte, ahol 1944–48-ig filozófiát, néprajzot, magyar- és német irodalmat hallgatott, majd 1950-ben Budapesten fejezte be az Eötvös Loránd Tudományegyetemen  pszichológia-filozófia-szociológia szakon.

1954-től a Móra Könyvkiadó szerkesztője, majd több mint húsz éven át, egészen nyugdíjba vonulásáig, főszerkesztője. 1978-tól, az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Irodája) Magyar Bizottságának megalakulásától 1995-ig a szekció elnöke. Az IBBY szervezésében rendezik világszerte meg a Nemzetközi Gyermekkönyvnapot, minden évben más ország kap lehetőséget a nap szponzorálására. 2001-ben Magyarország volt a Nemzetközi Gyermekkönyvnap “házigazdája”. A könyvekben minden benne van című üzenetet Janikovszky Éva írta, a plakátot Rényi Krisztina tervezte.

Janikovszky Éva üzenete a Nemzetközi Gyermekkönyvnap alkalmából   

Mottó: A Könyvekben minden benne van (Books have it all)

Mi van a könyvekben? Ezen törtem a fejemet, amíg ott kuporogtam három-négy éves koromban nagyszüleim boltjában egy kis sámlin. A pénztárban nagymamám ült, a pult mögött anyám várta a vevőket. Mögötte mennyezetig érő könyvespolcok, és egy nagy létra, amely két kampóval egy vasrúdra függesztve siklott jobbra-balra, hogy elérhetők legyenek a legfelső polcon sorakozó könyvek is.

Ne gondoljátok, hogy unatkoztam! Ha bejött egy vevő a boltba, azt próbáltam kitalálni, hogy vajon az alsó polcokról kér-e könyvet, vagy a magasban lévők érdeklik. Az én fiatal, fürge, okos anyukám minden könyvnek tudta a helyét, s ha kellett, felmászott a létrára, hogy lehozza a kék, vörös, lila kötésű könyvet a legfelső polcról is, és a vevő elé tegye. Büszke voltam anyámra, és egyre jobban izgatott, hogy mi lehet a könyvekben? Hiszen az alsó sorokban is volt kék, vörös, lila, tele apró fekete betűkkel – szép színes rajz, mint az én könyveimben, pedig egyikben sem volt!

Otthon nálunk mindenki olvasott. Anyám is, apám is, nagyszüleim is. Ahogy elnéztem az arcukat, amint a könyv fölé hajolva hol elmosolyodnak, hol elkomorodnak, hol meg feszült 

izgalommal lapoznak egyet, azon gondolkoztam: hol járnak? Meg se hallják, ha szólok hozzájuk, s ha végre rám figyelnek, mintha visszajöttek volna valahonnan. Miért nem visznek engem is magukkal?

Mi van a könyvekben, mi az a titok, amit nem osztanak meg velem?

Aztán megtanultam olvasni. És megtudtam, mi a könyvek titka. Az, hogy minden bennük van. Nemcsak a tündérek, a manók, királykisasszonyok, a gonosz boszorkányok, hanem én is meg te is, örömeinkkel, gondjainkkal, vágyainkkal, bánatunkkal, benne van a jó meg a rossz, az igaz és a hamis, a természet, a világmindenség; ez mind, mind elfér a könyvekben.

Nyisd ki a könyvet! Megosztja veled minden titkát.

Első könyve – a Csip-Csup – 1957-ben jelent meg Kispál Éva néven, 1960-ban Szalmaláng című kötetét már Janikovszky Éva néven publikálta. Harminc kötetének túlnyomó többsége gyerekeknek szól. Könyveit eddig harminc nyelvre fordították le. Élete utolsó évében, 2003-ban Kossuth-díjat kapott.

Hangja, ábrázolásmódja, világa összetéveszthetetlen másokéval. Írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék. Kimeríthetetlen témája a felnőtt-gyerek kapcsolat, a mindennapi élet – élményeivel és konfliktusaival együtt.

Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok a sajnos időközben szintén elhunyt Réber László rajzaitól. Amíg Janikovszky Éva kevés szóval ír, Réber László egyetlen vonallal rajzol. Ezzel  a módszerrel leegyszerűsítik, modellszerűvé teszik a világot, és rengeteg teret hagynak a képzeletnek.

A könyvtárban szinte valamennyi gyermekeknek szóló kötetét megtalálod:

 

  • Akár hiszed, akár nem
  • Bertalan és Barnabás
  • Cvikkedli
  • Felelj szépen, ha kérdeznek!
  • Ha én felnőtt volnék
  • A hét bőr
  • Jó nekem!
  • Kire ütött ez a gyerek?
  • Már iskolás vagyok
  • Már megint
  • Már óvodás vagyok
  • A nagy zuhé
  • Örülj, hogy fiú!
  • Örülj, hogy lány!
  • Te is tudod?
  • Az úgy volt
  • Velem mindig történik valami
Olvass utána!

A hónap szerzője G. Szabó Judit

G. Szabó Judit

(1925. május 15. – 2010. március 17.)

Az Év Gyermekkönyve 2006 életműdíjas írónő

„Hiszek a szeretetben és a humorban. Fontos, hogy a gyerek érezze, akkor is szeretik, ha komisz és nagyszájú, ha nem hoz ötösöket, és időnként tönkreteszi a felnőttek életét. Tulajdonképpen erről szólnak a könyveim”

„Nincsenek kis gondok és nagy gondok. Nincsenek felnőttek és gyerekek. Emberek vannak. És embernek lenni nem is olyan egyszerű.”

Március 17-én lesz két éve, hogy már nincs közöttünk a kiváló írónő, G. Szabó Judit. A művei viszont velünk maradtak, és tovább élnek – ha még nem ismered őket, akkor hajrá!

G. Szabó Judit Sopronban született. Kislányként zongoraművésznő, aztán tanító néni szeretett volna lenni. 1944-ben megszerezte tanítói diplomáját. Később a Képzőművészeti Főiskolán, majd a Közgazdasági Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol üzemmérnökként végzett. Dolgozott rajzolószerkesztőként, 1970-től kezdett regényeket írni.

1971-ben jelent meg a Macskát visszafelé simogatják című könyve, amely megért öt kiadást, lefordították több nyelvre. Így kezdődött az írói pályája. Jöttek a „pöttyös könyvek” sorra: Hárman a szekrény tetején, Bezzeg a más gyereke!, Most boldog vagy?, Megérjük a pénzünket!, Mari, ne bomolj!, Ez mindennek a teteje!, Barbara, ez több a soknál!, Sok a csinos lány, A Rózsás Letícia, A Madárijesztő-ház, majd a Különös sziget.

2006 májusában, amikor 82 évesen megkapta az IBBY, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa életműdíját, s meghallotta, hogy néhányan kötelező olvasmánnyá szeretnék tenni a könyveit, így reagált:

„Amikor elhangzott, hogy esetleg kötelező olvasmány legyek, behúztam a nyakam. Engem kötelezővé tenni! Olyan haszontalan gyerek voltam. Az érettségiig nem is olvastam kötelezőt, az olyan volt, mint a karének, ami elől az ablakon másztam ki, de előtte kidobtam a táskámat.”

Szenvedélye az írás mellett az utazás volt. Bejárta az egész világot. Folyamatosan alkotott. Ha nem az öreg írógépét verte, akkor fejben születtek történetei, s már csak le kellett írnia őket. G. Szabó Judit regényeinek, írásainak üzenete mindazokhoz szól, akiknek sikerült a lelkükben megőrizni gyermeki énjüket, akik nyitottan, kíváncsian, derűsen és humorérzékkel megáldva szemlélik a világot.

A könyvtárban is megtalálod regényeit.

 

Tudj meg többet róla!!

A Móra Kiadó honlapján megnézheted műveinek listáját 

• Az írónőről a Navigátor: kortárs gyermekirodalmi lexikonban is olvashatsz. Keresd a könyvtárban!

G. Szabó Judittal készült műsor a YouTube-on

Frissítette: Nagy Anetta

Első nők – nőnapra

Március 8-át Magyarországon 1913 óta  Nemzetközi Nőnapként ünnepeljük.

E nap kialakulásához nem a nők megbecsültsége, éppen ellenkezőleg, a nők elnyomása vezetett. Ha azt hiszed, hogy napjainkban ilyesmiről már szó sem lehet, csodálkozni fogsz, ugyanis  az Európai Parlamentnek Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága is működik. A bizottság megállapításai szerint szinte mindenhol a világon a nőknek ugyanazért a munkabérért még ma is többet kell dolgozniuk, illetve ugyanolyan végzettséggel, ugyanolyan munkakörben kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik, egyes állásokat pedig női mivoltuk miatt nem tölthetnek be. A háborús konfliktusok szenvedő alanyai, áldozatai is többségében a nők és a gyermekek.

Mi egy összeállítással készültünk ebből az alkalomból azokról a magyar nőkről, akik olyan területen tevékenykedtek és tevékenykednek elsőként, ahol addig csak férfiak érvényesülhettek. Büszkék vagyunk rájuk!

Ma még a Google logója is nőnapi:

Végezetül a névnapjukat ma ünneplő Zoltánokat is szeretettel köszöntjük! 🙂

195 éve született Arany János!

 

Én paraszt? én?” – Amit még e szóhoz gondolt,
Toldi Györgyre szörnyü nagy káromkodás volt.
Azzal a nehéz fát könnyeden forgatja,
Mint csekély botocskát, véginél ragadja;
Hosszan, egyenesen tartja félkezével,
Mutatván az utat, hol Budára tér el,
S mintha vassá volna karja, maga válva,
Még csak meg se rezzen a kinyujtott szálfa.

A Google.hu Toldival köszönti Arany János 195. szülinapját!

Olvass utána!
Ha kedvet kaptatok a Toldihoz, az egészet elolvashatjátok a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján, vagy itt.
Na és egy kicsi Aranyról is itt, a Jeles napok honlapján.

 

A Szent Johanna Gimi 6. a könyvtárban!

Dedikált Szent Johanna Gimi 6. rész (Ketten) várja a könyvtárban első olvasóját!

Válaszolj az alábbi kérdésekre, majd küldd el a válaszaidat a gyakkonyvtar@gmail.com e-mail címre vasárnap (márc. 4.) éjfélig!

Hétfőn 10.45-kor eredményhirdetés és kölcsönzés!

Kérdések:

  1. Mikor szeretett bele Reni Cortezbe?
  2. Hogy hívják Reni levelezőtársát?
  3. Hogy hívták Virág régi barátját? (teljes neve)
  4. Sorold fel Virág kutyájának a neveit! (6 db)
  5. Ki Reni kedvenc írója?
  6. Kilencedikben mi volt Reni kedvenc filmje?
  7. Mikor jött össze Reni Cortezzel?
  8. Milyen színű sálat kötött Reninek Kinga a tizedikes osztálykarácsonyra?
  9. Milyen sapkája van Arnoldnak?
  10. Kire gyanakodnak először, hogy elmegy az osztályból?

(A kérdéseket összeállította: T.G.P.)

Itt az egy ropi naplója 4.!

Sokan vártátok már az Egy ropi naplója negyedik részét. Íme itt van, megérkezett, hétfőtől kölcsönözhető a könyvtárból!

 

Itt a nyári szünet – hétágra süt a nap, és minden kissrác a szabad levegőn rohangál. De hol van Greg Heffley? A házban gubbaszt, és videojátékokat játszik behúzott függöny mellett.

Greg, aki saját bevallása szerint is benti éghajlathoz szokott, a leghőbb nyári vágyai szerint él: nincsenek kötöttségek és nincsenek szabályok. De Greg anyukájának más az elképzelése az ideális nyárról – olyan, ami dugig van kinti játékokkal és “családi együttlétekkel”.

Kinek az akarata jut majd érvényre? Vagy esetleg a Heffley-család új tagja mindent a feje tetejére állít?

A hónap szerzője Gyárfás Endre

 Gyárfás Endre
József Attila-díjas (2004) magyar író, költő, tanár

“Költői, írói példaképem a hajdani ősvadász. Amikor társa vesegörcsökben fetrengett a barlang előtt, ő a maga veséjére nyomta tenyerét, és felüvöltött hosszan, messzehangzón. A beteg arcán simultak a ráncok, mint mikor ártó szellem száll ki orrlikán. S azontúl nem fájt neki annyira.”

Gyárfás Endre 1936. május 6-án városunkban, Szegeden született Gyárfás Zoltán és Kálmán Erzsébet gyermekeként.

Azt sajnos nem találtuk meg egyik lexikonban (és még az interneten sem!) sem, hogy melyik szegedi általános iskolába, ill. technikumba járt, de azt igen, hogy a  technikumi érettségi után 1954–1956 között Csepelen motorszerelőként dolgozott. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–angol szakán végezte 1956–1961 között.

1960–1963 között az Európa Könyvkiadó, 1963–1966 között az Magyar Televíziós szerkesztőjeként tevékenykedett. Ezután dolgozott gimnáziumban tanárként, a Nemzetközi Előkészítő Intézetben csoportvezetői beosztást kapott, majdt a Csepel Művek kulturális tanácsadójaként működött. 1988-ban Fulbright-ösztöndíjasként az USA-ban járt.

1981 óta írásaiból él. Írói munkásságának felét teszi ki a gyermekirodalom, a többi része a felnőtt irodalomba tartozik: ezek versek, regények, drámák, útleírások, fordítások, filmforgatókönyvek.

Nézd meg a katalógusban, hogy saját könyvtárunkban mely köteteit találod meg! Küldd el a listát 2012. február 17-ig a gyakkonyvtar@gmail.com címre, a jutalom nem marad el!

Válogatás könyv- és DVD borítóiból:

 

Olvass utána!

  • Összes eddigi művének a listáját megnézheted a Szépírók Társaságának honlapján.
  • Saját munkásságáról a Napkút Kiadó oldalán ír, olvasd el itt!
  • A Navigátorban (kortárs gyermekirodalmi lexikon : böngésző és olvasókönyv) is olvashatsz róla! Keresd a könyvtárban!

Frissítette: Nagy Anetta