A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai közé tartozik a Móra Ferenc emlékszoba. Nem véletlenül, hiszen Móra 1904-től a természetrajzi tár kezelője és könyvtáros, majd 1917-től egészen 1934-ben bekövetkező haláláig a múzeum igazgatója volt.

Így írnak az emlékszobáról a kiállítás honlapján:

A múzeum Móra-emlékszobájában az “ezeregy életű” embert mutatjuk be, különösen a múzeumi gyűjtő és közművelődési munkásságát. A kiállító terem egyik felében Móra Ferenc dolgozószobájának bútorait és tárgyait helyeztük el megidézve azt a környezetet, amelyben a múzeumigazgató Móra írt és dolgozott, amikor éppen nem az ősöket vallatta “a földalatti Magyarországon”.

Néprajzi gyűjtőmunkájára emlékezve mutatjuk be édesanyja menyasszonyi ládáját, amely néprajzi gyűjteményünk egyik legelső darabja.

Amikor 1933-ban a félegyháziak díszpolgárrá avatták, Móra így vallott erről: “.A díszdiploma adassék ki a városi múzeumnak, amelynek alapja az édesanyám menyasszonyi ládája meg az édesapámnak verpánkja, curholója és bőrtörő gamója.” A láda egy alkalommal megsérült, s erről az esetről így számolt be az “Ének a búzamezőkről” c. regényében: “Az igazgató úr még most is őrizgeti ezt a rossz ládát itt a múzeumban, tetején az égés nagy fekete foltjával.” Bár a láda födele hiányzik, mégis nagy becsben tartjuk.

Móra ásatásaiból, melyeket mindig Kotormány János intézeti altiszt – Móra szavaival a “személyem körüli miniszter” – segítségével folytatott nagyszámú és nagy tudományos értékű leletanyag került be a múzeumba. Az emlékszobában ennek csak kis töredékét mutathatjuk be: újkőkori kőeszközöket és edénytöredékeket a csóka-kremenyáki telepről, gondos kezek munkáját dicsérő, késő bronzkori edényt Szőregről és néhány övveretet és egy, a halott mellé útravalóként elhelyezett edényt.

Ajánljuk ezt a kiállítást mindenki, de különösen a Móra Ferenc és Szeged című versenyre készülők figyelmébe!