Sohasem volt az szerelmes, aki
Mondja, hogy rabság a szerelem.
Szárnyat ád ő, és nem rabbilincset,
Szárnyat ád ő… azt adott nekem.
A hét idézete
Bálint, avagy Valentin napja játékkal!
Február 14. : ez a nap a szeretet és a szerelmesek napja. Ilyenkor szerte a világon sokan megajándékozzák szeretteiket, azokat, akik fontosak a számukra: szülőket, testvéreket, barátokat, barátnőket és a szerelmesek egymást.
Magyarországon 1990 óta ünneplik, de több európai országban évszázados hagyományai vannak. Ahány ország, annyi szokás és hiedelem kapcsolódik hozzá.
Hogyan alakult ki ez a nap? Olvass tovább, ha érdekel…
JÁTSSZ velünk!
Ki a párja? – Írók, költők és múzsáik
A felsorolt írók, költők neve mellé írd oda párjuk sorszámát, majd hozd vagy küldd (gyakkonyvtar@gmail.com) be a könyvtárba!
1. Ady Endre
2. Babits Mihály
3. Csokonai Vitéz Mihály
4. Jókai Mór
5. Krúdy Gyula
6. Madách Imre
7. Mikszáth Kálmán
8. Petőfi Sándor
9. Schöpflin Aladár
10. Vörösmarty Mihály
1. Boncza Berta
2. Csajághy Laura
3. Fráter Erzsébet
4. Kaffka Margit
5. Laborfalvi Róza
6. Mauks Ilona
7. Szendrey Júlia
8. Török Sophie
9. Vajda Julianna
10. Várady Zsuzsa
Az év madara 2015-ben a búbos banka!
Nézzétek meg lassított felvételen, hogyan eteti fiókáját a 2015-ös év madara, a búbos banka!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján bővebben is olvashattok róla!
A hét idézete
Radnóti Miklós: Február
Újra lebeg, majd letelepszik a földre,
végül elolvad a hó:
csordul, utat váj.
Megvillan a nap. Megvillan az ég.
Megvillan a nap, hunyorint.
S íme fehér hangján
rábéget a nyáj odakint,
tollát rázza felé s cserren már a veréb.
Ez is könyv – Könyvszobrászat 1.
Az alábbi kis sorozatban azt szeretnénk nektek megmutatni, hogy milyen csodálatos alkotások készülhetnek olyan könyvekből, amelyek már kiszolgálták az idejüket.
Elsőként Brian Dettmer alkotásaiból válogattunk néhányat, ízelítőül.
A művész az Amerikai Egyesült Államokban él és dolgozik, önmagát csak Könyvsebésznek nevezi, hiszen aprólékos munkája közben késeket, csipeszeket, sebészeti eszközöket használ. Régi orvosi könyvekből, képeskönyvekből, szótárakból, atlaszokból és enciklopédiákból is készülnek szobrai. Számára az a jó, minél nagyobb a könyv, mivel különleges alkotásaihoz semmit nem tesz hozzá, csak magával a könyvvel dolgozik. Munkája során a könyv eredeti illusztrációit használja fel, azokat kiemelve alakítja szobrait.
Ízelítő a munkáiból:
Az alábbi videóban láthatjátok, ahogyan egy szobor készül, emellett több munkáját is bemutatják.
A hét idézete
Tulajdonképpen kész csoda, hogy a modern oktatási módszerek még nem fojtották meg teljesen a kutatás szent kíváncsiságát. E kényes kis virágnak ugyanis az öntözés mellett leginkább szabadságra van szüksége.
A hónap szerzője Boldizsár Ildikó
Boldizsár Ildikó
„A mesékben minden benne van:
mindaz, ami volt, és mindaz, ami még lehet.”
Boldizsár 
Ildikó Dunaújvárosban született 1963. március 10-én. Szerkesztő, mesekutató, író, kritikus, esszéista, etnográfus, meseterapeuta; a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója.
Az ELTE Bölcsészkarán végzett esztétika-magyar-népművelés szakon és már szakdolgozatát is a mesék témakörében írta, amely a nép- és műmesék összehasonlító elemzéséről szólt.
Évekig dolgozott az Országos Széchenyi Könyvtárban, majd a Nemzeti Tankönyvkiadónál, ahol többek között olvasókönyveket állított össze 2., 3. és 4. osztályos általános iskolások számára. 2004-től a Magvető Kiadónál főszerkesztő.
1998-ban elnyerte a néprajztudományok kandidátusa fokozatot is.
1991-ben jelent meg első mesekönyve Amália álmai – Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról címmel, amely a megjelenés évében Az Év Könyve Artisjus-díjat kapott.
1991-ben Móricz Zsigmond Ösztöndíjban részesült. 1997-ben látott napvilágot a Fekete Világkerülő Ember című kötete is, amely szintén IBBY-díjat kapott.
A 2004-ben kiadott Mesepoétika című kötetében összegyűjtött tanulmányok, cikkek, kritikák nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon is megteremtődjön és gyakorlattá váljon a gyermekkönyv-kritika műfaja. Ez a kötet 2005-ben elnyerte az Év Könyve IBBY-díjat.
2007-ben jelent meg a Boszorkányos mesék című könyve, melyben az előző két könyve meséit gyűjtötte egybe. Ezt a kötetet Szegedi Katalin illusztrálta.
Egyes meséit lefordították angol, olasz, francia és német nyelvre. 2003-ban Aranyalma-díjat kapott az olvasáskultúra területén végzett munkájáért.
A fentieken kívül két mesekönyve jelent még meg, mindkettő a Naphegy Kiadónál. 2009-ben a Királylány születik, melyért 2010-ben Szegedi Katalinnal közösen Fitz József-díjat kapott.
2011-ben pedig a Királyfi születik című kötete került kiadásra.
1993 óta óraadóként több főiskolán és egyetemen tanított gyermekirodalmat és meseesztétikát.
Az elmúlt 10 évben előadásokat tartott az ország legnagyobb könyvtáraiban, oktatási intézményeiben, valamint Helsinkiben és Tallinban.
2014 végéig 9 önálló kötetet és 23 mesegyűjteményt jelentetett meg.
1996-ban kezdett meseterapeutaként dolgozni, gyerekkórházakba járt mesét mondani a betegeknek, és eközben tett szert azokra a tapasztalatokra, amelyek gyógyító munkájában segítik.
A kórházi látogatásai során ismerte fel, hogy „minden mese alkalmas arra, hogy összerendezzen valamit bennünk, ami esetleg szétesett vagy nem jól működik. Ha a baj már akkora, hogy ez betegséghez is vezet, a mese gyógyító erőként tud jelen lenni a nehéz helyzetben.”
A világ népeinek meséiből összeválogatott 2000-et, s ezek, illetve ezen mesék változatai között mindig megtalálja azt az egyet, ami az adott problémára pontosan illik, hiszen „minden élethelyzetnek megvan a mesebeli párja”. Ezen keresztül képes a hozzá fordulók problémáit kezelni, mert „a mesék nem arról szólnak, hogy minden rendben van, hanem arról, hogy mindent rendbe lehet hozni, mindent jól működővé lehet tenni…”. Az általa kidolgozott módszer sikeresen működik és egyre ismertebbé, keresettebbé válik.
A mesék nem jövőképet adnak, hanem a lehetségest mutatják meg. Azt, hogy ha valaki bátor megváltoztatni az életét, amikor nem érzi jól magát a bőrében, valóra válhatnak a legtitkosabb álmai és vágyai is.
A könyvtárban két könyvét találod meg, a Boszorkányos meséket és a Királylány születik címűt.
Olvass utána!
Boldizsár Ildikó és a meseterápia
Versenyt hirdetünk!
Májusig minden egyes Hónap szerzője rovat kapcsán felteszünk nektek néhány kérdést. A szöveg, illetve a hozzá kapcsolódó anyagok alapján válaszoljátok meg őket és a megoldásokat küldjétek, vagy hozzátok be a könyvtárba. A kitartó válaszadók jutalma tanév végén nem marad el!
A januári forduló válaszainak leadási/beérkezési határideje 2015. február 10.!
A könyvtár e-mail címe: gyakkonyvtar@gmail.com
1. Mi a címe annak a két könyvnek, amelyekből a Boszorkányos mesék készült?
2. Boldizsár Ildikó mikor kezdett meseterapeutaként dolgozni?
3. Mióta szeretett volna Szegedi Katalin illusztrációkat készíteni az Amália álmai című könyvhöz?
4. Miért bánatos mindig a Királyfi születik című kötet főszereplője?
Frissítette: Nagy Anetta
Böngészőverseny újra!
Újraindul Folyóirat-böngésző versenyünk alsó és felső tagozatosok számára!
A verseny öt fordulós, januártól májusig tart.
A cél mind az öt forduló kérdéseire válaszolni!
A kérdések a National Geographic, a Természet Búvár és a Szivárvány legfrissebb számaihoz kapcsolódnak.
A válaszoknál feltétlenül tüntesd fel, hogy melyik folyóirat melyik számának hányadik oldalán találtad meg!
Ne feledd, a legfrissebb hiteles információkat a folyóiratokban találod!
Gyere a könyvtárba!
Vízkereszt
Ma vízkereszt napja van.
Erről a napról két fontos dolognak kell eszünkbe jutnia. Az egyik az, hogy a karácsonyfát sajnos le kell bontanunk még ma (vagy legkésőbb ennek a hétnek a végén), mert bármennyire is a szívünkhöz nőtt, befejeződött a karácsonyi ünnepkör, lejárt az ideje.
A másik fontos dolog, hogy ezzel a nappal kezdődik a farsangi időszak, mely egészen Hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart – tehát eljött a mulatozás ideje!
Ám vízkereszt napja nem csak ennyit jelent. A vízkereszt, más néven háromkirályok napja keresztény ünnep, mely a 3. században alakult ki. Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek vagy más néven háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus Jordán folyóban való megkeresztelkedését, mely ezen a napon történt, valamint az általa véghezvitt első csodát.
Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit. Ezt a vizet a katolikus falvakban háromkirályok vizének nevezték, és sokféle hiedelem fűződött hozzá: behintették vele a szobát, az istállót, a kutat, a tavaszra eltett vetőmagot, a ház ajtaja előtt a földet, hogy a gonosz elkerülje a házat s a betegek gyógyítására is használták.
Ennek a napnak az időjárásából következtetni lehetett az év szerencséjére, időjárási viszonyaira, a termésre, az emberek várható egészségi állapotára. Ha vízkeresztkor megeredt az eresz, abból hosszú télre következtettek. A kiadós hóesésből korai tavaszt, száraz időből zivataros nyarat jósoltak az öregek. A babonásabb szőlősgazdák a patakokat is megfigyelték, s ha megáradt bennük a „vízkereszt vize”, jó és bőséges bortermésre számítottak.
William Shakespeare, a nagy angol drámaíró Vízkereszt vagy amit akartok címmel írt vígjátékot 1601-ben.
Olvass utána!
Mikulásra
Hátha a mai gyerekeknek is tetszik! 🙂
Facebook