A sportturizmus, vagyis a lakóhelyről sportcéllal történő elutazással járó szabadidős aktivitások köre rendkívül tág, a természet vonzerőinek felfedezésétől a művi, ember alkotta környezetben zajló sporttevékenységekig. A sport és a turizmus összefonódását a társadalmak szabadidő magatartásának térben és időben történő változása okozza, mely szoros kapcsolatban áll a társadalmat alkotó egyének életminőségével, egészségi, szociális, értelmi és érzelmi állapotával. A szabadidő eltöltés tudatosabbá válása, a rekreációs szokások változásai, a „sportolj bárhol, bármikor" eszméje a sportolók számának növekedését, különösen az „egészségsportok" iránt mutatkozó érdeklődés fokozódását eredményezte. Mindez új szolgáltatásokat, növekvő ipart, óriási üzleti lehetőségeket és hatalmas fogyasztópiacot jelent (Turco et al. 2002, Hsu 2013). A sportolással egybekötött turizmus általánosságban a jóléti államok közép és felső rétegei számára a legelérhetőbb (Gáldi 2011).

A sportturizmus a modern szabadidő-eltöltés új trendje, a modern életstílus fontos indikátora egyben a globális fejlődés fontos tényezője (Giddens 2001), mely óriási fejlődési potenciállal rendelkezik. A nemzetközi tudományos élet nem véletlenül szentel egyre nagyobb figyelmet a sport és a turizmus kapcsolatának, amit jól fémjelez, az is, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) és a WTO másfél évtizede rendez konferenciákat e témakörben (Hsu p. 475).

A sportturizmus magába foglalja azokat a turisztikai célú utazásokat és tevékenységeket, melyek egy adott sporteseményen, illetve rekreációs sportban való aktív, vagy passzív részvételt jelentik. Az aktív sportturisták a hivatásos, vagy amatőr versenyek, bajnokságok, tömegversenyek, sportmegmozdulások, sportesemények, edzőtáborok, sportrekreációs táborok, túrák rendszeres, vagy alkalomszerű, tevékeny résztvevői, a passzív sportturisták pedig a versenyzői kíséret adják (pl. edző, orvos, gyúró, házastárs), tudósítanak a sporteseményről, vagy nézőként követik azokat.

A sportturizmus tehát a turizmus egyik szakágaként fogható fel, melyben a sport sokféle arculattal jelenhet meg: pl. kalandturizmus, a versenyzők turizmusa, a nézők (szurkolók) turizmusa, a természetbarátok turizmusa, a sportoktatói célú turizmus, melyek mind szélesítik a sportturizmus palettáját (Delpy-Neirotti 2003). De a sportturizmus kategóriájába kell sorolnunk azt is, mikor a turisztikai célú utazás nem sportcéllal történik, de a turista mintegy mellékesen, vagy alkalomszerűen él a helyi sportturisztikai kínálattal (Gammon, Robinson 1997). Ezt akár a turisták sportjának is nevezhetjük.