Teljesen nyilvánvaló, hogy a rekreáció, az ember testi-lelki megújulása, újratöltekezése a turizmus fő céljai között szerepel. A jóléti viszonyok következtében növekvő fizetett szabadidő, a termelőerők és a közlekedés fejlődése, illetve a vásárlóerő növekedése a rekreációs turizmust mára tömegjelenséggé tette. Hajtóereje - a civilizált életmód feszültségeit enyhítendő - az aktív kikapcsolódás, a jó közérzet megteremtése, az örömszerzés, a munkavégző képesség visszaállítása, az egészségi állapot megőrzés és javítása. Ebben a távoli tájak megismerésétől kezdve, a tengerparti nyaralásokon keresztül, a különféle kulturális és szórakozási lehetőségeken át, az egészség-célzatú utazásokig sok minden belefér. A rekreációs turizmus a wellness- és gyógyturizmuson keresztül intenzív határfelületet képez az egészségturizmussal is.

A turisták számára egyre fokozódó igényként jelentkezik az üdülésre, pihenésre szánt idő tartalmas eltöltése, a különféle programok nyújtotta élmények szerzése. A rekreációs turizmusban az utazás célja lehet az aktív részvétel valamely rekreációs tevékenységben, de lehet célja egy esemény, rendezvény megtekintése is (pl. színházlátogatás). A szellemi rekreációs tevékenységek nagy része a turizmus keretei között valósul meg. Ide sorolhatjuk többek között a kulturális turizmust (pl. kastélyturizmus, népművészeti túrák, vallási turizmus), a gasztronómiai turizmust (pl. borturizmus, ételtúrák) és a rendezvényturizmus különböző válfajait (Gáldi 2011). A turisták rekreációja a nem elsősorban rekreációs célból utazó látogató rekreációs tevékenységét jelenti, abban az esetben, ha él a desztináció természeti, vagy társadalmi környezete által nyújtott rekreációs kínálattal (pl. vízpart, szállodai rekreációs szolgáltatások).