A folyóvíz mozgási energiája arányosan nő a víz tömegével és esésével.  A folyóvíz sebességét fékezi saját részecskéi között fellépő belső súrlódása (pl. a víz viszkozitása 0 ^oC-on kétszer akkora, mint 25 ^oC-on), valamint medrének falával fellépő külső súrlódása (pl. durva törmelékes, vagy sekély mederben). A folyóvíz ereje - melyet a súrlódás nem emészt fel - a meder laza részeit kimozdítja, hordalékként magával sodorja.  A folyóvíz medermélyítő (lineáris) és a partfalakat is támadó oldalazó (laterális) eróziót végez. Az erózió mértéke a víz sebességétől, tömegétől és a medret felépítő kőzetek minőségétől függ.

Hordalékát a folyó energiájának függvényében oldott állapotban, görgetve, ugráltatva (szaltáció) és lebegtetve (flotáció) szállítja. Ha a folyóvíz sebessége csökken, elsőként nagyobb szemcseméretű hordalékát rakja le. Ahol esése nagyobb, vagy medre összeszűkül, növekszik energiája, így eróziós tevékenysége is fokozódik. Áradáskor több hordalékot szállít, mint kisvízkor (Moholi 1988). Szállítás közben a nagyobb kőzetdarabok (görgetegek) elaprózódnak, kaviccsá, homokká, majd finom szemcséjű iszappá válnak. A hordalék egyben a folyó „vésője" is, de koptató munkát (korrázió) csak a durva törmelékkel, kaviccsal, homokkal végez.

Minél nagyobb a folyó sebessége, s minél több vizet szállít, munkaképessége annál nagyobb. A külső erők működésére jellemző pusztítás- szállítás-felhalmozás hármas törvénye a folyóvizekre is érvényes, ezért a folyók szakaszjellege http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/vizfolyasok-jellemzoi/a-folyoszakasz-jellegek mindezek függvényében változik.

Felsőszakasz (bevágódó) jellegűnek nevezzük a folyót, amennyiben munkaképessége nagyobb, mint amennyi a hordalékszállításhoz szükséges.  Itt sebessége nagy, pusztító munkát végez és hordalékot termel. Mélységi eróziója következtében mederszelvénye keskeny, V-alakú. Kemény kőzetbe vágódó folyók meredek, néha függőleges falú szurdokvölgyeket, hasadék- vagy sikátorvölgyeket, kanyonokat alakítanak ki. Ha a vízfolyás keményebb, ellenállóbb kőzetről gyorsabban pusztulóra ér, köztük szintkülönbség alakul ki, ami zuhatagok, vízesések kialakulásához vezet.

Ha a folyó munkavégző képessége éppen akkora, amennyit a hordalékszállítása felemészt, akkor oldalazó, vagyis középszakasz jellegűvé válik. Ebben a relatíve egyensúlyi állapotban a folyó széles, aszimmetrikus völgyben, folyamatosan fejlődő kanyarulatokkal (meanderekkel) halad. A meanderek úgy jönnek létre, hogy a partnak ütköző víz sodrát a part ellenállása a szemközti part felé irányítja, mely arról is visszaverődik. A centrifugális erőnek is engedelmeskedő víztömeg a kanyarulatok homorú oldalán a medret mélyíti, az átellenes, domború oldalt a lelassuló víz viszont folyamatosan töltögeti. Minél nagyobb a kanyar görbülete annál nagyobb a homorú part eróziója és annál gyorsabban épül a domború part. Az ilyen formán túlfejlődött meandert a folyó árvíz idején lefűzheti, futását kiegyenesítheti. A lefűződött meander, a holtág (morotvató). A folyók futásfejlettsége, az adott szakasz kanyargóssága fontos turisztikai vonzerő lehet. A szabályozásokkal kialakított, vagy a csatornákra jellemző egyenes szakaszok monotonitásuk miatt kevésbé vonzóak.

Kis lejtésű területre érve a folyó sebessége lecsökken, energiája már nem elegendő az addig hozott hordalék továbbszállítására, megkezdődik annak lerakása, a kavics- és homokpadok, zátonyok, szigetek építése. A hordalékot kerülgető szerteágazó, majd újraegyesülő folyóágak valóságos szövevényt alkotnak. Az ilyen folyószakaszt alsószakasz (feltöltő) jellegűnek nevezzük. A földtörténeti múltban ilyen formán, saját hordalékukkal, majd azon tovább haladva töltötték fel a kiterjedt alföldjeiket a folyók. Ha a folyó hegységből lép ki a síkságra durva szemcsés hordalékából hatalmas hordalékkúpokat épít (pl. Szigetköz, Csallóköz). A folyók szakaszjellegének térben és időben történő megváltozása a folyóteraszok http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/vizfolyasok-jellemzoi/folyoteraszok kialakulásához vezet.

„Bár minden szakasznak megvannak az értékei a turizmus, ezen belül is a víziturizmus számára, a legszélesebb körű vonzerőkkel a középszakasz-jellegű folyók rendelkeznek. A víz sebessége az ideálisnak tekinthető sávban van, biztonságos rajta a hajózás és nem csak a vízen közlekedők, hanem a parton nyaralók számára is megfelelő környezetet biztosít az üdülésre, mivel a viszonylag kis sebesség miatt gyorsan fel is melegszik (Donka 2012)".