Rizikófaktorok:

Életkor

Az életkor előrehaladtával növekszik a koronáriát érintő betegségekelőfordulásának valószínűsége

Nem

A reproduktív időszak alatt a kardiovaszkuláris betegségek előfordulásának valószínűsége alacsonyabb nőkben, mint férfiakban. Menopauzát követően ösztrogénkezelés hiányában viszont kétszer nagyobb a koronáriát érintő szívbetegségek kialakulásának veszélye, mint azokban a nőkben, akik ösztrogénkezelésben részesültek. Mivel a szív-érrendszeri megbetegedések incidenciájának növekedése szoros összefüggést mutat a menopauza után eltelt idővel, így feltételezhető volt, hogy a női szexuálszteroidok szérumszintjének csökkenése növeli a kardiovaszkuláris rizikót. Megállapították azt is, hogy normotóniás és hypertóniás egyéneknél a kor előrehaladtával az endotélfüggő vazodilatáció fokozatos csökkenése jelenik meg mindkét nemben. A nőknél azonban ez a progresszív csökkenés az ötvenes életkorszakaszig sokkal lassabb ütemű, mint férfiak esetében. Menopauzában viszont az endotél funkciója meredeken romlani kezd: a 60 éves kor feletti nők endotélfüggő vazodilatációja eléri a férfiaknál észlelt szintet. Ma már jól ismert, hogy az érendotél csökkent vazodilatatív funkciója, a hypertonia, a hyperkoleszterinémia és az ateroszklerózis között szoros kapcsolat van, amely fokozott kardiovaszkuláris kockázathoz vezet. Menopauzában tehát az emelkedő szív- és érrendszeri betegségekből adódó halálozás hátterében az ösztrogénhiány következményeként kialakuló érendotél-diszfunkció fontos szerepet tölthet be. Mindezek alapján kézenfekvőnek tűnik, hogy menopauzában a hormonpótló terápia csökkenti a kardiovaszkuláris megbetegedések előfordulási gyakoriságát.

Dohányzás

A dohányzás fokozza a koronária betegség kialakulásának veszélyét. A közelmúltban elvégzett vizsgálatok alapján a szívkoszorúér problémák kockázata 25-30%-al magasabb volt a nem dohányzó egyénekhez képest. A passzív dohányosok esetében a kockázatnövekedés körülbelül fele az aktív dohányosoknál mért növekedésnek. A betegség nagyobb prevalenciája miatt közegészségügyi szempontból a coronaria betegség kockázata jelentősebb, mint a tüdőráké. Bár a passzív dohányzás és a stroke összefüggésével kapcsolatban kevés bizonyíték áll rendelkezésre, ez a kapcsolat úgy tűnik, nagyságrendileg hasonló a dohányzás és a coronaria betegség közötti összefüggéshez.A dohányzó férfiaknál a korai halál kockázata 1,7-szer nagyobb a nem dohányzókéhoz viszonyítva. A dohányzó nőknél a kockázat 1,3 - 1,9-szeres. A kockázat növekedése az elszívott cigaretták számával, illetve a dohányzás időtartamával arányos. A dohányzás abbahagyása után a kockázat lecsökken. A fogamzásgátló tablettákat szedő nők körébena dohányzás jelentős mértékben növelia thromboemboliás megbetegedés kockázatát, emelett növekszik a daganatos megbetegedések, stroke és demencia kockázata. A születés előtti, illetve születéskori halálozás, valamint a hirtelen csecsemőhalál előfordulási kockázata a dohányzó anyák esetén nagyobb. Emellett a pénisz vérkeringésének romlása miatt a dohányzás következtében potenciazavarok léphetnek fel. A dohányzás csökkenti az angina pectoris kezelésére alkalmazott gyógyszerek valamint a vizelethajtók hatékonyságát, és fokozza a theophyllin, koffein, imipramin, pentazocin, C-vitamin és egyéb hatóanyagok metabolizmusát.

Elhízás, hiperlipidémia

Ha az LDL koleszterin szintje megnövekszik, növekszik a koszorúereket érintő megbetegedések kockázata (9.táblázat).

9.táblázat: Hiperkoleszterinémiák jellemzése

Jelenleg diszlipidémiák kezelésében használatos gyógyszercsoportok:

Statinok (este mivel a koleszterin éjjel szintetizálódik)

HMG-CoA reduktáz gátlók

pl. atorvastatin (10-80 mg), lovastatin (20-80 mg), simvastatin (20-40 (80) mg

A statinok szedése alatt folyamatos májfunkció kontroll javasolt.

Ritka esetben mellékhatásként izompusztulás (rhabdomiolysis) jelentkezhet.

Fibrátok

Csökkentik a VLDL szintézisét és fokozzák lebontását, mérséklik az LDL szintet, csökkentik a triglicerid szintet, növelik a HDL szintet.

Pl. Fenofibrát (statinnal kombinálva), gemfibrozil (statinnal nem kombinálható), bezafibrát, ciprofibrát

Ezetimibe

Szintetikus koleszterin felszívódás gátló. Szelektíven gátolja a táplálékkal bevitt, valamint a az epével kiválasztott koleszterin adszorpcióját a vékonybél epitél sejtjeiben anélkül, hogy a trigliceridek illetve a zsírban oldódó vitaminok felszívódását befolyásolná.

Nikotinsav (niacin)

A VLDL részecskék képződését csökkenti, ami másodlagosan LDL csökkenéshez és HDL növekedéshez vezet. Mellékhaásait tekintve kipirulás, viszketés, köszvény fordul elő.

Epesavkötő gyanták (Chelestyramin, colestipol)

A gyanta a bélben megköti az epesavakat, csökken az enterohepatikus körforgás.

Omega 3 zsírsav (2-4 g)

Csökkenti az Apo-B100 intracelluláris lebontását, ezáltal a VLDL szekréciót.

Melletük Aspirin ha nincs kontraindikáció.

Étrend

Az étrend hatását részben az elfogyasztott zsírmennyiség, illetve a koleszterin okozza. A telített zsírsavak elfogyasztása különböző mértékben, adagtól függően emelik az LDL koleszterin szintet, ezzel növelve a szív-érrendszeri betegség kockázatát. Ez különösen zsíros húsokban, valamint magas zsírtartalmú tejermékekben található. A fokozott sófogyasztás (napi szükséglet 5 gramm) is kockázati tényezőnek tekinthető. A napi szükségletet figyelembe véve hazánkban ez az érték négyszer több, amire a szervezet magas vérnyomással (hipertóniával) reagál.

Cukorbetegség

A nem megfelően kezelt cukorbetegség drámaian megemeli a koronária betegségek előfordulási valószínűségét. Hiszen a betegség megváltoztatja a koleszterin anyagcserét, másrészt viszont maga a betegség okoz szöveti károsodást.

Cukorbetegkekben pédául fizikai aktivitás hatására növekszik a vércukor szintet csökkentő enzimek aktivitása, fokozódik a glükóz felhasználása a működő izomban valamint a glükóztranszporterek száma. Ezek kapcsán felmerül a transzzsírsavak kérdése, amely szintén rizikófaktornak tekinthető. Fontos transzzsírsav források a különböző kekszek, chipsek, pattogatott kukorica, margarin és a sültburgonya.

Elhízás

Az elhízás más kockázati tényezők megjelenésén keresztül hat. Kialakulásában az étrend és a fizikai aktivitás hiánya játszik szerepet.

Megelőzés:

Az étrend tekintetében a zsírok (főleg a telített zsírok és a koleszterin) mennyiségének csökkentésével, csökkenthető a koszorúér-betegségek kialakulásának valószínűsége. A vörösbor megakadályozza például az LDL oxidációját. A vörösborban található resveratrol nevű hatóanyag számos ponton képes kardiovaszkuláris védő hatását kifejteni. Fontos szerepe lehet a megelőzésben illetve a betegségek kezelésében egyaránt. Gátolja az adhéziós molekulák keletkezését, a vaszkuláris simaizomsejtek szaporodását, gátolja a trombocita aggregációt, valamint az erek vazodilatációjában fontos szerepet játszik a nitrogénmonoxid szintáz enzimek fokozott up-regulációja révén. Az étrend mellett a mozgás, amely elősegíti a koszorúér kollaterálisok képződését, a dohányzásmentesség és az elhízás kerülése a legfontosabb megelőző tényezők. A gyermek és serdülőkoririzikófaktorok közül például a szérum HDL szint, a magas vérnyomás, az elhízás fizikai aktivitással befolyásolható érték. Minél többet mozognak az emberek, annál kevesebb köztük a hipertóniás, nő az erek dilatatív funkciója, növeli a koleszterin felhasználást, illetve növeli a só felhasználást, nő az endokrin rendszer kapacitása, gazdaságosabbá válik az anyagcsere.