V.5. Izomfáradás, izomláz
Fáradásnak
nevezzük azt az állapotot amikor az izomkontrakció ereje és/vagy sebessége nem
tud megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. A fáradó izomban a
glikogénraktárak kiürülnek, a lokális anorganikus foszfát és tejsavkoncentráció
emelkedett. ATP szint nem számottevően alacsony. Az izomláz hátterében durva
morfológiai elváltozások, esetleg rostpusztulás is előfordul. Elsősorban
excentrikus izommunkában figyelhetjük meg, amikor túlnyújtott izom végez
erőkifejtést. Fokozott terhelés hatására az izomban elsősorban az
anyagcserejelleg változása figyelhető meg.