V.5. Izomfáradás, izomláz

Fáradásnak nevezzük azt az állapotot amikor az izomkontrakció ereje és/vagy sebessége nem tud megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. A fáradó izomban a glikogénraktárak kiürülnek, a lokális anorganikus foszfát és tejsavkoncentráció emelkedett. ATP szint nem számottevően alacsony. Az izomláz hátterében durva morfológiai elváltozások, esetleg rostpusztulás is előfordul. Elsősorban excentrikus izommunkában figyelhetjük meg, amikor túlnyújtott izom végez erőkifejtést. Fokozott terhelés hatására az izomban elsősorban az anyagcserejelleg változása figyelhető meg.