II.3.4.1. Gyógyszeres kezelés

Mivel a sérülések általában fájdalommal járnak, ami nemcsak kellemetlen, hanem tartós fennállás esetében olyan másodlagos kórfolyamatokat indíthat be, ami nemcsak a gyógyulást hátráltatja, hanem adott esetben másodlagos betegségként akár súlyosabb következményei is lehetnek (pl.: Sudeck-dystrophia) Ezért a fájdalmat csillapítani kell. Erre végtagsérülések esetén elsősorban non-steroid készítményeket (NSAID) használunk. A sérült végtag nyugalomba helyezése, rögzítése, hűtése is sokat segít. Erősebb, vagy kábító jellegű készítmények használatára ritkán van szükség. Ha mégis ilyen igény jelentkezne meg kell bizonyosodni róla, nincs-e a háttérben artériás keringészavar vagy kezdődő rekesz szindróma, ilyenkor ugyanis nem a fájdalomcsillapítás fokozása, hanem az oki terápia a megoldás.

Kiterjedtebb szöveti roncsolódás, illetve jelentősebb immobilizációval járó kezelés esetén mindig szükséges trombózis profilaxis alkalmazása is. A legelterjedtebben e célra frakcionált heparin készítményeket használunk. 01. link???

Versenysportolók esetén mindennemű gyógyszeres kezelést pontosan dokumentálni kell és lehetőség szerint egyeztetni a csapatorvossal. Doppinglistán szereplő készítmény adása szükséges esetben nem tilos, de amennyiben lehetséges, inkább más, hasonló hatású, nem tiltott hatóanyagok alkalmazása a célszerű.

II.3.4.2. Iontoforézis

Lokális NSAID készítmények kimutathatóan nagyobb mértékben jelennek meg az izületi tokban illetve a folyadékban, mint a szisztémás keringésben még normál alkalmazás esetén is. Ez az arány tovább javítható iontoforézis alkalmazásával. A hatóanyag mélyebb rétegekbe képes behatolni és nagyobb koncentrációt is elérhet így.

 

 

II.3.4.3. Krioterápia

A sérült végtag jegelése csökkenti a fájdalmat, a bevérzést és az ödémát, valamint a másodlagos izomspazmust. Helytelen használata azonban veszélyekkel is járhat (lokális fagyás, secunder hyperaemia). A helyes kivitelezés: nem közvetlenül a bőrre helyezzük a jeget, hanem védőrétegen (pl.: textilanyag) keresztül alkalmazzuk. 25-30 percnél tovább egyfolytában ne jegeljünk, mert tartós vazodilatációt okozhatunk. Két kezelés közt tartsunk másfél-2 órás szünetet. A hűtőkezelést 3-4 napnál tovább folytatni értelmetlen, ekkor már a negatív hatások összegződnek csak.

II.3.4.4. Stretching

Elsősorban subakut vagy krónikus panaszokat okozó sportártalmak esetén használjuk. Az egy funkcionális egységhez tartozó képletek érintettsége kapcsán az adott izomcsoport illetve inak óvatos, fokozatos nyújtása csökkenti a kóros feszülést az egységen belül, így mérsékli a mechanikai irritációt és a fájdalmat is. Elsősorban tendinitisek (Achilles tendinitis) és insertinopathiák (teniszkönyök), esetén hasznos módszer.

II.3.4.5. Lökéshullám kezelés

Főleg kóros periosteális felrakódások, insertinopáthiák kezelésére alkalmas módszer. A hanghullámok megfelelő frekvenciával alkalmazva fokozatosan lebontják a finom felrakódásokat, így csökkentik a panaszt.

II.3.4.6. Taping

Izom és ínhúzódások, részleges szakadások, izületi distorsiók, szalagsérülések kiegészítő kezelésére alkalmas módszer. Az érintett funkcionális egységnek megfelelően (izomcsoport, izület) a sérült területet áthidaló, bőrhöz tapasztható, közepesen elasztikus ragasztószalagok hatása elsősorban a megfelelő dermatómák ingerlésén és ezáltal a proprioceptív és nociceptiv reflexmechanizmusok erősítésén illetve kiterjesztésén alapszik. Izülethez közeli felhelyezéskor valamelyest mechanikai védelmet is nyújt.