OTDK absztraktok 

 

 

A XXXI. OTDK-n részt vett legsikeresebb hallgatóink absztraktjai:

 

A rekreációs mozgás hatása az IDB betegekre

 

Boross Barnabás III. évfolyam, rekreációszervezés és egészségfejlesztés alap szak

III. helyezést ért el a XXXI. OTDK-n a Testnevelés és Sporttudományi Szekcióban

 

Témavezető: Dr. Lippai László, főiskolai docens

 

Témámban az IBD betegekkel, ezen belül is a Crohn, illetve a colitis ulcerosa-ban szenvedő betegekkel, vizsgálva, hogy a betegek életminősége és pszichológiai jólléte javul-e a rendszeres mozgás hatására. Ezt a betegség csoportot az utóbbi 20-30 évben fedezték fel, így kevés rendelkezésre álló kutatás van jelen, ezeknek a betegségeknek a kialakulását nem ismerik pontosan, így ténylegesen kezelni sem tudják.

Az első kutatási kérdésem az volt, hogy a betegek lelki állapota rosszabb-e, mint az egészséges egyéneké? Második kutatási kérdésem az, hogy a betegek szociodemográfiai változóik befolyásolják-e az életminőségüket? Harmadik kutatási kérdésem pedig, hogy az IBD betegek mozgásos szabadidő eltöltésének van-e szerepe a betegek életminőségének javításában?

A feltevéseim bizonyításához kérdőívet készítettem, melyet 40 IBD betegségben szenvedő emberrel töltettem ki és ezt egy 37 fős elemszámú kontroll csoporttal hasonlítottam össze. A kontrollcsoport ugyanazt a kérdőívet töltötték ki, azonban a betegségre vonatkozó kérdések nélkül.

A kutatás bizonyította, hogy az IBD betegek életminősége, lelki állapota rosszabb, mint a betegségben nem szenvedőké. A szociodemográfiai változók vizsgálata esetén kiderült, hogy a vizsgált férfiak és nők, ill. a városban és falvakban lakók életminősége közt nincs különbség. A középkorú betegek életminősége azonban nem rosszabb, mint a 18 és 44 év közötti betegeké, viszont a magasabb iskolai végzettségű betegek kevésbé mutatják depresszió jelét, mint az alacsonyabban képzett betegek. És végül bizonyítást nyert az is, hogy az IBD betegségben szenvedők sokkal kevesebbet mozognak, mint egészséges társaik.

A vizsgálatom azt mutatja, hogy az IBD betegek pszichológiai életminőségével, ezen belül is a rendszeres mozgás hatásával a lelki egészségre, fontos foglalkozni, mert más kutatások is bizonyították, hogy a betegség javulásának egyik fő meghatározója.

 

A magyar általános iskolák felső tagozatában tanító pedagógusok egészségtudatos és értékközvetítő magatartása

 

Bálint Ágnes, Bereczky Dalma, Czoldán Csilla, Ferencz Kitti Franciska, Kis Máté, Krausz Anita, Lukács Krisztina, Nagy Arnold, Nagy Hevesi Ákos, Szabó Sándor

II. évfolyam egészségfejlesztés tanár, mester szak

 

Témavezető: Dr. habil. Tarkó Klára, főiskolai docens

 

Bevezetés

A NAT 2012-es kiadása az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, az eddigi gyakorlattal ellentétben, az egyes műveltségi területek között osztotta fel. Az eddig egészségtan tanári, egészségfejlesztés tanári feladatokat a különféle tanórákba beépítve kell megvalósítani, így az eltérő műveltségi területeken oktatóknak elengedhetetlen, hogy olyan információkkal, készségekkel, képességekkel rendelkezzenek, amellyel hozzá tudnak járulni diákjaik egészségtudatos magatartásának kialakításához. Felmerül a kérdés, hogy felkészült-e mindezekre a magyar pedagógus társadalom?

Módszerek

Kutatásunkat kérdőíves módszerrel végeztük. A kérdőív 45 kérdést tartalmaz, amelyből 7 szocio–demográfiai kérdés. A vizsgálat tárgyára irányuló 35 zárt és 3 nyitott kérdés a tanárok életmódját, értékeit és azok diákok felé történő közvetítését tárja fel. Az alapsokaságot a Dél-alföldi régió általános iskoláinak felső tagozatában tanító szaktanárok képezték. A mintát a kutatócsoport tagjainak városában található iskolákból választottunk. A Nemzeti Alaptanterv által meghatározott műveltségi területek közvetítéséért felelős tanárszakok szerint. Így a minta elemszáma 104 fő, 7 város 10 általános iskolájából.

Eredmények

Hipotéziseink alapján végzett elemzéseink során szignifikáns eredményeket kaptunk nemek szerinti bontásban az egészség megőrzése érdekében végzett tevékenységek közül a egészséges táplálkozásban és a szűrővizsgálatokon való részvételben. Továbbá szignifikáns eredményeket kaptunk nemek szerinti bontásban a lelki egészség megőrzése érdekében végzett tevékenységek közül az olvasásban és színházba/ múzeumba járásban. Az életmódjellemzők közül az alkohol-, szárnyas hús-, marhahús- és szénsavas üdítők fogyasztásában kaptunk szignifikáns eredményeket. A pedagógusok fontosnak vélt és közvetített értékei között részleges egyezést találtunk.

Összefoglalás

Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált pedagógusok számára nem csak a testi, de lelki egészség is fontos, életmód jellemzőik tekintetében pozitív irányban eltérnek a magyar felnőtt társadalométól. Saját életükben fontosnak tartott értékeik nem egyeznek meg teljesen a diákok felé közvetített értékeikkel és a vizsgált pedagógusok szerint a magyar oktatás nem fektet elegendő hangsúlyt az egészségre. Továbbá arra a megállapításra jutottunk, hogy a kapott eredményeket legjobban befolyásoló háttérváltozó a tanárok neme volt. A szakok között az általunk vizsgált kérdések körében nem volt szignifikáns eredmény.

 

 

Magyar egyetemisták táplálkozási szokásainak vizsgálata

Vasadi Viktória III. évfolyam rekreációszervezés és egészségfejlesztés alap szak

 

Témavezető: Pálmai Judit, tanársegéd

 

Dolgozatom témája a táplálkozás témakörét foglalja magában, azon belül is a magyar egyetemisták táplálkozási szokásait. Életmódunk és egészségi állapotunk talán egyik legfontosabb befolyásoló tényezője a táplálkozás. Egyetemi éveim alatt azt tapasztaltam, hogy kevés figyelem jut a táplálkozás módjára. Nem csak nem megfelelő tápanyagokat visznek be a szervezetükbe, de nem megfelelő körülmények között étkeznek.

Dolgozatomban nem a táplálkozás szervezetre gyakorolt élettani hatásait, a táplálkozás alapelemeit, a tápanyagok értékét és hatását szeretném bemutatni és vizsgálni, hanem azt a problémát szeretném feltárni, hogy az egészséges táplálkozás alapvető része a megfelelő módon és körülmények között lévő táplálkozás is.

A dolgozatom során, egy olyan vizsgálatot mutatok be, melyet az ország több pontján tanuló egyetemisták táplálkozási szokásait vizsgálja, amely olyan problémákra keresi választ, melyeket talán egy kis odafigyeléssel és akarással, viszonylag egyszerűen meg lehet oldani, ezzel pedig pozitív irányba befolyásolni az egyetemisták életmódját, hogy belőlük és gyermekeikből is egészséges felnőttek váljanak.

A kutatás során olyan kérdésköröket jártam végig, melyekben kiderül, az egyetemisták táplálkozási szokásait mi befolyásolja leginkább, a napi időbeosztásuk lehetővé teszi-e, hogy táplálkozásuk megfelelő legyen, illetve azt is, hogy a vizsgaidőszak milyen változásokat von maga után a táplálkozási szokások területén.

Bár az egészség, az egészséges életmód és egészséges táplálkozás napjaink központi kérdése, a vizsgálatokból az derül ki, hogy a fiatal felnőtt korosztály nem tartja fontosnak a társadalom ezen törekvéseit.