SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR
ALKALMAZOTT PEDAGÓGIAI INTÉZET - SZOCIÁLPEDAGÓGUS-KÉPZŐ TANSZÉK

Archívum

home

 

Konfliktuskezelés, Resztoráció, Mediáció

IV. Kurzuskonferencia

 

A videó összefoglaló a IV. Kurzuskonferenciáról, megtekinthető itt:
http://www.jgypk.hu/JGY-TV/?pageid=1&vcat=0&vid=4e784b9a130f

 

2015. május 14-én került megrendezésre a Tanító- és Óvóképző Intézet Szociálpedagógia szakos hallgatóinak „Konfliktuskezelés, Resztoráció, Mediáció” elnevezésű IV. Kurzuskonferenciája.A konferencián előadást tartott Terjék Miklós mediátor, a mediáció alapjairól és alkalmazhatóságáról, valamint Beregnyei Beáta gyermekvédelmi szakreferens ismertette a résztvevőkkel az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által összeállított gyermekek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló módszertani útmutatót.A meghívott előadókat követően a III. évfolyamos szociálpedagógia szakos hallgatók mutatták be a resztoratív konfliktuskezelési technikák gyakorlati alkalmazását, ahol képet kaphattunk a módszer sokrétű alkalmazásáról.

Az első előadás a tanári és segítő pályán dolgozók körében végzett kutatást és gyakorlatot mutatta be. Külön kiemelésre került a hivatásban dolgozók kiégésének veszélye, hiszen a felvett kérdőívek magas kiégésről és folyamatos megoldáskeresésről árulkodtak. A hallgatók a bemutatott projektben egy hosszabb és alaposabb folyamatot is előrevetítettek, amely akár jelentős segítséget adhat a szakmának a közösségépítés és az elfogadás terén.

Ezt követte egy szakközépiskolai osztályközösség bemutatása, és a velük való csoportmunka ismertetése. Külön érdekesség, hogy itt az iskola gyermekvédelmi pedagógusát is bevonták a projektbe a hallgatók. Csupán 45 perces időkeret állt a rendelkezésükre, de ez is mutatja a technika adaptálhatóságát, rugalmas felhasználásának lehetőségeit.

A harmadik előadás készítői egy Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény tanulásban akadályozott, illetve pszichés fejlődési zavarral rendelkező tanulóit hívták egy körbe, hogy jótékony technikájuk segítse a gyerekek közösségét. Feladatuk nehéz, különleges, de szívet melengető élmény volt. Sikeresen adaptálták a technikát és a kérdőíveket, hogy az értelmileg akadályozott tanulók is egy olyan élményt kaphassanak, amely tovább viszi őket egymás elfogadásának ösvényén.

Az utolsó előadás a kollégiumok nyüzsgő, problémáktól sem mentes világába kalauzolt minket. Egy szoba lakóinak súrlódásai, lappangó feszültségei kerültek terítékre. A szoba közösségét különböző évfolyamon és szakon tanuló egyetemisták alkották. Az előadók a konfliktuskezelés, valamint az én-közlés prevenciós eszközét is felhasználva olyan technikát adtak a szoba lakóinak kezébe, amelyet később is eredményesen tudnak használni problémáik megoldása során.

Előadásaink után a tavalyi évben készült társadalmilag hasznos céllal készített önkéntes projektmunkáinkról készült videós összefoglalókat láthatta a közönség.

Jól látható, hogy a resztoratív szemlélet és technika különböző közösségek esetén eredményesen használható. A szociálpedagógus hallgatók tudják, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de kutatásunk, munkánk során igazolást nyert, hogy már az első alkalom is komoly változást indíthat be egy közösség életében, gondolkodásában.

A konferenciát szervező Dombi Edinának (tanársegéd, Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék) és Soós Katalinnak (gyakorlati oktató, Óvóképző Szakcsoport) köszönjük a felkészítést és a lehetőséget, hogy tudásunkról nem csak számot adhattunk, hanem be is mutathattuk a Kar e rangos eseményén.

 

Damacsek László Tamás


Hősök Tere tréningen szerzett élményeinkről

 

Miért jött létre a Hősök Tere?

 

Magyarországot gyakran pesszimista országok közt tartják számon, és Mi magyarok is gyakran használjuk magunkra ezt a jelzőt. Kishitűek, negatívak vagyunk és egyre érzéketlenebbek és érdektelenebbek egymással. Jellemző ránk a változásoktól való félelem, az elkényelmesedés.

A tréning megalkotója (Philip Zimbardo) azt vallja, hogy mindenki eredendően jó, csak az adott élethelyzetek változtathatnak ezen.

Sokan szeretnének jót tenni, de gyakran egyszerűen nem tudják, hogyan. Viselkedésünkbe beépülő mechanizmusok miatt gyakran nem viselkedünk hősiesen. A tréning célja, hogy ezt tudatosítsa, legyünk érzékenyebbek, így könnyebben találjuk meg a helyes utat.

Ezzel pozitív változást generálva.

 

Mi a Hősök Tere?

 

Önmagunk és mások tisztelete, védelme, képviselete. Az iskola az egyik legjobb színtere ennek a mentalitásnak az átadására, elsajátítására. A tréning keretében rendkívül sok hasznos ötletet kaptunk ahhoz, hogy hogyan is lehetne ezt a fajta szemléletet átadni a diákságnak. Hogyan neveljük őket felelősségvállalóbb emberekké, akik odafigyelnek a másikra, észreveszik, ha baj van és segítenek, amikor arra van szükség. A kezdeményezés Dr Philip Zimbardo szociálpszichológus hatására indult Heroic Imagination Project (HIP) néven San Francisco-ban. A tréning tudományos hátterét több évtizedes kutatási eredmények adták, ami a hétköznapi hősiességet hangsúlyozza és a bátor vezetés fontosságát. Magyarországon a kezdeményezés 2014-ben kezdődött önkéntes szerveződés keretében, amelynek mottója: Az vagy, amit teszel.

A professzor által kidolgozott modell a mindennapi életben előforduló, frusztrációt okozó, nehezen kezelhető helyzetekre mutat megoldásokat, amelyek könnyedén továbbadhatóak másoknak.

További információ elérhető itt: http://www.hosoktere.org/

 

A tréningről

 

A tréningen 2015. május 16-án vettünk részt. A képzést Orosz Gábor (egyetemi adjunktus, ELTE; kutató MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet) tartotta, a Hősök Tere projekt önkéntese. A tréninget szervezte Dombi Edina (tanársegéd, SZTE JGYPK Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék).


A 15 fős csoportban egy 8 órás interaktív tréningen vettünk részt. Csoportos beszélgetések és videók segítségével dolgoztuk fel a terítékre kerülő témákat.
Az első blokkban A fejlődés fókuszú gondolkodásmód elsajátításával ismerkedtünk meg (Mindset). A foglalkozás célja, hogy rádöbbenjünk arra, hogy adottságaink és tehetségünk fejleszthetőek, értsük meg kudarcaink építenek bennünket, és merjünk merni, a változás felé menni. A legfontosabb, miként keretezzük át számunkra kedvezően a szituációt, és, hogy az ahhoz legjobban illő stratégiát megválasszuk.

A foglalkozás fókusza azon van, hogy rádöbbenjünk, hogy

  • fejlődhetünk, és hogy nem vagyunk arra kárhoztatva, hogy egy adott fejlettségi szinten ragadjunk
  • értsük meg, hogy mik gátolnak meg a fejlődésben és a fejlődésben való hitben: – a kudarctól való félelmeink – az önbeteljesítő jóslatok – a teljesítményhelyzetektől való szorongás
  • megtanuljuk, hogyan állítsuk át gondolkodásunkat a teljesítménnyel és a fejlődéssel kapcsolatban, hogyan, tűzzünk ki célokat, és segítsük elő, hogy mások is elérhessék a bennük rejlő potenciált
  • gondoljuk végig, hogy milyen és mekkora szerepe van az erőfeszítésnek és a tehetségnek

A második blokkban pedig a bámészkodó hatásról (Bystander effect) és a passzív szemlélődők bevonásáról és azoknak hősökké formálásáról beszélgettünk. Lényege az volt, hogy megértsük azokat a folyamatokat, amik a segítségnyújtás, vagy annak elmaradásának a hátterében áll, és hogyan nyújtsunk másoknak helyesen segítséget.

 

Szubjektív vélemények

 

„Úgy gondolom, hogy nekünk leendő szakembereknek is sok új dolgot ad egy ilyen képzés. Pedig altruista személyiségünkből fakadóan szenzitívebbek vagyunk mások iránt. A képzés és a kezdeményezés növeli kompetenciáinkat és látásmódunkat formálja. Hasznosnak tartom és szeretném, ha minél több emberhez eljutna és a program részese lenne. Így már érthető, hogy miért szálltam be egy közhely gyárba pályakezdőnek. Viszont, hogy élhetőbbé teszi a világot az még magyarázat tárgyát képezi. Ez a z a folyamat, ami vissza tudja fordítani azt, hogy a fiataljaink és a mi korosztályunk is nyitott szemmel járjon és éberen egy HŐS csapat tagja legyen. Úgy vélem, hogy probléma, a mai társadalomban a hovatartozás kérdése is. A kezdeményezés erre is megoldást talált, mert tartozhatunk a hősök csapatába, mind egy családként. A tréningről egy pár szót. Számomra volt egy önismereti jellege is, ami nagyon tetszett és az a két modul, amit elvégeztem számomra kedves emberekkel egyetemben, nagyon tetszett és bármikor megismételném. Örültem annak, hogy a nap végére kialakult a „mi tudat” is, ami csoportok esetében nagyon fontos.  A képzést ajánlanám mindenkinek, sőt tovább megyek, ajánlani is fogom.”

„Sok olyan lehetőséget, válaszreakciót tudatosított, mely a “pillant zavarában” és stresszhelyzetben nem mindig evidens. Ne felejtsük el, hogy ebben a megváltozott helyzetben pont az ösztöneinket kell legyőznünk.
Izgalmas, tanulságos tréning, sok videóval. Az előadó inspirált minket, hogy rengeteg saját példát behozva körüljárjuk az egyes témákat. Tetszett. Azt sajnálom, hogy ebből nincs magasabb szintű tréning, ill. hogy ez nem volt magasabb óraszámú és szintű.”

„A tréning első modulja, vagyis a fejlődés központú gondolkodás, még szimpatikusabbá vált számomra. Elmélyítette és bizonyosabbá tette azt a meggyőződésemet, hogy tanulni mindig érdemes, mert végleges tudás nincs. A tréningen bemutatott videók pedig nagyon jól szemléltették azt, hogy az igazán tehetséges emberek is kitartó gyakorlással jutnak el a kiemelkedő teljesítményhez. Tehetségük egy olyan intenzív hajtóerő, amely mágnesként vonzza őket a tevékenységükhöz, és ebben rejlik igazán a sikerességük.”

„A tréning első modulja a fejlődésközpontú gondolkodás volt számomra a legértékesebb. A pozitív gondolkodás területét egy tudományosabb oldalról közelítette meg, ami rám nagyon ösztönző hatással hatott, és eszerint élem tovább az életem. Nagyon tetszett a tréning kreatív és modern kivitelezése és az, hogy további lehetőségeket biztosítanak nekünk, hogy tovább fejlődhessünk. Lehetőségünk van további tréningek elvégzésére és arra, hogy a jövőre induló kutatásukban önkéntesként részt vehessünk. az ott elsajátított tudást továbbadhassuk másoknak és így szebbé jobbá élhetőbbé tehessünk az életet. Több ilyen képzésre lenne és van is szükség, akár beépítve a diákok tanulmányaiba. Nem bántam meg, sőt, nagyon hasznosnak találom a kezdeményezést és várom a következőt.”

Az összefoglalót készítette: Sinkó Krisztina Zsófia (III. évfolyamos szociálpedagógia szakos hallgató)

 

KÖZÉPPONTBAN A PEDAGÓGUS

Régi értékek – új kihívások
Időpontja: 2011. szeptember 29. csütörtök 8.30-17.50

 

Frissítve:   február 22, 2017