TANÍTÓ ALAPSZAK ZÁRÓVIZSGA-TÉTELEK
ÉNEK-ZENE
1.
– A magyar mondókák és gyermekdalok jellemzői, hasonlóságok és különbségek. A gyermekdalok zenei jellemzői (metrum, ritmus, dallam, hangkészlet). Az egyenletes és a ritmikus lüktetés definiálása, tanításuk módszertanának rövid bemutatása. A daltanítás típusai, módszertani elemei az általános iskola alsó tagozatán.
– Választott mondóka vagy Weöres Sándor gyermekvers bemutatása egyenletes és ritmikus tapskísérettel. Tetszőleges népdal éneklése szöveggel majd ritmus gyakorlónevekkel.
Ajánlott irodalom:
Böhm László: Zenei műszótár
Legányné Hegyi Erzsébet: Énektanárképzés
Kesztler Lőrinc: Zenei alapismeretek
Forrai Katalin: Ének az óvodában
Pappné Vencsellői Klára: Ének-zene tantárgypedagógia az alsó tagozatban éneket tanító pedagógusok számára
Réti Anna: A daltanítási módok elméleti és gyakorlati elemzése. In: Döbrössy János (szerk.): Ének-zene-nevelés. Trezor Kiadó, Budapest.
Bodnár-Erdős-Kabdebó: A daltanítás módjai. In: Ének-zenei ismeretek. ELTE, 2015.
Weöres Sándor: Bóbita.
1. és 2. osztályos ének-zene tankönyvek
2.
– A magyar népdalgyűjtés történetének legfontosabb állomásai. A magyar népdalok osztályozása, az osztályok rövid bemutatása. A régi és új stílusú népdalok összehasonlító bemutatása zenei jellemzők alapján. A népdalelemzés lépéseinek bemutatása 3. vagy 4. osztályos népdal kottája alapján. Népi hangszereink ismerete.
– Egy régi stílusú népdal megszólaltatása furulyán, egy új stílusú népdal kifejező, tiszta eléneklése (tetszőleges választás alapján).
Ajánlott irodalom:
Voigt Vilmos: A magyar folklór, Osiris kiadó, 1998.
Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet
Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv
Kodály Zoltán – Vargyas Lajos: A magyar népzene
Mandel Róbert: Magyar népi hangszerek
3. és 4. osztályos ének-zene tankönyvek
3.
– Az alsó tagozatban előforduló ritmusértékek és ritmusképletek ismertetése évfolyamok szerint. Az új ritmikai elem tanításának háromszintű folyamata, gyakorlati példák, feladatok ismertetésével. A játékos ritmuskészség-fejlesztés lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán.
– Egy tetszőleges, új stílusú népdal bemutatása furulyán. Negyedik osztályos népdal (Nemzeti Tankönyvkiadó) ritmusának olvasása rövid áttekintést követően (énekelni nem szükséges).
Ajánlott irodalom:
Pappné Vencsellői Klára: Ének-zene tantárgypedagógia az alsó tagozatban éneket tanító pedagógusok számára
Forrai Katalin: Ének az óvodában
Bodnár-Erdős-Kabdebó: Készségfejlesztés. In: Ének-zenei ismeretek. ELTE, 2015.
Ének-zene IV. Nemzeti Tankönyvkiadó
4.
– Az általános iskola alsó tagozatán tanítandó szolmizációs hangok bemutatása, – tanításuk sorrendje alapján. Az új dallamhang tanításának háromszintű folyamata, gyakorlati példák ismertetésével. A térszemlélet jelentősége és fejlesztési lehetőségei az ének-zene órákon. Játékos feladatok az ütemérzék fejlesztésére.
– Egy pentaton és egy hexachord hangkészletű népdal eléneklése szöveggel, majd kézjeles szolmizációval.
Ajánlott irodalom:
Pappné Vencsellői Klára: Ének-zene tantárgypedagógia az alsó tagozatban éneket tanító pedagógusok számára
Bodnár-Erdős-Kabdebó: Készségfejlesztés. In: Ének-zenei ismeretek. ELTE, 2015.
5.
– Kodály Zoltán zenepedagógiai jelentősége, a Kodály-koncepció módszertani elemeinek bemutatása. Kulcskompetenciák fejlesztési lehetőségei az ének-zene órákon. A teljesítmény értékelésének lehetőségei és alapelvei az ének-zene órákon.
– Egy tetszőleges (legalább négyfokú) dal bemutatása furulyán megszólaltatva, majd kézjeles szolmizációval.
Ajánlott irodalom
Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához
Pethő Villő: Kodály Zoltán és követői zenepedagógiájának életreform elemei. Doktori disszertáció, Szegedi Tudományegyetem, 2011.
NAT Nemzeti Alaptanterv – Ének-zene, Magyar Közlöny, 2012. 66.sz.
Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára – Ének-zene A és B változat
Brassói-Hunya-Vass: A fejlesztő értékelés, az iskolai tanulás minőségének javítása
Turmezeyné Heller Erika: A kooperatív tanulás alkalmazásának lehetőségei az ének-zene órákon (www.ofi.hu)
Bodnár-Erdős-Kabdebó: Készségfejlesztés. In: Ének-zenei ismeretek. ELTE, 2015.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
6.
– Az anyanyelvi nevelés elvei és feladatai. Az integrált anyanyelvi nevelés. Az anyanyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia. Az anyanyelvi nevelés az alapdokumentumokban (Közoktatási Törvény, NAT, Kerettanterv).
– Szabadon választott hang és nyomtatott betű megtanítása.
7.
– Az olvasás- és írástanítás módszerei. Napjaink olvasás- és írástanítási programjai, összehasonlító jellemzésük. Az olvasás- és írástanítás szakaszai 1. osztályban.
– Egy szabadon választott betűelem írásának megtanítása.
8.
– A olvasás és az írás tanulását előkészítő fejlesztés tartalma, módszerei és irányítása. A hang- és betűtanítás algoritmusa. Az írott betű tanításának algoritmusa.
– Szabadon választott írott betű megtanítása
9.
– Az olvasástechnika és az íráskészség fejlesztésének eljárásai, tevékenységformái. A helyesírási készségfejlesztés módjai, szintjei, eljárásai.
– Szövegfeldolgozó óra választott szöveggel1 és módszerrel
10.
– A szöveg fogalma, szövegkoherencia. Szövegtípusok és megjelenésük az olvasókönyvekben. Részenkénti és globális szövegfeldolgozás, folyamatolvasás. A szövegértés képességének fejlesztése kooperatív technikákkal.
– Szabadon választott új nyelvtani ismeret tanítása
11.
– Szövegalkotás szóban és írásban: azonosságok, különbségek. Fogalmazási ismeretek alsó tagozaton. A különböző szövegformák alkotásának módszertani kérdései. A folyamatalapú fogalmazástanítás. Az írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztésének lehetőségei.
– Szó-, mondat- és szövegszintű gyakorlatsor összeállítása szóbeli és írásbeli szövegalkotás előkészítéseként.
12.
– A nyelvtantanítás helye az integrált anyanyelvi nevelésben. Nyelvtani ismeretek és funkcionális nyelvszemlélet. Új nyelvtani ismeret tanítása. A nyelvtani fogalomalkotás induktív és deduktív módjai.
– Szabadon választott új fogalmazási ismeret tanítása.
13.
– A beszédművelés beépítése az anyanyelvi nevelésbe. Nyelv- és beszédfejlesztés. A szóbeli kommunikációs képességek fejlesztése alsó tagozaton. Kommunikáció „a szavakon túl”.
– Néhány kooperatív technika bemutatása az anyanyelvi neveléshez kapcsolódóan.
Kötelező irodalom:
Adamikné Jászó Anna 2005: Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó, Budapest
Kernya Róza é.n. (szerk.) : Az anyanyelvi nevelés módszerei. Trezor Kiadó, Budapest
Kerettanterv – Magyar nyelv és irodalom. www.okm.gov.hu
Nemzeti Alaptanterv 2007. www.okm.gov.hu
Ajánlott irodalom:
Kagan, Spencer (2004): Kooperatív tanulás. Ökonet, Bp.
www.anyanyelv-pedagógia.hu/cikkek
Válaszható szövegek és olvasókönyvek, amelyekben szerepelnek:
1. Arany János: Mátyás anyja
Boldizsár Ildikó: Irodalmi olvasókönyv általános iskola 3. osztály, 30-31.p. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.
Burai Lászlóné – Dr. Faragó Attiláné: Hétszínvirág olvasókönyv 3. osztályosoknak, 82.p. Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2008.
Földvári Erika: Olvasókönyv 3. osztályosoknak, 196-197.p. Mozaik Kiadó, Szeged, 2006.
Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna – T. Aszódi Éva – Tarbay Ede: ABC-ház olvasókönyv 3. osztály, 162-163.p. Mozaik Kiadó, Szeged, 2000.
2. Nagy László: Dióverés
Boldizsár Ildikó: Irodalmi olvasókönyv általános iskola 3. osztály, 80.p. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.
Burai Lászlóné – Dr. Faragó Attiláné: Hétszínvirág olvasókönyv 3. osztályosoknak, 127.p. Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2008.
Földvári Erika: Olvasókönyv 3. osztályosoknak, 48.p. Mozaik Kiadó, Szeged, 2006.
Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna: ABC-ház olvasókönyv 4. osztály, 13. p. Mozaik Kiadó, Szeged, 2000.
3. Kányádi Sándor: Mi lennék?
Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna – T. Aszódi Éva – Tarbay Ede: ABC-ház olvasókönyv 3. osztály, 86.p. Mozaik Kiadó, Szeged, 2000.
4. A kőleves – magyar népmese
Földvári Erika: Olvasókönyv 3. osztályosoknak, 22-23.p. Mozaik Kiadó, Szeged, 2006.
Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna: ABC-ház olvasókönyv osztály, 65-66. p. Mozaik Kiadó, Szeged, 2000.
5. Móra Ferenc: A szánkó
Burai Lászlóné – Dr. Faragó Attiláné: Hétszínvirág olvasókönyv osztályosoknak, 59-60.p. Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2008.
Földvári Erika: Olvasókönyv 4. osztályosoknak, 89-91.p. Mozaik Kiadó, Szeged, 2006.
6. Jókai Mór: Attila temetése
Földvári Erika: Olvasókönyv 3. osztályosoknak, 152.p. Mozaik Kiadó, Szeged, 2006.
7. Lázár Ervin: Vacskamati virágja
Földvári Erika: Olvasókönyv 3. osztályosoknak, 94-96. p. Mozaik Kiadó, Szeged, 2006.
8.Schmidt Egon: A mókus
Földvári Erika: Olvasókönyv 4. osztályosoknak, 231.p. Mozaik Kiadó, Szeged, 2006.
9. A napfény városa
Földvári Erika: Olvasókönyv 4. osztályosoknak, 202.p. Mozaik Kiadó, Szeged, 2006.
10. Gyógyító növények
Boldizsár Ildikó: Irodalmi olvasókönyv általános iskola 3. osztály, 100-101.p. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.
11. Énekes madarak
Báthory Anna Zsuzsanna könyvének alapján átdolgozta Bárány Jánosné – Nagyné Bonyár Edit: Hétszínvilág olvasókönyv, 130.p. Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2008.
12. Állatpark (Útmutató)
Báthory Anna Zsuzsanna könyvének alapján átdolgozta Bárány Jánosné – Nagyné Bonyár Edit: Hétszínvilág olvasókönyv, 151.p. Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2008.
Matematika
14.
– Logikai műveletek, tulajdonságaik és ezek tanítása (logikai készlet). A halmazszemlélet alakítása a matematikaórákon. Adott tulajdonságú halmazok szemléltetése Venn-diagramon, elemek rendszerezése több szempont alapján. A halmazelmélet alapfogalmai, halmaz műveletek és tulajdonságaik.
A logikai készlet alkalmazása a logikai képességek fejlesztésére, a halmazszemlélet alakítására. A köznyelv és a matematika nyelvének összevetése
15.
– A kombinatorika, valószínűségszámítás és statisztika elemei az alsó tagozatban. A lehetséges esetek rendszeres felsorolásának stratégiái. Valószínűségi játékok, biztos, lehetséges, lehetetlen események. Adatok ábrázolása diagramokon, átlagszámítás.
– Valószínűségi játékok céljai és konkrét megvalósítási lehetőségei az alsó tagozatos matematika órán.
16.
– A természetes szám fogalmának kialakításának lépései. A természetes számok halmazelméleti és axiomatikus értelmezése. Számok tízes rendszere, helyiértékes írásmód. Számok tulajdonságai, páros, páratlan számok, oszthatóság a természetes számok körében. Számok különféle alakjai és tanításuk. Számkörbővítés: racionális számok (negatív számok, törtek fogalmának előkészítése, alapozása).
-Szabadon választott szám (6-9) megtanítása
17.
– Alapműveletek és bevezetésük, összeadás, kivonás, szorzás, osztás. Alapműveletek, mint szöveges feladatok modelljei, a gyermekek számára életszerű példákkal. Írásbeli műveletek.
– Az összeadás fejben való elvégzésének tanításának lépései
18.
– Problémamegoldás fejlesztése a matematikaórán, szöveges feladatok és ezek megoldása következtetéssel. Szövegértés tanítása, tevékenységek, rajzok az összefüggések megtalálására. Kooperatív módszerek. Nyitott mondatok tanítása az alsó tagozaton. (Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása mérlegelvvel, lebontogatással.) Szabályjátékok. Relációk, sorozatok megjelenése az alsó tagozaton.
– Egy szöveges feladat megoldásának bemutatása tevékenységgel, rajzzal, egyenlettel
19.
– Geometriai tevékenységek az alsó tagozaton: konstruálás, transzformálás, mérés, tájékozódás. Geometriai alapfogalmak, síkbeli és térbeli alakzatok és tulajdonságaik. Alaklátás, térszemlélet fejlesztése. Tengelyes tükrözés, kicsinyítés, nagyítás tanítása az alsó tagozatban. A mérés tanításának lépései, mértékegységek, és váltásuk tanítása.
– Kocka, téglatest tulajdonságai, hálói, nézetei. Kockákból épített testek ábrázolása, szimmetrikus testek építése
A záróvizsga-tételekhez ajánlott irodalom:
C. Neményi Eszter: A természetes szám fogalmának kialakítása, Matematikai tantárgy-pedagógiai füzetek, budapesti Tanítóképző Főiskola, Bp 1997
Neményi Eszter: Relációk, függvények, sorozatok. A törtszám. A negatív szám, Matematikai tantárgypedagógiai füzetek, budapesti Tanítóképző Főiskola, Bp. 1999
Neményi Eszter, R. Szendrei Julianna: Szöveges feladatok, Matematikai tantárgy-pedagógiai füzetek, budapesti Tanítóképző Főiskola, Bp. 1999
C. Neményi Eszter: Geometria, Matematikai tantárgy-pedagógiai füzetek, budapesti Tanítóképző Főiskola, Bp. 1999
Árvainé Libor Ildikó, Lángné Juhász Szilvia, Szabados Anikó: Sokszínű matematika 1-4. oszt. Mozaik Kiadó, Szeged
Árvainé Libor Ildikó, Murátiné Szél Edit: Sokszínű matematika tanítói kézikönyv 1-4. oszt. mozaik Kiadó, Szeged
TECHNIKA
20.
– Természettudományos-technikai kompetencia fejlesztésének lehetőségei a technikai környezet megismerésében. Technikai rendszerek megismerése, elemzése közvetlen környezetükben. Tapasztalatok az ember környezet-átalakító munkájáról.
– Lakóépületek mint technikai környezet megismertetése. Megfigyelési, elemzési lehetőségek a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével.
21.
– Technikai műveltség fogalma, helye az általános műveltségben. Koordinációs lehetőségek a tantárgy tanítása során a NAT és a kerettanterv előírásai szerint.
– Problémamegoldás szerepe az ember alkotó tevékenysége során. Egy technikai téma tanórai feldolgozásának módszerei.
22.
– Anyagok és felhasználásuk. Környezetünk anyagai, anyagok fajtái, tulajdonságai, felhasználhatósága. Anyagvizsgálati lehetőségek a technika órákon.
– A növények szerepe az életünkben. Milyen növényápolási tevékenységeket (műveleteket) taníthatunk az alsó tagozatban?
23.
– Energia és információ környezetünkben. Energia fogalma, energiaforrások csoportosítása. Modellezési lehetőségek az energia szemléltetésére. Műszaki kommunikáció szerepe.
– Modellek készítése. Kézügyesség fejlesztésének lehetőségei az alkotó munka során. Helyes munkafogások, szerszámhasználat elsajátíttatása.
24.
– Technikai rendszerek környezetünkben. Technikai rendszerek elemzésének szempontjai. Rendszerszemlélet kialakítása, fejlesztése. Makett és modell szerepe az oktatásban.
– A lakás mint technikai rendszer. A lakás energiaellátásának elemzése, tanulói ismeretek felhasználásával. Élet a lakásban. Család és háztartás. Gazdálkodás.
25.
– Gépek a környezetünkben. Gépesítés fontossága. Gépek szerepe a háztartásban. Tetszőleges háztartási gép elemzése. Milyen kompetenciák fejlesztésére van lehetőség a háztartási munkák során?
– A közlekedés gépei. Ismerkedés s kerékpárral, kötelező és biztonsági eszközeivel. Közlekedési szabályismeretek, viselkedési normák a közlekedési környezetben.
TERMÉSZETISMERET
26.
– Hogyan fejlesztené a 6-10 éves tanulók természetismereti kompetenciáját az időjárási (éghajlati) elemek tanításánál?
– Ismertesse azokat a tanulói kísérleteket, amelyeket a „Halmazállapot –változások” című témában alkalmazna! (3. oszt.)
27.
– Tájékozódás térben és időben. (A térkép fogalma, tartalma és használata). A földrajzi – környezeti fogalmak kialakításának módszerei.
– Hogyan fejlesztené a 4. osztályos tanulók tájékozódási képességeit az iránytű és a térkép használatával?
28.
– Az élő és élettelen környezet kölcsönhatásának bemutatása a tapasztalatszerzésen alapuló tanulmányi sétákon és az erdei iskolai foglalkozásokon.
– Célzott megfigyelések és összefüggések keresése „A ház körül élő állatok” című témakörben. (2. oszt.)
29.
– Az ábraelemző, értelmező és problémamegoldó képességek fejlesztésének lehetőségei a környezetismereti tantárgyban.
– Rendszerszemlélet kialakítása az élőlények halmazba sorolásával. (Képek, halmazábrák, leírások alkalmazása).
30.
– A szemléltetés helye, szerepe a 6-10 éves korú tanulók természettudományos ismeretszerzésében. (Demonstrációk, tanulói munkáltatás, gyűjtemények készítése, multimédiás eszközök).
– Ismertesse a szemléltetési lehetőségeket a „Zöld területek élővilága tavasszal” című témakörben. (3. oszt.)
A záróvizsga-tételekhez ajánlott irodalom:
Knausz Imre: A tanítás mestersége. Egyetemi jegyzet. http://web.axelero.hu/knauszi
Bodzsár Éva (szerk.): Kézikönyv a biológiatanítás módszertanához. Trefort Kiadó, Budapest, 2005
Makádi Mariann: Módszertani kézikönyv 1. Gyakorló földrajztanárok és hallgatók részére. Stiefel-Eurocart Kft., Budapest, 2005
Makádi Mariann: A kompetenciaalapú pedagógia lehetőségei a tanítási-tanulási folyamatban. Mozaik Kiadó, Szeged, 2009
TESTNEVELÉS
31.
– Az iskolai testnevelés célja, és feladatai, a tanító szerepe a 6-10 éves tanulók egészséges testi fejlődésében és a mozgásműveltség fejlesztésében. A 6-10 éves tanulók mozgásfejlődésének a szakaszai, azok jellemzői és kölcsönhatásuk a pszichikus funkciókkal.
– Egy választott testnevelési játék oktatása (előkészítő feladatok, a játékosok felállítása, a játék menete, szabályok, játékvezetés, értékelés).
32.
– A pedagógiai tervezés szintjei a testnevelésben (NAT, Kerettanterv, Pedagógiai Program, helyi tanterv, tanmenet, óravázlat). A testnevelés órák tartalma. A testgyakorlatok szerepe az alsó tagozatosok iskolán belüli tanítási-tanulási folyamatában, a személyiségfejlesztésben és az egészségmegőrzésben.
– Egy szabadon választott torna jellegű mozgás oktatása (előfeltételek, rávezető eljárások, gyakorlatok, segítségadás, hibák, kapcsolatok, változatok).
33.
– A mozgásos cselekvések oktatásának folyamata, azok sajátosságai és módszerei. A mozgásos cselekvések fogalma, oktatásának sajátosságai, a mozgástanulás (készségek kialakításának) szakaszai. Az ismeretközlés formái, a megértés ellenőrzése, a hibajavítás, a segítségadás, a gyakoroltatás módszerei.
– Egy szabadon választott atlétikus mozgásforma oktatása (előfeltételek, rávezető eljárások, gyakorlatok, segítségadás, hibák, kapcsolatok, változatok).
34.
– A motoros képességek rendszere, fejlesztésük alapelvei és a fejlesztés lehetőségei az alapfokú nevelés első szakaszában. A motoros és a pszichikus képességek kölcsönhatásai. A testnevelés jellegű foglalkozások (testnevelés óra, délutáni sportfoglalkozások) szerkezete, felépítése.
– Tervezzen 3 darab, 4-8 ütemű szabadgyakorlatot a megadott hatásokkal (pl.: erősítőhatású kargyakorlat; nyújtóhatású has gyakorlat), 3 darab 4-8 ütemű adott (pl.: babzsák, tornabot, labda, szalag, karika stb.) kéziszergyakorlatot rajzírással, írja le szaknyelven, nevezze meg a hatását, ismertesse utasítással, majd vezesse le a gyakorlatok végrehajtását!
35.
– A mozgásos játékok jellemzése, szerepük az alapfokú oktatás első szakaszának testnevelésében, a személyiség fejlesztésében. A játékoktatás módszertana. A mozgástanulást és a gyakorlást segítő módszerek (rávezető eljárások) jellemzése.
– Labdás ügyességfejlesztés lehetőségei az alapfokú nevelés első szakaszában, egy labdás gyakorlatcsoport (pl.: gurítások, átadások, labdavezetés) oktatásának a menete.
A záróvizsga-tételekhez ajánlott irodalom:
A testnevelés-tanítás módszertana tanítók részére. Szerkesztette: Király Tibor. Dialóg Campus Kiadó Bp.- Pécs, 2001.
A testnevelés tanítása. Tanítói kézikönyv alsó tagozatos pedagógusok számára. Szerkesztette: Dr. Arday László. Korona Kiadó Bp. 2001.
Rétsági Erzsébet: A testnevelés tantárgy-pedagógiája. Dialóg Campus Kiadó Bp.- Pécs, 2004.
Testnevelés tantárgy-pedagógia előadások anyaga.
A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Kormányrendelet (a 202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg). http://www.okm.gov.hu/kozoktatas/nemzeti-alaptanterv-nat/nemzeti-alaptanterv
Az oktatási és kulturális miniszter 2/2008. (II.8.) OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004.(V.20.) OM rendelet módosításáról. http://www.okm.gov.hu/kozoktatas/tantervek/oktatasi-kulturalis
VIZUÁLIS NEVELÉS
36.
– Vizuális nevelés helye, jelentősége a műveltségi területek között, sajátos lehetőségei a komplex képességek fejlesztésében.
– A modell bemutatásának és szemléltetésének lehetőségei, konkrét példákon keresztül.
37.
– A vizuális ábrázolás kifejezésformái: anyagai, eszközei, technikái, konvenciói.
– Az akvarell technika tanítási módszereinek lehetőségei.
38.
– Vizuális közlésformák (primér, direkt, indirekt, személyes) lényege; feladattípusok; tevékenységformák.
– A múzeumpedagógia jelentősége a vizuális nevelésben. A múzeumi látogatás módszertani szakaszai és felépítése
39.
– A rajzóra céljai, az oktatás, nevelés módszerei, az óra tervezése; dokumentumai
– Tananyagstruktúrák, kiemelten az 1. osztályban. A tanmenet és a feladatsor tervezésének szempontjai, a helyi adottságok és elvárások figyelembe vételének lehetőségei (gyakorlati példákon keresztül).
40.
– A vizuális nevelés motivációs lehetőségei, gyakorlati példákkal alátámasztva
– A tanító felkészülése a rajzórára A különböző óratípusok, munkaformák sajátosságai és ezek bemutatása gyakorlati példákon keresztül.
41.
– Pedagógiai értékelés a vizuális nevelésben, értékelési fokozatok.
– A kompetenciaalapú pedagógia lehetőségei a tanítási–tanulási folyamatban. Kompetenciafejlesztés a vizuális nevelésben, gyakorlati példákkal alátámasztva
A záróvizsga-tételekhez ajánlott irodalom:
Bakos Tamás, Bálványos Huba, Preisinger Zsuzsa, Sándor Zsuzsa: A vizuális kultúra I-II-III. kötetsorozat mindegyike, különös tekintettel „A vizuális nevelés pedagógiája a 6-12 éves korosztályban” (III. kötet), Balassi Kiadó, Budapest, 2001.
VÁLASZTOTT MŰVELTSÉGI TERÜLET (VMT) ZÁRÓVIZSGA-TÉTELEI
ANGOL
1. Teaching vocabulary (types of vocabulary items; presenting meaning, remembering words, vocabulary testing techniques)
2. Teaching reading (the nature of reading; bottom-up and top-dow reading, scanning and skimming, types of pre-reading, during reading and post-reading activities, improving reading, dyslexia)
3. Teaching writing (characteristics of written discourse, writing as a means or as an end, process writing, giving feedback on writing
4. Teaching listening (characteristics of real life listening situations, learner difficulties in listening, short, long and extended listening activities
5. Teaching speaking (characteristics of successful speaking activities, problems with speaking activities, topic and task-based activities, role-plays and dialugues
6. Correction (types of mistakes, correcting oral and written language, the psychology of correction)
7. Classroom interaction (interaction patterns, effective questioning, the advantages and disadvantages of friontal work, group work, pair work, cooperative learning etc., teaching large classes)
8. Grammar (what is grammar, grammatical terms, presenting and explaining grammar, types of grammar practice: from accuracy to fluency)
9. Motivation – age (different types of motivation, different techniques of raising learner interest, characteristics of young learners, critical period hypothesis)
10. Warm-up activities (different types of activities and their purposes)
11. Storytelling (integrating literature into EFL teaching, types of literature, advantages and disadvantages of using stories, characteristics of a good storyteller)
12. Lesson planning (what does lesson planning involve, lesson components, instructions, syllabus, curriculum, materials)
13. Blackboard management, visual aids (DOs and DON’Ts, using pictures, flashcards, maps, realia, computers, video/DVD etc.)
EMBER ÉS TÁRSADALOM
1. A politikai kultúra és a politikai szocializáció fogalma. Történelmi örökségünk a politikai kultúrában.
Állampolgári kompetenciák. ppt. Online elérhető: Coospace. Tantárgypedagógia I. kurzus színtér. Dokumentumtár.
2. A szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésének lehetőségei és módszerei az általános iskola 1-6. osztályaiban.
Tanári kézikönyv a szociális kompetenciák fejlesztéséhez. Educatio 2008. 23-41, 56-63, 101-123.o. Online elérhető: Coospace. Tantárgypedagógia I. kurzus színtér. Dokumentumtár.
3. A Római Birodalom története. Régészeti emlékek felhasználása a téma oktatásában.
Havas László – Hegyi W. György – Szabó Edit: Római történelem. Osiris tankönyvek sorozat. Budapest, 2007.
Történelem tankönyv 5
4. Élet a középkorban. A képi források felhasználása.
Katus László: A középkor története. Budapest, 2014, Kronosz. https://www.szaktars.hu/kronosz/view/europa-tortenete-a-kozepkorban/?pg=11&layout=s
Történelem tankönyv 5. (NAT 2020)
Kovács István – Kovács Istvánné – Óbis Hajnalka (2015): A változó történelemoktatás. Debreceni Egyetemi Kiadó
https://bit.ly/3weZIsD
5. Honfoglalás és államalapítás. Az Árpád-ház. Szentek és királyportrék: az életrajz felhasználási lehetőségei.
Engel Pál: Beilleszkedés Európába. Budapest, 1995.
Történelem tankönyv 5. (NAT 2020)
6. A nagy földrajzi felfedezések és következményei. Az atlasz használata.
A kora újkor története. (Szerk. Poór János) Budapest, Osiris Kiadó, 2009.
Történelem tankönyv 6. (NAT 2020)
Kovács István – Kovács Istvánné – Óbis Hajnalka (2015): A változó történelemoktatás. Debreceni Egyetemi Kiadó
7. A Hunyadiak kora. Szöveges források a tanórán.
Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás. Budapest, 2006.
Történelem tankönyv 6. (NAT 2020)
Kovács István – Kovács Istvánné – Óbis Hajnalka (2015): A változó történelemoktatás. Debreceni Egyetemi Kiadó
8. Török hódítás és a török ellenes harcok. A hadtörténeti események bemutatása tanórai keretben.
Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás. Budapest, 2006.
Történelem tankönyv 6. (NAT 2020)
9. A reformkor. Kossuth és Széchenyi vitája: kooperatív tanulási technikák alkalmazása.
Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás. Budapest, 2001.
Történelem tankönyv 6. (NAT 2020)
Kovács István – Kovács Istvánné – Óbis Hajnalka (2015): A változó történelemoktatás. Debreceni Egyetemi Kiadó
10. Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc. Irodalmi szövegek a téma órai feldolgozásában.
Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás. Budapest, 2001.
Történelem tankönyv 6. (NAT 2020)
Kovács István – Kovács Istvánné – Óbis Hajnalka (2015): A változó történelemoktatás. Debreceni Egyetemi Kiadó
11. A magyar társadalom szerkezete és jellemzői 1867–1939. Online feladatok lehetséges formái és forrásai.
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, Osiris, 2005.
Történelem tankönyv 7.
Kovács István – Kovács Istvánné – Óbis Hajnalka (2015): A változó történelemoktatás. Debreceni Egyetemi Kiadó
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
1. Az anyanyelvi nevelés műveltségi anyaga, cél- és feladatrendszere az 5-6. osztályban; tantervi szintek és tankönyvek.
2. A nyelvi ismeretek kialakításának modelljei és módszeres eljárásai, a nyelvi ismeretek alkalmazásának gyakorlattípusai.
3. A helyesírás tanításának elvi-elméleti kérdései, az iskolai helyesírás-tanítás feladata és tartalma, a helyesírási készség fejlesztése az 5-6. osztályban.
4. A kommunikációs készségek fejlesztésének tartalmi kérdései és módszeres eljárásai az 5-6. osztályban.
5. Az anyanyelvi nevelés és más műveltségterületek kapcsolata.
6. A stílusnevelés eszközei, nyelvi-stilisztikai elemzés az anyanyelvi órán.
7. A műértelmezés és műelemzés mint az általános iskolai irodalomtanítás alapvető eszközrendszere; a műelemző óra alapmodellje. (Mutassa be az ezzel kapcsolatos elméleti ismereteit egy szabadon választott – 5. vagy 6. osztályban tanított – konkrét irodalmi példán!)
8. A műelemzés követelményei lírai művek esetében, a követelmények megvalósítása egy szabadon választott irodalmi tankönyvcsalád 6. osztályos könyvében. (Mutassa be az ezzel kapcsolatos elméleti ismereteit egy szabadon választott – 5. vagy 6. osztályban tanított – konkrét irodalmi példán!)
9. A műelemzés követelményei az epikai művek esetében, a verses kis- és nagyepikai alkotások elemzésének módszertani kérdései az általános iskola 5-6. osztályában. (Mutassa be az ezzel kapcsolatos elméleti ismereteit egy szabadon választott – 5. vagy 6. osztályban tanított – konkrét irodalmi példán!)
10. Az esztétikai nevelés folyamata. Az irodalmi művek befogadásának előkészítése a házi (kötelező) olvasmányok esetében az 5. és 6. osztályban. (Mutassa be az ezzel kapcsolatos elméleti ismereteit egy szabadon választott – 5. vagy 6. osztályban tanított – konkrét irodalmi példán!)
11. A társművészetek szerepe az irodalmi nevelésben. A külső (zene, képzőművészet, film) koncentráció lehetséges formái az 5. és 6. osztályos irodalmi tananyagban. (Mutassa be az ezzel kapcsolatos elméleti ismereteit egy szabadon választott – 5. vagy 6. osztályban tanított – konkrét irodalmi példán!)
12. A tanulók szóbeli és írásbeli kifejezőképességének fejlesztése az irodalomórán, a munkafüzetek és munkatankönyvek szerepe a készségfejlesztésben.
Kötelező irodalom minden tételhez:
Nemzeti alaptanterv. 2007: okm.hu
http://www.om.hu
Falus Iván szerk. 2003: Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Pethőné Nagy Csilla 2005: Módszertani kézikönyv, Korona Kiadó
Valamint legalább két 5. és 6. osztályos tankönyv ismerete.
Ajánlott irodalom:
Hernádi Sándor: Íráspróbák, beszédtornák. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1993
Hernádi Sándor: Játsszunk nyelvtant! Ciceró. 1997
Antalné Szabó Ágnes: A helyesírás-tanítás módszertana. In: Írás-kultúra-felelősség. Nemzeti Tankönyvkiadó. 2001. p.12-34.
Montágh Imre: Tiszta beszéd. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest. 1976
Korponay Györgyné: Helyesejtés. Nodus Kiadó, Veszprém. 1991
Hernádi Sándor: Észtekergető helyesírási játékok. Tankönyvkiadó, Budapest. 1993
Hernádi Sándor: Szórakoztató szóra késztető. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest. 1987
Fercsik Erzsébet-Raátz Judit: Kommunikáció szóban és írásban. Korona Nova Kiadó, Budapest. 1997
Vörös József: Irodalomtanítás az általános és középiskolában, Módszertani vázlat, Tankönyvkiadó, Budapest, 1991
Műelemzés – műértés (tanulmánykötet) Szerk. Sipos Lajos, Bp. 1990.
Az irodalomtanítás gyakorlata I-II. kötet /tanulmányok/ Szerk.: Sipos Lajos, Tankönyvkiadó, Bp. 1990. /jegyzet/
Boda Edit: Költészeti kis kalauz. OOK 1987.
Szappanos, Bécsy, Harsányi: Tanulmányok a műelemzés köréből. Bp. 1977
MATEMATIKA VMT
1. Induktív és deduktív gondolkodás a matematika órákon. Logikai műveletek, tulajdonságaik és ezek megjelenése az 5-6. évfolyamon (logikai készlet). Tételek és megfordításuk, bizonyítási módszerek: teljes indukció (első n négyzetszám, első n köbszám összege), indirekt ( irracionális).
2. A halmazszemlélet alakítása az 5-6 évfolyamon. A halmazelmélet alapfogalmai, halmazműveletek és tulajdonságaik. Halmazok elemszáma, végtelen halmazok.
3. Az egész számok fogalma, műveletek, műveleti tulajdonságok. (Az egész számok értelmezése, megjelenítése különböző modellekkel, helye a számegyenesen, számok ellentettje, abszolút értéke, műveletek bevezetése.)
4. Számok tízes rendszere, helyiértékes írásmód. Számrendszerek. Tizedes törtek bevezetése. Írásbeli műveletek a racionális számok halmazán.
5. Problémamegoldás fejlesztése a matematikaórán, szöveges feladatok és ezek megoldása következtetéssel. Szövegértés tanítása az 5-6. évfolyamon, tevékenységek, rajzok az összefüggések megtalálására, egyenletek felírása.
6. Algebrai kifejezések, polinomok, nyitott mondatok, egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek és megoldásuk. Nyitott mondatok az 5-6. évfolyamon.
7. Számok tulajdonságai, páros, páratlan számok, oszthatóság a természetes számok körében. Összeg, szorzat oszthatósága, oszthatósági szabályok. A prímszám, törzsszám fogalma, prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.
8. Mérés, mértékegységek és tanításuk. A távolság, kerület, terület, felszín térfogat fogalma, mérése, kiszámítása speciális alakzatok esetén tekintettel az 5-6. évfolyamra.
9. Geometriai alapfogalmak, síkbeli és térbeli alakzatok és tulajdonságaik. Alaklátás, térszemlélet fejlesztése az 5-6. évfolyamon. Geometriai transzformációk, egybevágóság, hasonlóság. Tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, eltolás, elforgatás, kicsinyítés, nagyítás.
10. A kombinatorika, valószínűségszámítás és statisztika elemei az 5-6 évfolyamon. A lehetséges esetek rendszeres felsorolásának stratégiái. Valószínűségi játékok, biztos, lehetséges, lehetetlen események. Események, műveletek eseményekkel, Kolmogorov axiómák, klasszikus valószínűségi mező. Adatok ábrázolása diagramokon, átlagszámítás, módusz, medián meghatározása, gyakoriság és relatív gyakoriság.
11. Az arányosság fogalmának alakítása az 5-6 évfolyamon. Egyenes és fordított arány, arányos osztás, törtrész-számítás, százalékszámítás.
12. Koordinátarendszer és bevezetése az 5-6 évfolyamon. Relációk, sorozatok (számtani, mértani sorozat), függvények, grafikonok, a változó mennyiségek vizsgálata. Szabályjátékok.
NÉMET
- Entwicklung und Förderung der primären Fertigkeiten (Hören und Sprechen im Wandel der Methoden, Hörstile, Aufgabentypologie des Hörverstehens und des Sprechens)
- Entwicklung und Förderung der sekundären Fertigkeiten (Lesen und Schreiben im Wandel der Methoden, Lesestile, Aufgabentypologie des Lesens und Schreibens)
- Zur Grammatikvermittlung im Deutschunterricht(Definition der Grammatik, Vergleich der linguistischen und pädagogischen Grammatik, Verfahren der Grammatikvermittlung, Visualisierung der Grammatik, mit konkreten Unterrichtsbeispielen nach freier Wahl)
- Zur Problematik der Wortschatzarbeit im Deutschunterricht (Klassifizierung des Wortschatzes in der Fachdidaktik, Phasen der Wortschatzarbeit, Mnemotechniken)
- Zur Rolle der Spiele im Deutschunterricht (Definition, Klassifizierung der Spiele, Phasen der Spiele)
- Traditionelle und kooperative Arbeits- und Sozialformen im Deutschunterricht (Definition, direkte und indirekte Sozialformen, Phasen der Gruppenarbeit, kooperative Rollen)
TERMÉSZETISMERET
1. Megismerési módszerek és a projektmunka alkalmazásának lehetőségei a 6-12 éves korú gyermekek környezet- és természetismeret oktatásában.
2. A különböző felszínformák fogalmának kialakítása és ábrázolásuk a térképen.
3. A hazai életközösségek élővilága. Legfontosabb gyógynövényeink, a zöldségek, gyümölcsök szerepe az egészséges táplálkozásban.
4. Sérült gyermekek szocializációja. Szenvedélybetegségek és megelőzésük nevelési lehetőségei a környezetismereti és természetismereti órákon.
5. A hőtágulás fogalma, a hőtágulás okozta változások a természetben és a gyakorlatban, halmazállapot-változások.
6. A Föld mint életünk színtere. Földrajzi/környezeti gondolkodás, a környezetharmónikus életvitel kialakításának lehetőségei a 6-12 éves korú gyermekek tanítása-nevelése során.
7. A hazai füves területek élővilága, bemutatásuk módszerei a környezetismereti és természetismereti órákon.
8. Megbeszélés, elbeszélés, magyarázat és szemléltetés módszerek bemutatása egy 5. és 6. osztályos természetismereti tanítási egységen keresztül.
9. Az időjárás elemeinek tanítása és a megfigyelő képesség fejlesztése 6-12 éves korú gyermekek számára.
10. Szemléltetés élő anyaggal, ábraelemző képesség fejlesztése és kooperatív tanulási technikák alkalmazása az „Ősz és tavasz a kertben” c. témakörben (5. oszt.).
11. Tájékozódó képesség fejlesztése a térkép és a földgömb segítségével (6. oszt.).
12. A környezettudatos és egészséges életmódra nevelés lehetőségei és módszerei az 1-6. osztályban.
13. Termikus kölcsönhatások megfigyelésének és vizsgálatának lehetőségei az élettelen természetben a 6-12 éves korú gyermekek tanítása során.
14. Környezet- és természetvédelmi nevelés lehetőségei a természetben tartott foglalkozásokon.
TESTNEVELÉS
1. A gimnasztika helye a tantervben, szerepe a gyermek személyiségfejlesztésében, oktatásának módszertana (1-6. osztály).
2. A torna helye a tantervben, szerepe a gyermek személyiségfejlesztésében oktatásának módszertana (1-6. osztály).
3. Az atlétika helye a tantervben, szerepe a gyermek személyiségfejlesztésében oktatásának módszertana (1-6. osztály).
4. Iskolai és népi játékok helye a tantervben, szerepe a gyermek személyiségfejlesztésében, oktatásának módszertana (1-6. osztály).
5. Labdajátékok helye a tantervben, szerepe a gyermek személyiségfejlesztésében, oktatásának módszertana (1-6. osztály).
6. Az úszás helye a tantervben, szerepe a gyermek személyiségfejlesztésében oktatásának módszertana (1-6. osztály).
7. A küzdőgyakorlatok, önvédelem helye a tantervben, szerepe a gyermek személyiségfejlesztésében, oktatásának módszertana i (1-6. osztály).
8. A természetben űzhető sportok helye a tantervben, szerepe a gyermek személyiségfejlesztésében, oktatásának módszertana (1-6. osztály).
9. Rekreációs és szabadidős sporttevékenységek helye a tantervben, szerepe a gyermek személyiségfejlesztésében, oktatásának módszertana.
10. Sítábor szervezése; képességfejlesztés a sízéshez és oktatásának módszertana (1-6. osztály).
11. Vízitábor szervezése; képességfejlesztés a kajakozáshoz-kenuzáshoz és oktatásának módszertana (1-6. osztály).
12. A könnyített testnevelés és a preventív foglalkozások lehetőségei az iskolai testnevelés rendszerében. A tartásjavító gyakorlatok jelentősége és szerepe a 6-12 éves korú gyermekek testnevelésében. Speciális nevelési igényű gyermekek testnevelése.
VIZUÁLIS NEVELÉS
1. A vizuális kultúra és a vizuális nevelés rendszere. A látásra épülő megismerés jelentősége a 6-12 éves gyermekek iskolai és iskolán kívüli tevékenységében. A tanulmány ábrázoló típusú óra tervezésének módszertani sajátosságai.
2. A vizuális kommunikáció és szerepe az iskolában. Vizuális közlésmódok és jellemzőik a különböző életszakaszokban, a hozzájuk tartozó metodikák, követelményrendszerük a NAT-ban.
3. A köznapi és a tudományos kommunikáció változatai, ábrázolási módok, ábrázolási konvenciók. A direkt közlések tanításának módszertani kérdései. A feladatsorok tervezésének szempontjai. A tananyag programozása 10-12 éves gyerekek tevékenykedtetéséhez.
4. A tárgy- és környezetkultúra helye, szerepe a vizuális nevelésben, a tárgy- és környezetalakítás műfajai, anyagai, technikái, tanításának módszerei, kapcsolódási lehetőségei más műveltségterületekkel.
5. Ábrázolás és kifejezés a 6-12 éves korú gyermekek esztétikai nevelésében. A hagyományos és új kifejezési eszközök, módok, az új média alkalmazásának módszertani kérdései. A tanító tervező munkája, a tanmenet készítésének szempontjai.
6. A műalkotások szerepe az oktatásban, nevelésben. A képzőművészet műfajai, anyagai, technikái, eljárásai. Napjaink vizuális jelenségei, a design, a reklám és a környezet nevelő hatásai. Értékorientáció és személyiségformálás a vizuális esztétikai nevelésben.
SZAKIRÁNYOK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEI
NEMZETISÉGI NÉMET SZAKIRÁNY
- Entwicklung und Förderung der primären Fertigkeiten (Hören und Sprechen im Wandel der Methoden, Hörstile, Aufgabentypologie des Hörverstehens und des Sprechens)
- Entwicklung und Förderung der sekundären Fertigkeiten (Lesen und Schreiben im Wandel der Methoden, Lesestile, Aufgabentypologie des Lesens und Schreibens)
- Zur Grammatikvermittlung im Deutschunterricht(Definition der Grammatik, Vergleich der linguistischen und pädagogischen Grammatik, Verfahren der Grammatikvermittlung, Visualisierung der Grammatik, mit konkreten Unterrichtsbeispielen nach freier Wahl)
- Zur Problematik der Wortschatzarbeit im Deutschunterricht(Klassifizierung des Wortschatzes in der Fachdidaktik, Phasen der Wortschatzarbeit, Mnemotechniken; Arbeit mit Mundartwörtern)
- Zur Rolle der Spiele im Deutschunterricht (Definition, Klassifizierung der Spiele, Phasen der Spiele)
- Traditionelle und kooperative Arbeits- und Sozialformen im Deutschunterricht (Definition, direkte und indirekte Sozialformen, Phasen der Gruppenarbeit, kooperative Rollen)
- Zur Problematik des Volkskundeunterrichts (Landeskundeansätze, ungarndeutsche Bräuche und Sitten, Darstellung eines frei gewählten Festkreises, Wichtigkeit der Traditionspflege)
- Planung eines Schulfestes auf der Basis von ungarndeutschen literarischen Werken (Präsentation des eigenen Portfolios/Projektplans)
- Zur Vergangenheit der Ungarndeutschen 1 (eine Präsentation mit PowerPoint: Deutsche in Ungarn im Mittelalter, Deutsche in Ungarn in der frühen Neuzeit, Ansiedlung im 18. Jh., Deutsche in Ungarn im 19. Jh.)
- Zur Vergangenheit der Ungarndeutschen 2 (eine Präsentation mit PowerPoint: der Erste Weltkrieg und die Nachkriegsordnung, die deutschen Minderheiten in der Zwischenkriegszeit, der Zweite Weltkrieg und die Folgen: Flucht, Vertreibung, Aussiedlung, die deutsche Minderheit Ungarns 1945-1989, die deutsche Minderheit Ungarns nach der Wende, Minderheitengesetze 1993, 2011, die aktuelle Situation der Minderheit)
NEMZETISÉGI ROMÁN SZAKIRÁNY
1.
a. Literatură pentru copii, genuri şi specii literare studiate: basmul şi legenda. Povestitori români din Ungaria.
b. Metode utilizate în învăţământul primar, în cadrul orelor de limba română: explicaţia şi conversaţia.
c. Adverbul în limba română.
2.
a. Literatură pentru copii, genuri şi specii literare studiate. Folclorul pentru copii: ghicitori, proverbe, colinde. Exemple din folclorul românilor din Ungaria.
b. Metode utilizate în învăţământul primar, în cadrul orelor de limba română: lectura explicativă şi lectura independentă.
c. Substantivul în limba română.
3.
a. Literatură pentru copii, genuri şi specii literare studiate: schiţa şi povestirea. Autori români de schiţe şi povestiri.
b. Metode utilizate în învăţământul primar, în cadrul orelor de limba română: observarea şi demonstraţia.
c. Verbul în limba română.
4.
a. Literatură pentru copii, genuri şi specii literare studiate: creaţii în versuri. Fabula. Autori de fabule.
b. Metode utilizate în învăţământul primar, în cadrul orelor de limba română: modelarea şi exerciţiul.
c. Pronumele în limba română.
5.
a. Literatură pentru copii, genuri şi specii literare studiate: creaţii lirice pentru copii. Poeţi români care au scris pentru copii.
b. Metode utilizate în învăţământul primar, în cadrul orelor de limba română: jocul de rol.
c. Adjectivul în limba română.