Szakmai önéletrajz

 

Dr. Vass László

 

 

A nyelv- és az irodalomtudományok iránti érdeklődésemet közvetlenül az irodalom aktívnak mondható szeretete, közvetetten pedig műszaki előképzettségem motiválta és motiválja jelenleg is.

 

A József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatójaként egyrészt a szűkebb értelemben vett grammatika, másrészt a kortárs magyar irodalom kérdései foglalkoztattak, a tudományos diákkör keretében is. Ennek a tematikus orientációnak köszönhetem, hogy „A képzők stiláris értéke Nagy László költészetében” című bölcsészdoktori értekezésemet 1983-ban summa cum laude minősítéssel védtem meg.

 

1984 óta vagyok a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola – ma Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar – Magyar Nyelvi Tanszékének oktatója, kezdetben adjunktusi, 1992-től docensi beosztásban. A tanszéken az 1980-as évek végére – Békési Imre és Petőfi S. János körül közreműködésemmel – kialakult tudományos műhely a szövegtani kutatások nemzetközileg is elismert központjává vált. Ebben az optimálisnak tekinthető alkotóműhelyben volt alkalmam a főiskolai szintű magyar nyelv és irodalom szakos tanári alap- és továbbképzés keretei közt a szinkrón nyelvészet körébe tartozó tárgyak jó részét végigtanítani (félévenként körülbelül 130-150 hallgató részvételével). Tartottam „Szófajtan, alaktan (Morfológia)” és „Szövegtan” előadásokat, vezettem „Nyelvművelés / A nyelvhelyesség kérdései”, „Retorika”, „Stilisztika” és „Szövegtan / Szövegnyelvészet” szemináriumokat, stb. Aktuálisan lásd még: Óra- és kredittervek.

 

Az egyetemi szintű magyar nyelv és irodalom szakos tanári alapképzés keretében az 1980-as évek második felében „Leíró magyar nyelvtan: szófajtan, alaktan” és „Nyelvművelés, nyelvhelyesség” szemináriumokat vezettem a József Attila (ma Szegedi) Tudományegyetemen.

 

Szemeszterenként több speciális kurzust hirdetek, közülük különösen eredményesnek tekinthetők azok, amelyeket az „Új demokráciák és a humán kommunikáció” néven 1995-ben létrejött szegedi kutatócsoport megalapítójaként és témafelelőseként szervezek, illetőleg a kreatív szövegmegközelítések és a multimediális kommunikáció témakörében tartok.

 

Félévenként átlagban 5-6 szakdolgozó munkáját irányítom. A tanszékünkön folyó levelező oktatást 2002 óta vezetem.

 

A kilencvenes évek elejétől a szemiotikai szövegtan tanszéki gondozójává is válhattam. Tudományterületünk teljesítőképességét alighanem jól érzékelteti, hogy a Petőfi S. János, Békési Imre és az általam szerkesztett Szemiotikai szövegtan című, a tárgyban elsőnek tekinthető magyar periodikának 1990 óta tizenhét kötete jelent meg, s a kiadványt többek közt a Bibliographie Linguistique de L’ Année című nemzetközi bibliográfia szövegtannal foglalkozó fejezete is jegyzi. Szerkesztőként és kutatóként több száz jeles, hazai és külföldi alkotóval állok szakmai és munkakapcsolatban.

 

1994-ben létrehoztam a Nyelvészeti Füzetek című kiadványsorozatot, melynek eddig öt kötete jelent meg, 1997-ben a Nyelvészeti Füzetek Szótársorozatát indítottam útjára, 2004 óta pedig társszerkesztője vagyok A pedagógus(-tovább)képzés kiskönyvtára. Alkalmazott nyelvészet a magyar nyelv és irodalom tanításában című periodikának is. Ezek a kiadványok – a Szemiotikai szövegtanhoz hasonlóan – megjelenésüktől fogva szolgálják a hallgatók alap- és továbbképzését, nemcsak karunkon, hanem az intézményen kívül és külföldön is.

 

1992 és 1998 között mintegy hét, szövegtani kérdésekkel foglalkozó, tanúsítványt is nyújtó, egyhetes nemzetközi nyári akadémia irányításában, illetőleg szervezésében működtem közre, melyeket általános és középiskolai diákok, hazai és határainkon túli általános és középiskolai magyartanárok, valamint főiskolai és egyetemi oktatók és kutatók részére hirdetett meg a tanszéki szövegtani műhely.

 

Az 1980-as évek második felétől többé-kevésbé rendszeresen veszek részt szakmai konferenciákon (Országos Anyanyelv-oktatási Napok, Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus, Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus stb.), továbbá a „Nyelvünkben élünk” magyar nyelvi kommunikációs verseny országos döntőinek előkészítésében és lebonyolításában, valamint a „Szép magyar beszéd” verseny országos találkozóinak munkájában. 1990 – 1991 fordulóján „Magyartanárok intenzív szövegtani továbbképzése” címmel rendeztem megyei előadássorozatokat; 1993 márciusában a Pécsi Egyetem, 1996 őszén a Szófiai Egyetem szervezésében, nem sokkal korábban a tanítójelöltek országos anyanyelvi versenyének zsűritagjaként tartottam szövegtani kérdéseket is érintő előadásokat. 1998 októberében „Gutenbergtől a Neumann-univerzum felé” címmel Pozsonyban indítottam előadássorozatot.

 

Több sikeres pályázat megvalósításában, illetőleg kutatási projekt munkájában vettem és veszek részt, közreműködőként vagy programfelelősként. A 434, T 4736, T 014770 és T 26490 számú OTKA-pályázatokat (1991 – 1998.) az elméleti és alkalmazott nyelvészeti kérdéseket egyaránt érintő szövegtani kutatások előmozdítására nyertük; eredményeit lásd a Szemiotikai szövegtan első tizenegy kötetében. „A szaknyelvi kommunikáció szövegnyelvészete” című (0935 / 1997. számú) kutatási fejlesztési pályázat (1997 – 2000.), melyet teljes egészében magam dolgoztam ki, a kar középtávú K + F stratégiájának III. / 9. pontjára alapozva a szaknyelvi szövegek sajátosságainak tanulmányozására vállalkozott, kétoldalú nemzetközi együttműködés keretében; eredményeit lásd a Szemiotikai szövegtan 12. és 13. kötetében. A Szemiotikai szövegtan legutóbbi négy kötete (14 – 17.) részben OTKA (RP 037124 és T 42734), részben pedig tanszéki támogatással jött létre, s a szövegtani kutatásokat a multimediális kommunikáció vizsgálatának irányában tágítja. A periodika további kötetei munkában vannak.

 

A „Language in Post-totalitarian Society” című (965 / 592. számú) nemzetközi pályázat (1995 – 1997.) eredményeit tanulmányutak, vendégelőadói meghívások és több terjedelmes tanulmány is jelzi, melyek a rendszerváltozás utáni magyar valóság különböző területeit ölelik fel.

 

A pedagógusképzés, illetőleg a tanártovábbképzés rendszeréhez kapcsolódik egyrészt az „Alkalmazott nyelvészet a magyar nyelv és irodalom tanításában” című pályázat (lásd például A pedagógus(-tovább)képzés kiskönyvtára 1. (1998.), 2. (1999.), 3. (2004.) és 4. (2006.) köteteket), másrészt a „Pedagógusok továbbképzése a NAT Anyanyelv és irodalom műveltségterületén” című (1601. számú) program (1998.). Az „Általános és speciális szövegtan – kreatív szövegmegközelítések és hipertextualitás” című (667 / 98. számú) pályázatomat, melyet pedagógus-továbbképzési program alapítására nyújtottam be, az Oktatási Minisztérium (T 300730-413 / 1999. számon) akkreditálta.

 

2002 és 2005 között Békésy György Posztdoktori Ösztöndíjban (BÖ 1 / 2002.) részesültem, eredményeit a Poézis és piktúra (2005.), illetőleg a Színek és képek (2006.) című monográfiáimban, valamint több tanulmányomban közöltem.

 

Válogatott bibliográfiám kettőszáz tételt tartalmaz. Szaklektori tevékenységet részben szerkesztőként (Szemiotikai szövegtan, Nyelvészeti Füzetek stb.), részben pedig megbízásból (JGY(T)F Kiadó, Pedagógus Szakma Megújítása Projekt, Országos Közoktatási és Szolgáltató Iroda stb.) végeztem, illetőleg végzek.

 

Ha nem is folyamatosan, amennyire időm engedi, igyekszem hasznossá tenni magam különféle szakmai és társadalmi szervezetekben, társaságokban (Magyar Nyelvtudományi Társaság, ELTE Stilisztikai Kutatócsoport, „Új demokráciák és a humán kommunikáció” projekt, Multimediális Textológiai Műhely, Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete stb.), s különböző intézményi szintű feladatok megoldásában is: tudományos diákkör, tantárgyi programok, szakképzési tervek kimunkálása stb.

 

Az 1990-es évek elején létrehoztam, s rövid ideig irányítottam is, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Kiadóját (ma SZEK JGYF Kiadó). 1993-ban az első kötet szerkesztőjeként terveztem meg és alakítottam ki az intézmény Magister Emeritusait méltató kiadványsorozat profilját. 1995-ben magam jelentettem meg a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola: Bibliográfia 1985-1994 című kiadványt.

 

Az Egy szemiotikai textológiai beágyazottságú szövegnyelvészet felé című kandidátusi értekezésemet 1997-ben védtem meg.

 

Eredményes munkámért 1990-ben miniszteri dicséretében, 1998-ban pedig „Pro Iuventute” Kiváló dolgozó I. kitüntetésben részesültem.

 

 

Szeged, 2007. január 21.

 

 

Egyebek.

 

Nyitólap

 

Válogatott bibliográfia