III.2.A. A zsírszövetek megoszlása

A zsírszövet (adipose tissue) nagyrészt zsírsejtekből (adipocyta) felépülő szövet, melynek fő szerepei:

  • az energiaraktározás
  • a szervezet védelme fizikai hatásokkal (hideggel, mechanikai) szemben,
  • az egyes szervek kipárnázása
  • anyagraktározás (E-vitamin tárolási helye)

Főbb típusai a sárga (más néven fehér) zsírszövet és a barna zsírszövet.

1. Fehér (sárga) zsírszövet

a. Fő szerepe az energia tárolása és felszabadítása (TG felszabadítása)

b. Mennyisége a testsúly százalékában, férfiaknál kb. 20 %, nőknél kb. 30 %.

c. Szimpatikus beidegzés jellemzi

i. Az idegi hatás táplálkozás során fokozódik

ii. Az idegrendszer átvivő anyaga az adrenalin és noradrenalin ún. β-adrenerg receptoron keresztül hat és TG felszabadítást eredményez

iii. Az izmokhoz hasonlóan, az adrenalin inzulin jelenlétében gátolja, míg inzulin hiányában fokozza a glükóz felvételt.

2. Bőralatti (subcutan) zsírszövet

a. Hosszú távú energiaraktározó szerep

b. Leptin hormon fő termelési helye

c. Meghatározása bőrredő méréssel történhet.

3. Zsigeri (centralis) zsírszövet

a. Átmeneti raktározó szerep

b. Meghatározása hasi computer tomográfiás vizsgálattal (CT) lehet

c. A belőle származó anyagcsere termékek és hormonok a máj portális érrendszerén át ürülnek, így közvetlenül hatnak a májra és a hasnyálmirigyre.

d. fajtái

i. csepleszi zsírszövet, melyet erős B adrenerg beidegzés jellemez.

ii. viscerális zsírszövet, melyek a mélyebben fekvő zsírrétegek.

4. Védőraktárak

a. Ízületeknél, talpnál, tenyérnél és a szemüregben vannak főleg.

5.      Barna zsírszövet

a. Fő hatása a hőtermelés.

b. Elhelyezkedése a hasi aorta, vesék, légcső, nyelőcső körül van.

c. Bő erezet és szimpatikus beidegzés jellemzi.

A testzsír tartalom az életkorunk során jelentősen változik: még születéskor csak kb: 12 %, fél éves korunkra 30 %-ra emelkedik. 10 éves korban az értéke 18 % körüli mely érték felnőtt (18 éves) esetében már nagyobb eltérést mutat a férfiak és a nők körében: Férfiaknál normál esetben 15 - 18 %, még nőknél kissé emelkedettebb, 20- 25 %. Különösen nagy az eltérés a zsigeri zsírok arányában: ez férfiakban 20 %, még nőkben kb. 6 %.

A zsír differenciálódásáért két fő zsírképző (adipogén) faktor a felelős: a PPAR-γ és a C/EBP-α.

PPAR-γ (nuclearis peroxisoma-proliferator-aktivált receptor γ)

Termelés helye: máj, szív, harántcsíkolt izom, vese

Hatásai:

  • zsírsavak β oxidációjának szabályozása
  • TG csökkentése
  • magas denzitású lipoprotein (high density lipoprotein -HDL) koleszterin növelése
  • éhezés hatására nő a mennyisége

C/EBP-α (citozin-citozin-adenin-timin enhancer kötő α-fehérje).

A zsíreloszlás külső változásokra (mozgás, gyógyszerek, hormonok) az életkor alatt is változhat.