Különösen nagy jelentőségű az Ipari forradalmat követő dinamikus változás, mely elsősorban a munkához és a közlekedéshez kapcsolódóan átalakította az emberi életvitelhez szükséges mozgás mennyiséget és minőséget. Az 1. sz. kép erre a „fejlődési" folyamatra utal. Csakhogy a genetikai kódunk nem változik ilyen gyors ütemben (szerencsére) tehát, ha az emberi szervezet igényli a magasabb szintű fizikai aktivitást, s ha ez nincs meg a napi munka és közlekedés feladatokhoz kötötten, akkor a rekreatív fizikai aktivitás, a sport kell, hogy ezt biztosítsa. Ezért van jelentős szerepe a testnevelésnek, a rekreációs szemléletű életvitelnek, melyet a családban, az iskolában, a sport és művészeti klubokban, stb. alapozhatunk meg. A társadalmunk legkisebb és legfontosabb egysége a család, de ezen túl az iskola, a munkahely és a baráti társaságok, közösségek szemlélet és szokáskialakító hatásaira kell építenünk egy egészségesebb nemzedéket, társadalmat. Az 1. sz. ábra bemutatja a munka nehézségének változását, és a vele párhuzamosan feltételezhető kalória igényét.

 

1.grafikon: A munka nehézségének változása (Keul, 1984)

A munka világában bekövetkezett dinamikus változásoknak köszönhetően, az 1750 - Ipari forradalom; 1880 - Technikai forradalom; 1960 - Informatikai forradalom - jelentősen megváltozott a munkához kapcsolódó fizikai aktivitásigény, melyet a polgári társadalmakban jó hatásfokkal váltott fel, egészített ki a rekreáció, a sport. Hazánkban a sokáig fennmaradt feudális viszonyok közepette ugyan ez nem alakult ki, ma sincs széles körben kialakult kultúrája. Napjaink szabadidő eltöltésének jellemző szerkezetét mutatja az 1. táblázat.

1. táblázat, forrás Falussy, 2002. (Falussy Béla: Társadalmi-gazdasági trendek a népesség időfelhasználásában. = Statisztikai Szemle, 2002 / 9. (80. évfolyam). 847-868. p.)

Az 1. sz. táblázat eredményeit más megközelítésben és összehasonlításban láthatjuk a 3. grafikonon.

Az aktív szabadidő eltöltés kiemelkedő jelentőségű az egyén és a társadalom egészségmagatartása, munkavégző képességének színvonala vonatkozásában. A TAFISA (Trim and Fitness International Sport for All Association / A szabadidősport világszervezete) kimutatása szerint a lakosság fizikai aktivitása az egyes európai országokban a következőképpen alakult:

2.      grafikon, A lakosság rekreációs aktivitása. Forrás: TAFISA

A 4 számú grafikon mutatja számunkra, hogy a polgári értékek mentén élők körében, ahol az egyéni felelősség az egészség, a munkavégző képesség megtartása kiemelt jelentőségű volt már az ipari, - technikai forradalom idején is, sokkal magasabb szinten van jelen a rekreációs aktivitás, a sport. A ottani felfogás szerint a sport a hétköznapi ember egyik egészségmegőrző eszköze. A verseny, vagy profi sport viszont egyértelműen üzlet!

Válaszként - sportrekreációs

Sportrekreációs aktivitásnak a heti 2-3 alkalommal 30-40 perc, 120-140-es pulzusszámmal történő fizikai aktivitást értenek, mely az életkor előrehaladtával alacsonyabb szinten is edzésértékű lehet. A grafikon azt mutatja, hogy az életkor, edzéscél és az aktuális állapot függvényében milyen tartományban kell elvégezni az edzés fő részét. A ma használatos pulzusmérő órák rögzítik az edzés adatait, melyet az számítógépre átvitele után grafikonon ábrázolva láthatjuk, hogy a páciens mely sávban, mennyi időt töltött el. 

4. sz. grafikon: Polár pulzuszóna grafikon)

Az már az eddigiekből is kiderült, hogy a rekreáció és a szabadidő szoros összefüggésben van. Gáldi(2011) megfogalmazásában: „A szabadidővel, rekreációval kapcsolatos fogalmaknak a mai magyar társadalomban még nem mindig egységes az értelmezésük, bár a szakemberek körében ez egyre kevesebb problémát okoz. A fogalmak egzakt használata szempontjából szükséges az egyes kategóriákat több oldalról is megvizsgálni.

 

További ismereteket szerezhetnek a tárgykörben a következő oldalakon. 

 

 

5. grafikon: Magyar felnőtt lakosság szabadidős elfoglaltsága, %
Forrás: TÁRKI - ISSP Sport Modul 2007. december

Nagy kihívással ezen a területen az Ipari forradalom időszakától nézünk szembe, melyre a rekreáció válaszait, bővülő keretek között csak az 1970-es évektől kapjuk meg. Nehéz a létfenntartás, gyakori a napi 12-14 óra munka. Az egyoldalú munkavégzés, a munkahelyek, - környezet viszonyinak romlása, káros hatással van a munkavállalóra.

 

2. ábra, A rekreációs irányzatok „kor- térképe". (Kovács, 2007)

A modern korban, a felgyorsult életritmus okozta stresszhatások lehetősége megsokszorozódott, s emiatt az adaptáció vált kulcskérdéssé az egészségi állapot alakulásában (Garofalo -Baum, 1998)

Lényegében megfigyelhető a kényelmesedő, - csökkenő fizikai aktivitással járó élet, egyoldalú munka, romló természeti környezet!

A hazai viszonyokat figyelembe véve a rekreáció fejlődése csak szűk társadalmi rétegeket érint, lásd a felnőtt lakosság körében a napi sport jellegű mozgásra fordított idő, 9 perc. Miközben a mozgást az élet egyik kiemelkedő fontosságú jeleként, feltételeként ismerjük el!

Napjainkban a jellemzően az urbanizáció (wikipedia) előnyire építő életvitelünk - javuló életminőség, esély az egészséges életre - előnyeit élvezzük. Tudomásul kell vennünk, hogy a szervezetünk „nem felejtette el" és csak azok szerint a szabályok szerint hajlandó egyensúlyban működni, mely alapján kialakult. Ezért a mai életvitelünkbe be kell építenünk, életmódunk elemeivé kell tennünk a rendszeres fizikai aktivitást, sport jelleggel, valamint az ehhez alkalmazkodó kalória bevitelt.

Ugyanakkor urbanizáció negatív oldalán felsorolható: az egyoldalú munka, a környezetkárosító hatások, túlkínálat és túlfogyasztás a táplálkozás területén, stb..  Ezek következtében viszont kialakul az MX - a metabolikus szindróma, melynek tünet együttese: a csökkent glükóztolerancia, a magas vérnyomás, az elhízás (főleg a hasra), a magas vérzsírszint és a magas koleszterinszint, amelyek már önmagukban is fokozzák a szívkoszorúér-betegség, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának valószínűségét, együttesen azonban még jobban emelik a kockázatot és rövidítik az életet. További negatívum a mozgásszegény életmóddal összefüggésben megfigyelhető, depresszió, rák, csontritkulás - osteoporosis, stb., melyek kezdetben a munkaképesség, majd az egészség elvesztését is magával hozza.