IX.2.3. Súlyos sérülések

Alapvetően két csoportra oszthatók: végtagfunkciót, vagy életet veszélyeztető sérülésekre.

II.2.3.1. Végtagfunkciót veszélyeztető sérülések

Minden olyan sérülés, ami ugyan életveszélyes állapotot nem okoz, de a végtag funkciója még aktív orvosi tevékenység mellett is súlyosan károsodhat. Ide tartoznak a csöves csontok nyílt, darabos törései, izületi felszíneket érintő törések, vagy porcfelszíni károsodások, rossz gyógyhajlamú szalagsérülések (pl. keresztszalagok) egyes érsérülések, idegsérülések, kiterjedt izomsérülések.  Ezen sérülések esetén fontos a mielőbbi felismerés és az adekvát kezelés. Nyílt törések, ér és idegsérülések esetében a megfelelő ellátásnak órákon belül el kell kezdődni, különben maradandó szövődmények jöhetnek létre. Izületi felszínt érintő károsodások esetén nem ilyen sürgős a végleges ellátás, a későbbi posttraumás arthrosis megelőzésére elsősorban precíz anatómiai helyreállításra kell törekedni. Sokszor minden erőfeszítés dacára egy ilyen sérülés maga után vonja a későbbi súlyos izületi elváltozás kialakulását. Főleg terhelő izületek instabilitással járó szalagsérülései szintén hosszabb távon okoznak károsodásokat, bár az instabil állapot éppen a sportolóknál a jó izomkompenzáció miatt néha nehezen felismerhető.

II.2.3.2. Életet veszélyeztető sérülések

A mellkasi és hasi szervek sérüléseinek többsége, neurológiai érintettséggel járó gerinc sérülések, nagy energiájú medencegyürü törések valamint a koponyaűrben kialakult térfoglaló folyamatok tartoznak ide elsősorban. Ellátás nélkül végtagi nagyérsérülés is járhat akut életveszéllyel. A sérülések egy része hamar fenyegető tünetekkel jár, néha azonban a panaszok csak lassan, atípusosan alakulnak ki (pl.: kétszakaszos lépsérülés). Éppen ezért nagyon fontos, hogy a torzót és a koponyát, valamint a gerincoszlopot érintő behatások esetén, főleg ha az áthatoló vagy nagy energiájú volt, mindig gondolni kell az esetleges súlyos következményekre, s a sérültet mielőbb szakintézetbe kell szállítani. Az akut életveszélyes állapot észlelésekor természetesen már a helyszínen mindent el kell követni a sürgősségi alapelveknek megfelelően a légút biztosítására, szükség esetén lélegeztetés és szívmasszázs végzésére, a látható nagyérsérülések elsődleges ellátására (nyomókötés) a gerincoszlop és a láthatóan sérült végtagok preventív rögzítésére. E tevékenység mellet azonban nagyon fontos a transzport megszervezése (elsősorban a mentőszolgálat riasztása révén) mert súlyos sérültek ellátásakor az első óra történései döntő fontosságúak.