Szakmai anyag játékvezető hallgatók felkészítéséhez kézilabda sportágban

 

Kézilabdázás szabályai

1. szabály: A játéktér

1:1

A játéktér (lásd 1. ábra) 40 méter hosszú és 20 méter széles négyszögletes terület, mely két kapuelőteret (lásd 1:4 és 6.), valamint egy mezőnyt foglal magába. A hosszabb határoló vonalakat oldalvonalnak, a rövidebbeket (a kapufák között) gólvonalaknak, illetve alapvonalaknak (kapun kívüli részek) nevezzük.

 Szükséges biztonsági zónát létesíteni a játéktér körül, amely az oldalvonalak mentén legalább 1 méter, az alapvonalak mögött 2 méter.

 A játéktér állapota egyik fél javára sem változhat meg a játékidő alatt.

1:2

A két alapvonal közepén áll a kapu (lásd. 2. a. és 2. b. ábra). A kapukat biztonságosan kell a talajhoz vagy a mögötte lévő falhoz rögzíteni. Belső méretük: 2 m magas és 3 méter széles.

A két kapufát vízszintesen összeköti a keresztgerenda. A kapufák hátsó oldala egyvonalban kell, hogy elhelyezkedjen a gólvonal hátsó szélével. A kapufák és a keresztgerenda négyzet keresztmetszetűek, szélességük és vastagságuk egyaránt 8 cm. A kapufák és a keresztgerenda mezőnyből látható három oldalát a háttértől és a talajtól lényegesen elütő két különböző színnel kell befesteni.

A kapukat hálóval kell ellátni, melyet úgy kell felfüggeszteni, hogy a kapura dobott labda normális körülmények között a kapuban maradjon.

1:3

A játéktér valamennyi vonala ahhoz a területhez tartozik, melyet határol. Az alapvonalak a kapufák közötti részen 8 cm szélesek (lásd. 2. a. ábra), minden más vonal pedig 5 cm széles.

A két szomszédos terület közötti vonalak helyettesíthetők a két terület talajának különböző színű felfestésével.

1:4

A kapuk előtt található a kapuelőtér (lásd 5. ábra 85. oldal). A kapuelőteret a kapuelőtér vonal határolja (6 méteres vonal), melyet a következőképpen kell megrajzolni:

1. húzunk egy 3 méter hosszú vonalat közvetlenül a kapu előtt, mely párhuzamos a gólvonallal és 6 méterre (a gólvonal hátsó élétől a kapuelőtér-vonal elülső részéig mérve) helyezkedik el attól;
2. ezt a 3 méteres vonalat kétoldalt 1-1 (a kapufák belső, hátsó élétől mért) 6 méter sugarú negyedkör köti össze az alapvonallal (lásd. 1.  ábra).

1:5

A szabaddobási vonalat (9 méteres vonal), mely egy szaggatott vonal, a kapuelőtér-vonaltól 3 méterre, azzal párhuzamosan kell felfesteni. A vonalrészek és a köztük lévő távolság egyaránt 15 cm (lásd 1. ábra).

 1:6

A 7 méteres vonal 1 méter hosszú egyenes vonal, közvetlenül a kapu előtt, amely 7 méterre (a gólvonal hátsó élétől a 7 méteres vonal elülső éléig mérve) helyezkedik el a gólvonaltól, azzal párhuzamosan (lásd. 1. ábra).

1:7

A kapus-határvonal (4 méteres vonal) egy 15 cm hosszú vonal, mely közvetlenül a kapu előtt, a gólvonallal párhuzamosan és attól 4 méterre (a gólvonal hátsó élétől a 4 méteres vonal elülső éléig mérve) helyezkedik el (lásd 1. ábra).

1:8

A középvonal a két oldalvonal felezőpontját köti össze (lásd. 1. és 3. ábra).

1:9

A cserevonal (az oldalvonal része) mindkét csapat számára a középvonaltól mért 4,5 méterig tart. Ezt a pontot a középvonallal párhuzamos, a mezőnyben és a játéktéren kívül is egyaránt 15 cm hosszú vonal jelzi (lásd 1. és 3. ábra).

Magyarázat:

További technikai feltételek a játéktérről és a kapukról a 82-85. oldalon az “A játéktérre és a kapukra vonatkozó előírások” fejezetben található.

1. ábra: A játéktér

A méretek cm-ben értendőek.

 

 

2. szabály: A játékidő, zárójelzés és time out

Játékidő

2:1

A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2×30 perc, a félidei szünet 10 perc.

Fiatalabb korosztályú csapatok esetében, 8 – 12 év között, a rendes játékidő 2×20 perc, 12 – 16 év között pedig 2×25 perc, mindkét esetben 10 perc szünettel.

2:2

Ha a mérkőzés eredménye a rendes játékidőben döntetlen és döntésig kell játszani, akkor 5 perc szünet után meghosszabbítás következik. A meghosszabbítás ideje 2×5 perc, 1 perc szünettel és térfélcserével.

Ha a játék az első meghosszabbítása alatt sem dőlt el, akkor 5 perc szünet után a második meghosszabbítás következik. A meghosszabbítás ideje ismét 2×5 perc, 1 perc szünettel és térfélcserével.

Ha az eredmény még mindig döntetlen, akkor az érvényes versenykiírásnak megfelelően kell eldönteni a győztest. Ha a győztest 7 méteres dobásokkal kell megállapítani, az alább leírt folyamatot kell követni.

3. szabály: A labda

3:1

A labda borítása bőrből vagy szintetikus anyagból készül. Alakja gömbölyű. A külső anyag nem lehet fényes, vagy csúszós (17:3).

3:2

Az egyes kategóriákban a következő kerületű és súlyú labdákat kell használni:

• A férfiak és a 16 éven felüli évjáratúak esetében 58-60 cm és 425-475 g (IHF 3-as méret);
• A nők, a 14 éves kor feletti leányok, valamint 12-16 év közötti fiúk esetében 54-56 cm és 325-375 g (IHF 2-es méret);
• A 8-14 év közötti leányok és 8-12 év közötti fiúk esetében 50-52 cm és 290-330 g (IHF 1-es méret).

4. szabály: Csapat, játékoscsere, felszerelés, sérülés

A csapat

4:1

A csapat 14 játékosból áll.

A játéktéren egyidőben legfeljebb 7 játékos tartózkodhat. A többi játékos a cserejátékos.

A csapatnak az egész játékidő alatt egy játékost kapusként kell szerepeltetni. Az a játékos, akit kapusként jelöltek, bármikor szerepelhet mezőnyjátékosként (figyelembe véve a 8:5 szabály magyarázat 2. bekezdését). A mezőnyjátékos ugyancsak bármikor átveheti a kapus feladatkörét (figyelembe véve a 4:4 és 4:7 szabálypontokat).

A mérkőzést a csapatnak legalább 5 játékossal kell elkezdeni.

A csapat a játékidő végéig – beleértve a meghosszabításokat is – bármikor kiegészülhet 14 játékosra.

Ha a mérkőzés folyamán a játéktéren a játékosok száma 5 alá csökken, tovább lehet játszani. A játékvezetők belátásán múlik, hogy mikor szakítják félbe a mérkőzést (17:12).

4:2

A csapat a mérkőzés folyamán legfeljebb 4 hivatalos személyt foglalkoztathat. A hivatalos személyek a mérkőzés alatt nem cserélhetők. Közülük egy személyt „csapatfelelősként” kell megjelölni. Csak ő jogosult az időmérővel/titkárral és esetleg a játékvezetővel tárgyalni (kivéve a holtidő kérését, mert azt bármelyik hivatalos személy kezdeményezheti).

A hivatalos személyek a mérkőzés alatt általában nem jogosultak a játéktérre lépni. A szabály elleni vétséget, mint sportszerűtlen magatartást kell büntetni (8:7, 16:1 b, 16:3 e és 16:6 c). A játékot az ellenfél javára ítélt szabadddobással kell folytatni (13:1 a-b, valamint a Magyarázat a játékszabályokhoz 7. pont “Az időmérő és a szövetségi képviselő beavatkozásai”).

A csapatfelelős felel azért, hogy a játék kezdetekor a 4 hivatalos személyen és a játékra jogosult játékosokon kívül más ne tartózkodjon (4:3) a cserehelyen. Ennek elmulasztása esetén a csapatfelelőst büntetni kell. (16:1 b, 16:3 e 16:6 c).

4:3

A játékos és a hivatalos személy akkor rendelkezik részvételi jogosultsággal, ha a kezdődobásnál jelen van és a neve a versenyjegyzőkönyvben szerepel.

A mérkőzés megkezdése után érkező játékosnak, hivatalos személynek az időmérőtől, titkártól kell részvételi jogosultságot kapniuk és a nevüket be kell írni a versenyjegyzőkönyvbe.

A részvételi jogosultsággal rendelkező játékos saját cserehelyén bármikor a játéktérre léphet (figyelemmel a 4:4 és a 4:6 szabálypontokra).

A csapatfelelős felel azért, hogy csak részvételi jogosultsággal rendelkező játékos léphessen a játéktérre. Ellenkező esetben a csapatfelelőst sportszerűtlen magatartás miatt büntetni kell

A játékoscsere

4:4

A cserejátékosok a mérkőzés alatt – anélkül, hogy az időmérőnél vagy a titkárnál cserére jelentkeznének – bármikor és ismételten cserélhetők (lásd azonban 2:5 szabály), ha a lecserélt játékosok a játékteret már elhagyták (4:5).

A játékteret elhagyni és oda belépni csak a saját cserehelyen szabad (4:5).  Ugyanez érvényes a kapuscserére is (4:7 és 14:10).

A játékoscsere szabályai érvényesek a játékidő megszakítás – time out – alatt is (a holtidő kivétel).

Magyarázat:

A cserevonalak a korrekt játékoscserét segítik. Azt azonban nem szolgálják, hogy a játékos büntetést kapjon akkor, amikor előnyszerzési szándék nélkül átlépi az oldal- vagy alapvonalat (pl. közvetlenül a cserehely mellett lévő vízért, vagy törölközőért megy, esetleg kiállítás után nem sportszerűtlen szándékból – sérülés – a cserehelyen kívül hagyja el a játékteret). A játéktér taktikai és nem megengedett elhagyását a 7:10 szerint kell büntetni.

4:5

A szabálytalan cserét a vétkes játékos időleges kiállításával kell büntetni. Amennyiben egy adott helyzetben ugyanabból a csapatból többen is szabálytalanul cserélnek, akkor csak azt a játékost kell büntetni, aki először szabálytalankodott.

A mérkőzés az ellenfél javára ítélt szabaddobással folytatódik.

(13:1 a-b, Magyarázatok a játékszabályokhoz 7. pont “Az időmérő és a szövetségi képviselő beavatkozásai”).

7. szabály: Játék a labdával, passzív játék

Játék a labdával

Megengedett:

7:1

A labdát kézzel (nyitott vagy zárt), karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel dobni, elfogni, megállítani, lökni, vagy ütni.

7:2

A labdát legfeljebb 3 mp-ig szabad tartani akkor is, ha az a talajon van (13:1 a).

7:3

Az elfogott labdával legfeljebb 3 lépést szabad megtenni (13:1).

Egy lépésnek tekintjük:

1. ha mindkét lábával a talajon álló játékos az egyik lábát felemeli, és ismét visszahelyezi, vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másikba mozgatja;
2. ha a játékos a talajt egyik lábával érinti, és a labdát elfogja, s ezután a másik lábával megérinti a talajt;
3. ha a játékos egy ugrás után egyik lábával érinti a talajt és utána ugyanazzal a lábával ugrik, vagy a talajt a másik lábával megérinti;
4. ha a játékos egy ugrás után mindkét lábával egyidejűleg érinti a talajt és utána az egyik lábát felemeli, és ismét visszahelyezi, vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másikba mozgatja.

Magyarázat:

Az is szabályos, ha a labdával a játékos a talajra esik, csúszik, majd feláll, és tovább játssza, vagy ha a játékos a labdáért vetődik, megfogja, majd feláll és megjátssza.

7:4

Futás vagy állás közben:

1.  egyszer a talajra dobni és egy, vagy két kézzel ismét elfogni;
2.  ismételten egy kézzel a talajra ütni (egykezes labdavezetés) és azután egy vagy két kézzel ismét elfogni, illetve felvenni;
3.  ismételten egy kézzel gurítani és azután egy vagy két kézzel újra elfogni.

Mihelyt azonban a labdát egy vagy két kézzel ismét elfogják, legfeljebb 3 lépés, illetve 3 mp után tovább kell játszani (13:1 a).

A labda vezetése (talajra dobása vagy ütögetése) akkor kezdődik, ha a játékos valamely testrészével megérinti a labdát és azt a talajra irányítja.

Ha a labda egy másik játékost, vagy a kaput érintette, szabad újból vezetni és ismét elfogni (lásd azonban 14:6).

7:5

A labdát az egyik kézből a másikba átvezetni.

7:6

A labdát térdelve, ülve vagy fekve továbbjátszani, ami azt jelenti, hogy megengedett, hogy a játékos ebből a helyzetből egy formai dobást (pl. szabaddobást) végrehajtson, amennyiben a 15:1 előírásait betartja, beleértve azt is, hogy az egyik lába végig a talajon van.

Nem megengedett:

7:7

A már birtokba vett labdát egynél többször megérinteni anélkül, hogy az közben a talajt, egy másik játékost, vagy a kaput érintette volna (13:1 a). A többszöri érintés azonban elfogadható (nem szabálytalan) akkor, ha a labda elfogása, megállítása vagy másféle megszerzési kísérlete közben az azonnali birtokbavétel (elfogás) nem sikerült;

7:8

A labdát lábbal vagy lábszárral (térd alatt) érinteni kivéve, ha azt az ellenfél dobta a játékosra (13:1 a-b, és ld. még 8:7 e);

7:9

Ha a labda a játéktéren levő játékvezetőt érinti, a játék folytatódik.

7:10

Ha a labdát birtokló játékos egy vagy két lábbal a játéktéren kívülre mozog (bár a labda még a játéktéren belül marad), – pl. azért, hogy egy védőjátékost megkerüljön -, az ellenfél javára kell szabaddobást ítélni (13:1 a).

Amennyiben a támadócsapat egyik játékosa labda nélkül elhagyja a játékteret, a játékvezetőnek fel kell szólítani a visszatérésre. Ha a játékos ezt nem teljesíti, vagy csapatánál ez megismétlődik, további felhívás nélkül az ellenfél javára szabaddobást kell ítélni (13:1 a). Az ilyen szabálytalanság a 8. és a 16. szabály szerint nem jár személyes büntetéssel.

Passzív játék

7:11

A labdát nem szabad a csapat birtokában tartani a támadás vagy a kapuralövés felismerhető kísérlete nélkül. Ugyancsak nem megengedett ismételten késleltetni a csapat kezdődobásának, bedobásának, kidobásának vagy szabaddobásának végrehajtását (ld. Magyarázat a játékszabályokhoz 4. sz. „Passzív játék” ). Ezt passzív játéknak kell tekinteni, amelyet a labdás csapat elleni szabaddobással kell büntetni, amennyiben a passzív tendencia nem fejeződik be (13:1 a). A szabaddobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda a megszakításkor volt. 

9. szabály: A gól

9:1     

Gólt érnek el, ha a labda teljes terjedelmében túljutott a gólvonalon (4. ábra), amennyiben a dobás előtt vagy alatt sem a dobó, sem a játékostársai, sem a csapat hivatalos személyei nem követtek el szabálytalanságot. A kapujátékvezető két rövid sípjellel és a 12. karjelzéssel megerősíti a gól érvényességét.

Ha a labda a kapuba jut, jóllehet a védekező csapat játékosa szabálytalanságot követett el, gólt kell ítélni.

Ha a játékvezető, időmérő/titkár vagy a szövetségi képviselő a játékot megszakította, mielőtt a labda túljutott a gólvonalon, nem szabad gólt ítélni.

Ha a játékos a labdát saját kapujába játssza, az ellenfél javára kell gólt ítélni, kivéve, amikor a kapus kidobást hajt végre (12:2)

10. szabály: A kezdődobás

10:1

A mérkőzés kezdetekor az a csapat végzi el a kezdődobást, amelyik a sorsoláskor a labdát választotta, a másik csapat jogosult térfelet választani. Amennyiben a sorsolásnál térfelet választottak, a másik csapat végzi el a kezdődobást.

A második félidő megkezdése előtt a csapatok térfelet cserélnek és a kezdődobást az a csapat hajtja végre, amelyik a mérkőzés kezdetekor nem a kezdődobást választotta.

Meghosszabbításoknál a kezdődobásért, illetve a térfélért ismét sorsolni kell – az előbbiek szerint.

10:2   

Minden gól után az a csapat végez el kezdődobást, amelyik a gólt kapta (lásd azonban 9:2 második bekezdését).

10:3   

A kezdődobást a sípjel után 3 mp-en belül (13:1a, 15:7 harmadik bekezdés), a mezőny közepén – 1,5 m-es oldalirányú tűrés megengedett – kell végrehajtani, tetszés szerinti irányban.

A dobójátékosnak legalább az egyik lábával érintenie kell a középvonalat, a másik lábával azt nem lépheti át (15:6), és a végrehajtás helyét nem hagyhatja el, amíg a labdát nem továbbította (13:1 a, 15:7 harmadik bekezdése és 5. sz. Magyarázat).

A dobójátékos csapattársai a középvonalat a játékvezető kezdődobásra adott sípjelének elhangzásáig nem léphetik át (15:6).

10:4   

Minden félidő elején (és az esetleges meghosszabbításoknál) a kezdődobásnál valamennyi játékosnak a saját térfelén kell tartózkodnia.

A gól utáni kezdődobásnál az ellenfél játékosai azonban mindkét térfélen elhelyezkedhetnek.

Mindkét esetben az ellenfél játékosai 3 m-nél közelebb nem léphetnek a kezdődobást végző játékoshoz (15:4, 15:9, 8:7 c).

11. szabály: A bedobás

11:1

Bedobással kell játékba hozni a labdát, ha az teljes terjedelmével áthaladt az oldalvonalon, vagy utoljára a védekező csapat játékosát érintve, a saját alapvonalon túlra jutott.

Ha a labda a mennyezetet vagy a játéktér feletti tárgyat érintett, úgyszintén bedobás következik.

11:2   

A bedobást sípjel nélkül (kivéve 15:5 b) az a csapat hajtja végre, amelynek játékosai nem érintették utoljára a labdát, mielőtt az túljutott az oldal- és alapvonalon, illetve megérintette a mennyezetet vagy egy játéktér feletti tárgyat.

11:3   

A bedobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda elhagyta az oldalvonalat, vagy az oldalvonal végétől a kapunak azon az oldalán, amelyiknél a labda az alapvonalon túljutott.

Ha a labda a mennyezet vagy a játéktér feletti tárgyat érintett, a bedobást az érintéshez legközelebb eső helyen kell végrehajtani.

11:4   

A bedobást végző játékosnak egyik lábával a megfelelő helyen, az oldalvonalon kell állni (15:6), és fenntartani a korrekt pozíciót, amíg kezét a labda nem hagyta el (15:7 második és harmadik bekezdés, 13:1 a.). A másik láb helyzete tetszőleges.

11:5   

A bedobás végrehajtásakor az ellenfél játékosai nem léphetnek 3 méternél közelebb a dobó játékoshoz (15:4, 15:9, 8:7 c).

A saját kapuelőtérvonalnál azonban minden esetben elhelyezkedhetnek, akkor is, ha a távolság 3 méternél kevesebb.

12. szabály: A kidobás

12:1      

Kidobással kell játékba hozni a labdát, ha

(I)     az ellenfél játékosa a 6:2 a. szerint a kapuelőtérbe lép;

(II)     a kapus a labdát a kapuelőtérben magához vette, vagy a labda mozdulatlanul fekszik a kapuelőtérben (6:4-5);

(III)    az ellenfél játékosa a kapuelőtérben guruló vagy fekvő labdát megérinti (6:5 1. bekezdés);

(IV)   ha a labda az alapvonalon túlra került, amennyiben azt utoljára a kapus vagy az ellenfél játékosa érintette.

Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben a labda nincs játékban és a mérkőzés kidobással folytatódik (13:3). Ez érvényes abban az esetben is, ha a kidobás megállapítása után vagy mielőtt azt végrehajtották volna, valaki hibát követett el.

12:2   

A kidobást sípjel nélkül (lásd azonban 15:5 b.) a kapuelőtérből a kapuelőtérvonalon keresztül kell végrehajtani.

A kidobást akkor kell végrehajtottnak tekinteni, ha a kapus által eldobott labda teljes terjedelmével áthaladt a kapuelőtérvonalon.

A másik csapat játékosai, jóllehet a kapuelőtérvonalnál tartózkodnak, a labdát csak akkor érinthetik, ha az teljes terjedelmével áthaladt a kapuelőtérvonalon (15:4, 15:9, 8:7 c)

13. szabály: A szabaddobás

A szabaddobás megítélése

13:1   

A játékvezetők alapvetően a következők esetekben szakítják meg a játékot és ítélnek szabaddobást az ellenfél javára:

1.  a labdát birtokló csapat szabálytalanságot követ el, és emiatt nem tarthatja meg a labdát (4:2-3, 4:5-6, 5:6-10, 6:5, 6:7 b, 7:2-4, 7:7-8, 7:10, 7:11-12, 8:2, 10:3, 11:4, 13:7, 14:4-7, 15:7 1. bekezdés, 15 :8);
2.  az ellenfél szabálytalansága miatt a labdát birtokló csapat elveszíti a labdát (4:2-3, 4:5-6, 5:5, 6:2 b, 6:7 b, 7:8, és 8:2).

13:2   

A játékvezetőknek biztosítaniuk kell a játék folyamatosságát azzal, hogy elhamarkodott szabaddobás ítélettel nem szakítják meg a játékot.

Ez azt jelenti, hogy a játékvezetők a 13:1 a. pontban felsoroltak esetén nem ítélnek szabaddobást, ha a védekező csapat közvetlenül a támadócsapat által elkövetett szabálytalanság után labdához jut.

Hasonlóképpen a 13:1 b. pont szabálytalanságai esetén csak akkor avatkoznak játékba, ha a támadócsapat az ellenfél szabálytalansága miatt elveszíti a labdát vagy nincs olyan helyzetben, hogy a támadást folytassa.

Ha szabálytalanság miatt személyes büntetést kell alkalmazni, a játékvezetők azonnal megszakíthatják a játékot, ha az a vétlen csapat számára nem jelent hátrányt. Egyébként a büntetés az akció befejezéséig elhalasztható.

A 13:2 nem érvényes a 4:2-3 vagy 4:5-6 szabályok elleni vétségek esetében, amelyeknél az időmérő/titkár jelzésével a játékot azonnal meg kell szakítani.

13:3

Ha a 13:1 a-b pontokban felsorolt szabálytalanságok egyikét – amelyért egyébként szabaddobást kell ítélni – akkor követik el, amikor a labda nincs játékban, a mérkőzést a játékmegszakítás helyzetének megfelelő dobással kell folytatni.

13:4

Kiegészítve a 13:1 a-b pontokat, bizonyos esetekben, amikor a játék szabálytalanság nélkül szakad meg (a labda játékban volt), a mérkőzést szabaddobással kell folytatni:

1.  ha a megszakításkor a labdát az egyik csapat birtokolta, azt a továbbiakban is megtartja;
2.  ha a labdát egyik csapat sem birtokolta, az a csapat tartja azt meg, amelyiknél a megszakítást megelőzően volt.

13:5

A labdát birtokló csapat elleni szabaddobás ítéletnél, ha a labda ennek a csapatnak az egyik játékosánál van, azt azon a helyen, ahol éppen van, azonnal el kell engedni vagy a talajra tenni, hogy a labda megjátszható legyen (8:8 b)

A szabaddobás végrehajtása

13:6   

A szabaddobást a játékvezető sípjele nélkül (lásd azonban: 15:5 b) elvileg azon a helyen kell végrehajtani, ahol a szabálytalanságot elkövették.

Kivételt az alábbiak képeznek:

A 13:4 a-b pontokban leírt helyzetekben a szabaddobást sípjel után ott kell végrehajtani, ahol a labda a megszakítás időpontjában volt.

Ha a játékvezető vagy az időmérő/titkár a védekező csapat játékosának vagy hivatalos személyének szabálysértése miatt megszakítja a játékot és szóbeli figyelmeztetés, vagy személyes büntetés következik, a szabaddobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda a megszakításkor volt, amennyiben ez a hely a vétlen csapat számára kedvezőbb (4:2-3, vagy 4:5-6).

Ugyancsak a korábban már tisztázottak szerint passzív játék esetén (7:11) a szabaddobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda a játékmegszakításkor volt.

A szabaddobást – bármely eddig felsorolt esetben – sohasem szabad a dobásra jogosult csapat kapuelőterében vagy az ellenfél szabaddobási vonalán belül végrehajtani. Amennyiben a helyes végrehajtási pozíció az előbb említett behatárolt területekre esik, a dobást azokon kívül a legközelebbi helyen kell végrehajtani.

Magyarázat:

 Ha a szabaddobás korrekt pozíciója az ellenfél szabaddobási vonalánál van, akkor a szabaddobást elvileg pontosan ott kell végrehajtani. Minél távolabb van a szabaddobás poziciója a védekező csapat szabaddobási vonalától, annál nagyobb lehet az eltérés a szabálytalanság helyétől. Ez az eltérés fokozatosan nőhet 3 méterig, amely a dobást végző csapat kapuelőterének közelébe eshet.

Ez a megengedett eltérés nem érvényes a 13:5 szabálypont megsértésekor, ha a szabálytalanság a 8:8 b.szerint büntetendő. Ebben az esetben a dobást pontosan a megfelelő helyen kell végrehajtani.

13:7   

A támadócsapat játékosai a szabaddobási vonalat nem érinthetik, és nem léphetik át, amíg a labda dobójátékos kezét nem hagyta el; lásd még 2:5 szabály különleges korlátozásait is!

Amennyiben a szabaddobás végrehajtása előtt a támadócsapat játékosai a kapuelőtérvonal és a szabaddobási vonal között tartózkodnak, a hibás felállást – ha az a játékot befolyásolja -, a játékvezetőnek helyesbítenie kell (15:3, 15:6). Ezután sípjelre folytatódik a játék (15:5 b). Ugyanezt kell tenni akkor (15:7 második bekezdése), ha a dobás végrehajtására nem hangzott el sípjel, de a támadócsapat játékosai erre a területre belépnek, mielőtt a labda a dobójátékos kezét elhagyta volna.

Ha a támadócsapat játékosai a szabaddobáshoz adott sípjel után értintik vagy átlépik a szabaddobási vonalat, mielőtt a labda a dobójátékos kezét elhagyta volna, a védekező csapat javára kell szabaddobást ítélni (15:7 harmadik bekezdése, 13:1 a).

13:8   

A szabaddobás végrehajtásakor az ellenfél játékosainak 3 méternél távolabb kell tartózkodniuk a dobójátékostól. A szabaddobási vonaltól végrehajtott szabaddobásnál a védekező csapat játékosai azonban elhelyezkedhetnek a kapuelőtérvonal előtt. A végrehajtáskor az ellenfél beavatkozását a 15:9 és 8:7 c. szerint kell elbírálni.

14. szabály: A 7 m-es dobás

A 7 m-es dobás megítélése

14:1  

7 m-es dobást kell ítélni:

1.  az egész játéktéren a tiszta gólhelyzet szabálytalan   megakadályozásáért az ellenfél játékosa vagy hivatalos személye által;
2.  tiszta gólhelyzetben elhangzott jogosulatlan sípjel esetén;
3. a tiszta gólhelyzet megakadályozásáért a játékban illetéktelen személy beavatkozása által, pl egy néző belép a játéktérre, vagy sípjellel megállítja a játékost (kivéve 9:1 magyarázata);Rendkívüli kényszer esetén – pl. áramkimaradás – szintén ezt a szabályt kell alkalmazni, ha a játék a tiszta gólhelyzet pillanatában szakadt meg.
4. ha játékmegszakítás alatt a mérkőzés utolsó 30 másodpercében egy játékos vagy egy hivatalos személy az ellenfél dobását késlelteti, vagy megakadályozza annak érdekében, hogy az ellenfél kapura lövést tudjon végrehajtani, vagy tiszta gólhelyzetet kialakítani; a vétkes játékost vagy hivatalos személyt ki kell zárni és 7m-es dobást kell ítélni az ellenfél javára. Ezt bármilyen közbeavatkozásra (pl. csak kisfokú testi akció, egy dobás végrehajtásába való beavatkozás úgy, mint labdaátadás elfogása, a labdaátvételbe való beavatkozás, a labda el nem engedése) alkalmazni kell;ha játékban lévő labda esetén a mérkőzés utolsó 30 másodpercében az ellenfél a) játékosa szabálytalanságot, illetve sportszerűtlenséget követ el, b) hivatalos személye sportszerűtlenséget követ el, és ezzel kapura lövést vagy tiszta gólhelyzet kialakítását akadályozza meg; a vétkes játékost vagy hivatalos személyt a vonatkozó szabályok értelmében kizárással kell büntetni, valamint a labdát birtokló csapat számára 7m-es dobást kell ítélni. Amennyiben a vétlen játékos vagy csapat a játékmegszakítás előtt gólt ér el, nem kell 7m-es dobást ítélni.

A „tiszta gólhelyzet“ meghatározása

A 14:1-es szabálynak megfelelően tiszta gólhelyzet van, amikor

1. a játékos az ellenfél kapuelőtérvonalánál uralja a labda és a teste feletti helyzetet, s lehetősége van kapura dobni anélkül, hogy abban az ellenfél játékosa szabályos eszközökkel megakadályozza;
   Ugyanez van érvényben, ha a játékos még nem szerezte meg a labdát, de olyan pozícióban van, hogy labdához juthat, és nincs olyan játékos, aki szabályos eszközökkel megállítaná;
2. a játékos a labda és a teste feletti helyzetet uralva gyorsindítással kapura tör, futással (vagy labdavezetéssel), egyedül a kapussal szemben, s az ellenfélnek nincs olyan játékosa, aki előlről akadályozhatja;
   A játékos az elözőekben leírt helyzetek egyikében van, de a labdát még nem birtokolja, azonban kész azt átvenni és az ellenfél kapusa egy ütközéssel megakadályozza a labda átvételét a 8:5 magyarázata szerint. Ebben a speciális esetben a védekező játékosok helyzete lényegtelen.
3. a kapus elhagyta a kapuelőteret, és a támadójátékos a teste és a labda feletti kontrollal tisztán és akadálytalanul az üres kapuba dobhatja a labdát.

14:2

Ha a támadócsapat játékosa a szabálytalanság ellenére (14:1 a) teljesen uralja a labda és a test feletti helyzetet, nem szabad 7 m-es dobást ítélni akkor sem, ha a játékos utána elvéti a gólhelyzetet.

Mindig, amikor alkalmasint 7 m-es dobás ítélhető, a játékvezető csak akkor avatkozzon közbe, ha világosan megállapítja, hogy az ítélet tényszerűen jogos és szükséges. Ha a támadójátékos az ellenfél szabálytalan beavatkozása ellenére gólt ér el, nincs ok a 7 m-es dobásra.

Amennyiben világosan felismerhető, hogy a játékos a szabálytalanság miatt valóban elveszítette a labda, vagy  teste feletti ellenőrzést, s ezáltal a tiszta gólhelyzet már nem áll fenn, abban az esetben 7 m-es dobást kell ítélni.

14:3

A 7 m-es dobás megítélésekor time out adható, de csak felismerhető késleltetéskor (pl. a kapus vagy dobójátékos cseréje) kell a játékidőt megszakítani.

Magyarázat:

7 m-es dobásoknál a korábban alkalmazott kötelező játékidő megszakítást eltörölték. Ennek megfelelően azonban néhány szituációban – ha a csapatok késleltetik a dobás gyors végrehajtását – játékidő megszakítást kell elrendelni (pl: kapus cserénél, vagy a dobójátékos cseréjénél stb).

A 7 m-es dobás végrehajtása

14:4

A 7 m-es dobást a játékvezető sípjele után 3 mp-en belül, mint kapuralövést kell végrehajtani (13:1 a, 15:7 harmadik bekezdés).

14:5

A 7 m-es dobás végrehajtásakor a dobójátékos a 7 m-es dobás vonala mögött egy méterig helyezkedhet el (15:1, 15:6). A sípjel után a 7 m-es dobás vonalát nem érintheti, vagy nem lépheti át, amíg a labda a kezét nem hagyta el (13:1 a, 15:7 harmadik bekezdése).

14:6

A 7 m-es dobás végrehajtása után a dobójátékos vagy társai csak akkor játszhatják meg ismét a labdát, miután az ellenfél játékosát vagy a kaput érintette (13:1 a, 15:7 harmadik bekezdése).

14:7

A 7 m-es dobás végrehajtásakor a dobójátékos társainak a szabaddobási vonalon kívül kell tartózkodniuk, amíg a labda a dobó kezét nem hagyta el (15:3, 15:6). Egyébként szabaddobást kell ítélni a 7 m-es dobást végrehajtó csapat ellen (13:1 a, 15:7 harmadik bekezdése).

14:8

A 7 m-es dobás végrehajtásakor az ellenfél csapata játékosainak a szabaddobási vonalon kívül és legalább 3 m-re kell tartózkodniuk a 7 m-es vonaltól, amíg a labda a dobó játékos kezét nem hagyta el. Egyébként a 7 m-es dobást meg kell ismételni, ha a labda nem jutott gólba – személyes büntetés azonban nem szükséges.

14:9

Ha a kapus átlépi a kapus-határvonalat (4 m-es vonal), (1:7, 5:11) mielőtt a labda a dobó játékos kezét elhagyta, a 7 m-es dobást meg kell ismételni, amennyiben nem esett gól – a kapus személyes büntetése azonban nem szükséges.

14:10

Amennyiben a támadójátékos labdával a kezében korrekt dobóhelyzetet foglalt el és kész a 7 m-es dobás végrehajtására, a kapuscsere már nem engedélyezhető. Ha a kapuscserét mégis megkísérlik, sportszerűtlen magatartásként kell büntetni.

17. szabály: A játékvezetők

17:1

A mérkőzést két egyenjogú játékvezető vezeti. Működésüket egy időmérő és egy titkár segíti.

MKSZ JAB állásfoglalása: Egyértelműen a nézőtéren elhangzott sípjel miatt a vétlen csapat nem veszítheti el a labdát. Folytatás a játékhelyzetnek megfelelően: – gólhelyzetben 7m-es dobás, (14:1c) – ha nincs gólhelyzet szabaddobás, – ha a védekezés leáll, vissza kell adni a labdát a támadó csapatnak, – ha a 7m-es dobást a nézőtéren elhangzott sípjelre hajtják végre, a dobást minden esetben meg kell ismételni, függetlenül attól, hogy az eldobott labda a kapuba jutott, a kapu mellé szállt, a kapufáról vagy a kapusról visszapattant a mezőnybe, vagy a lövést védte a kapus.

17:2

A játékvezetők felügyelete a játékosok és hivatalos személyek magatartása felett a sportlétesítménybe való megjelenéskor kezdődik és annak elhagyásáig tart.

17:3

A játékvezetők felelősek a játéktér, a kapuk és a labdák állapotának mérkőzés előtti ellenőrzéséért. Ők döntik el, hogy melyik labdával játszanak (1 szab. és 3:1). Ezenkívül a játékvezetők ellenőrzik, hogy a csapatok az előírás szerinti sportöltözékben jelen vannak-e, ellenőrzik a versenyjegyzőkönyvet, illetve ellenőrzik a játékosok felszerelését. A játékvezetők gondoskodnak arról, hogy a játékosok és a hivatalos személyek száma a cserehely határain belül megfelelő legyen. Megállapítják mindkét csapatfelelős jelenlétét és azonosságát. Minden pontatlanságot meg kell szüntetni (4:1-2 és 4:7-9)

17:4

A sorsolást (10:1) a mérkőzés megkezdése előtt a két játékvezető, mindkét részről a csapatfelelős, egy hivatalos személy vagy egy játékos (például: csapatkapitány) jelenlétében végzik el.

MKSZ JAB állásfoglalása: Sorsoláskor a játékvezetők a vendégcsapatnak vagy másodikként megjelölt csapatnak ajánlják fel, az első választás jogát. 80

17:5

A mérkőzést elvileg ugyanannak a két játékvezetőnek kell levezetni. A játékvezetők felelősek a mérkőzés játékszabályok szerinti lebonyolításáért, ezért minden szabálytalanságot büntetni kell (kivéve 13:2,14:2). Ha a mérkőzés folyamán az egyik játékvezető kiválik, akkor a mérkőzést a másik játékvezető egyedül vezeti.

Megjegyzés: A világ, kontinens és nemzetközi rendezvényeken a mindenkori szabályzat, ill. versenykiírás a mérvadó. (17:5 1-3 bekezdés)

17:6

Ha a szabálytalanságnál mindkét játékvezető ugyanazon csapat ellen sípol, de eltérően ítélkeznek, akkor mindig a súlyosabb ítélet marad érvényben.

17:7

Ha egy szabálytalanságnál mindkét játékvezető sípol vagy a labda elhagyta a játékteret, de a játékvezetők ellentétesen jelzik a játék folytatásának irányát, rövid megbeszélés/egyeztetés után, a közösen kialakított döntés érvényes. Amennyiben nem sikerült eldönteni a játék folytatásának irányát, úgy a mezőnyjátékvezető véleménye a mérvadó. A „time out” kötelező. A megbeszélést követően a játékot egyértelmű karjelzés után és sípjellel kell folytatni (2:8 d,15:5).

17:8

Mindkét játékvezető felelős a gólok számolásáért. Ezenkívül felelősek a figyelmeztetések, időleges kiállítások, kizárások feljegyzéséért.

17:9

A játékvezetők felelősek a játékidő ellenőrzéséért. Ha az időmérés helyességét illetően kétségek adódnának, a játékvezetők egyeztetett döntése érvényes (lásd 2:3).

Megjegyzés: A világ, kontinens és a nemzetközi rendezvényeken a mindenkori szabályzat, ill. versenykiírás a mérvadó. (17:8,17:9)

17:10

A játékvezetők felelősek a versenyjegyzőkönyv szabályszerű kitöltéséért. A 8:6 és 8:10 szerinti kizárásokat a versenyjegyzőkönyvben meg kell indokolni. 81

17:11

A játékvezetők vagy a szövetségi képviselők megfigyelése alapján hozott ítéletek és ténydöntések megtámadhatatlanok. Csak a szabályokkal ellentétes döntéseikkel szemben emelhető kifogás. A mérkőzés alatt a mindenkori csapatfelelősök jogosultak a játékvezetőkhöz fordulni.

17:12

A játékvezetőknek joguk van a mérkőzést megszakítani vagy félbeszakítani. A félbeszakítás előtt azonban a játék folytatása érdekében mindent meg kell tenni. IHF-állásfoglalás: Nézők viselkedése veszélyezteti játékosokat (17:12) A 17:12 szerint kell eljárni akkor is, ha a nézők viselkedése veszélyezteti a játékosokat, pl. lézert használnak vagy tárgyakat dobálnak a játéktérre. Ilyen esetben az alábbi intézkedéseket kell hozni: – ha szükséges, a játékot azonnal félbe kell szakítani és azt nem folytatni; – a nézőket felszólítani a játék zavarásának befejezésére; – ha szükséges, a megfelelő sorokat kiüríteni és a játékot csak akkor folytatni, ha az érintett nézők elhagyták a csarnokot; – további biztonsági intézkedéseket kérni a rendező csapattól; – írásos jelentés. Ha labda nincs játékban amikor a nézők viselkedése veszélyezteti a játékosokat, a 13:3 szabályt kell alkalmazni. Ha játék tiszta gólhelyzetben szakadt félbe, a 14:1c szabály szerint kell eljárni. Minden más esetben a labdát birtokló csapat szabaddobásával folytatódik a játék arról a helyről, ahol a labda volt, amikor a játékmegszakítás történt.

MKSZ JAB állásfoglalása: Ha a labda játékban van és a nézők viselkedése miatt félbeszakadt a játék, a 13:4 szabályt kell alkalmazni.

17:13

A fekete sportöltözék a játékvezetők számára van fenntartva.

17:14

A játékvezetők és a szövetségi képviselő a belső kapcsolattartáshoz használhat elektronikus készüléket. A használat szabályait az illetékes szövetség határozza meg.

Forrás: A kézilabdázás játékszabályai IHF, EHF és MKSZ JAB állásfoglalásokkal kiegészítve 2018

Játékszabályok ismeretének felmérése, tesztelése:

https://handballtest.mksz.hu/handballtest/login

Frissítve:   február 10, 2021