A kurzus teljesítésének feltételei

Legalább elégséges gyakorlati jegy, részvétel a konzultációkon.

Kötelező irodalom:

Fábián Pál – Szathmári István – Terestyéni Ferenc: A magyar stilisztika vázlata. Tankönyvkiadó, Budapest, 1958.

R. Molnár Emma – Vass László: Stilisztikai ábécé a magyar nyelv és irodalom tanításához. Módszertani Közlemények Könyvtára 11. Tanárok Könyvtára 2. Szeged, 1989. 140.

Vass László: Stlíus, stílusrétegek és -árnyalatok, stíluselemek. In: Tóth Szergej – Vass László: Pápuáktól a Pioneerig. Generalia Kiadó, Szeged, 1994. 73-106.

Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv stilisztikája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.

Bartha János – Horváth Tibor – Józsa Nagy Mária – Szabó Zoltán: Kis magyar stilisztika. Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1968.

Boda István Károly - Porkoláb Judit: Számítógépes stilisztikai és szövegtani tanulmányok. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai, 76. Debrecen, 2001.

Gáspári László: Stilisztika. Tankönyvkiadó, Budapest.

J. Soltész Katalin: Babits Mihály költői nyelve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965.

Szabó Zoltán: A magyar szépírói stílus történetének fő irányai. Corvina, Budapest, 1998.

Szathmári István (szerk.): Hol tart ma a stilisztika (Stíluselméleti tanulmányok). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.

Szathmári István (szerk.): Stilisztika és gyakorlat, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

Vass László: Bibliográfiai tájékoztató. Magyar nyelvű stilisztikai és szövegtani szakirodalom. In: Vass László - Boldizsár Klára: Vallásos szövegek szemiotikai textológiai megközelítése, Generalia, Szeged, 1995. 61-79.

A stilisztika tárgya a stílus mibenlétének, a nyelvi elemek stílusértékének, valamint egy-egy mű, alkotó vagy korszak stílusának tanulmányozása.

A stilisztika alkalmazási területei az írott és a beszélt nyelvi szövegek funkcionális típusai, a tudományos, a publicisztikai, a hivatalos, a művészi, a köznapi, a szónoki stb. szövegek különböző fajtái.

A stilisztika feladata az eltérő nyelvhasználati módok normatív minősítése, a stilisztikai elemzés és jellemzés, valamint a stílustípusok vizsgálata.

A stilisztika célja, hogy a hallgatók alaposan megismerjék a stílusrétegeket és -árnyalatokat, jártasak legyenek a stíluselemek és stilisztikai formák rendszerében, s ismereteiket a stilisztika feladatainak megfelelően önállóan is fel tudják használni valamennyi alkalmazási területen, különös tekintettel a magyar nyelv és irodalom tanításának követelményeire, melyeknek alapdokumentumai szerkezetileg és tartalmilag is kiemelik a kulturált nyelvi magatartás feladatainak fontosságát.

1. A stílusról általában.
2. A stilisztika vizsgálódási formái és módszerei.
3. A stílusok osztályozása és jellemzése. Stilisztikai komparáció.
4. A stilisztikai elemzés követelményei, fajtái.
5. A hangtan stilisztikája. A verstani elemek expresszív lehetőségei.
6. A szókészlet és a frazeológiai elemek stilisztikája.
7. A szó jelentésének stilisztikája (metafora, metonímia stb.).
8. Az alakzatok.
9. A morfológiai és a szintaktikai kategóriák stilisztikai értéke.
10. A stilisztika rövid története.
11. A stílustipológia aspektusai. Stilisztika és szövegtan.
12. Szövegelmélet, irodalomelmélet.

Alaposan ismerjék meg a hallgatók a stílusrétegeket és -árnyalatokat, legyenek jártasak a stíluselemek, stilisztikai formák rendszerében. A szakirodalmi munkák feldolgozásával megszerzett elméleti ismereteiket tudják alkalmazni a stilisztikai minősítésben, s önállóan is képesek legyenek stilisztikai elemzést, illetőleg jellemzést végezni.

Ellenőrzés, értékelés:

Az értékelés formája: gyakorlati jegy. Az aláírás, illetőleg a gyakorlati jegy követelményének a konzultációkon való részvételével és egy házi dolgozat (stilisztikai minősítés, elemzés vagy jellemzés) elkészítésével tehet eleget a hallgató. A pótlással és a javítással kapcsolatos kérdésekben az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Tanulmányi, kredit- és vizsgaszabályzatának rendelkezései irányadóak.

A további információkat lásd a Toldalékban.