– Ebben a mesében minden jóra fordult.
– Miért, baj?
– Dehogyis. Éppen az a jó benne… A valóságban is minden jóra fordul?
– A valóságban? Nem. Sajnos nem.
– Akkor ez egy nem igazi mese volt?
– Dehogynem. Azt jelenti, hogy mi mind a ketten nagyon-nagyon akarjuk hogy a valóságban is jóra forduljon minden.
– Én is nagyon-nagyon akarom. Te mondtad, hogy nagyon-nagyon kell akarni. Akkor is, ha nem biztos, hogy sikerül.
Szeptember 15-én a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvény-sorozatának részeként a 2.d osztályos tanulók egy rendhagyó irodalomórán vehettek részt az iskolai könyvtárban.
A programon A ló, aki édességet tüsszentett és A tél menyasszonya című könyvek szerzőjével, Bodor Attilával beszélgetett Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) és a 2.d osztály.
Az író-olvasó találkozót nemcsak a maszk mögé rejtett arcok, hanem a szerző – aki az SZTE TTIK Biológia doktori iskola hallgatója – által vezetett kísérletezés is rendkívülivé tette.
Bodor Attila a gyerekeknek a kötetekhez kapcsolódó apró emléktárgyakat és könyvjelzőket is hozott, míg az iskolai könyvtár a Szegedi Tudományegyetem NKI közvetítésével a szegedi Könyvmolyképző Kiadó ajándékaként az író két megjelent könyvének egy-egy dedikált példányával gazdagodott.
Reméljük, hogy a jövőben más osztályokat is megörvendeztet a szerző egy hasonlóan különleges iskolai könyvtári találkozón.
Esős, vagy nagyon meleg nyári napokra ajánlunk nektek három érdekes sorozatot. Mindhárom néhány percben, rajzosan mesél érdekes tudományos, vagy történelmi tényekről, vagy mutatja be hétköznapi dolgok működését.
Az elsőt kifejezetten alsó tagozatos gyerekeknek ajánljuk.
Az Alma és Véda.hu oldalon jelenleg 21 videó látható. A képre kattintva ízelítőül néhány.
A Tökéletlen történelem című sorozat különösen felső tagozatos gyerekek számára lehet érdekes, hiszen magyar és világtörténelmi témákról mesél izgalmasan (sok olyan részlettel, amelyek a dolgozatokban esetleg plusz pontot érhetnek 🙂 ) és néhány ünnep történetét is bemutatja. A YouTube-on több mint 50 kisfilm tekinthető meg jelenleg. Ízelítőül néhány:
![A Karácsony Története - Tökéletlen Történelem [TT] - YouTube](https://i.ytimg.com/vi/bszUlIOFWAs/maxresdefault.jpg)
A harmadik sorozat, a Hogyan működik? Röviden – Tömören természettudományos érdekességekről szól, felső tagozatosoknak, sőt, felnőtteknek is ajánljuk. A témák sora folyamatosan bővül, jelenleg 11 rész érhető el, ezekből válogattunk most néhányat. Ha a képre kattintotok, indul a videó.
Jó szórakozást kívánunk!
Viki néni és Juszti néni
Századok óta közkedvelt ifjúsági regény a Robinson, noha szerzője annak idején felnőtteknek szánta. A kalandvágyból űzött fiatalember tengerre száll és sok viszontagság után hajótörést szenved egy lakatlan szigeten. Itt mindenkitől elhagyatva diadalmaskodik a természet erőin, emberi életnek megfelelő feltételeket teremt magának.
Az emberi leleményesség és akaraterő diadalált zengi a regény, s valószínűleg ezért is vált az ifjúság kedvenc olvasmányává. A cselekmény maga igaz történet. Alexander Selkirk matrózt kapitánya büntetésből partra tette a lakatlan Juan Fernandez-szigeten, s a matróz négy és fél évet töltött ott egyedül. Defoe az ő elbeszélése alapján írta meg regényét.
Robinsonja a mostoha természeten diadalmaskodó, civilizált ember szimbóluma lett.
https://mek.oszk.hu/10300/10389/10389.htm
A nagy angol regényíró saját életének, hányattatott gyermekkorának és ifjúságának élményeit is megörökített Copperfield Dávid történetében. A korán elárvult gyereket komisz mostohaapja a sivár nevelőintézet, majd a londoni gyerekmunka poklába taszítja, de egyenessége, jó esze és meleg szíve révén, no meg egy morcos, de aranyszívű nagynéni jóvoltából David kiemelkedik a nyomor mélyéről, és sikerrel elvégezheti iskoláit.
Dickens, mint minden regényében, itt is a korabeli Anglia eleven rajzával és felejthetetlen alakok egész sorával ajándékozza meg az olvasót.
https://mek.oszk.hu/10600/10693/10693.htm
… a padozat alól borzalmas sziszegéssel hét egérfej bukkant fel, hét szikrázó koronával. Csakhamar előnyomult a hétfejű Egérkirály, akit háromszoros sivítással üdvözölt egész serege, s egyszerre indultak – kopp-kopp, trott-trott – a szekrény felé, ahol Marika állt.
A félelemtől úgy dobogott a szíve, hogy azt hitte, kiugrik, majd meg azt érezte, megdermed a vér az ereiben. Hátratántorodott, és ekkor – klirr-klirr-prr – a szekrény üvege szilánkokra tört.
Ugyanakkor éles fájdalmat érzett a karján, de a szíve meg is könnyebbedett. Nem hallotta a sivítást, fütyülést, minden elnémult, noha nem nézett oda, azt hitte: az egerek megrettentek az üvegcserepek csörrenésétől, és eliszkoltak.
De mi ez megint?
A szekrényben, Marika háta mögött különös mozgolódás támadt, hangocskák zajongtak: „Fölkelni! Fölkelni! Csatára, még az éjjel! Fölkelni! Csatára!”
https://mek.oszk.hu/00400/00404/00404.htm
A történet a XVII. század elején játszódik. A spanyol gyarmatosítók ellen küzdő tengeri farkasok egyik vezére a Fekete Kalóz. A hős lelkű olasz nemesúr adta kalózkodásra a fejét, hogy bosszút álljon családjáért a porba tiport becsület, a megalázott és kigúnyolt igazság bajnokaként. Esküdt ellenfele, Van Guld, hitszegő, népének és hazájának hitvány árulója. A vitéz kalózvezér megcsáklyáz egy spanyol vitorlást, s a foglyok közt gyönyörű leányt pillant meg. Eszeveszett szerelemre lobban iránta. Sikerül-e vajon a Fekete Kalóznak levernie ádáz és álnok ellenfelét? Egymásra talál-e a tenger félelmetes lovagja s az a gyengéd, ártatlan teremtés akit szeret? Erről szól a páratlan izgalmas kalandregény.
https://mek.oszk.hu/02400/02439/02439.htm
Anglia történelmének zűrzavaros időszakába, a „rózsák harca” néven ismert belháború kellős közepébe vezeti olvasóit Stevenson, A Kincses Sziget halhatatlan írója. Ifjú hősei, Dick és Joanna, a csaták és főúri torzsalkodások között hányódva, teméntelen viszontagságon átvergődve jutnak el a dicsőségig és a boldogságig. A fordulatos, mindvégig hallatlanul izgalmas regényben felfedezhetjük azokat a jeleneteket, amelyeket a híres mű televíziós feldolgozásából már jól ismerünk, egyúttal megismerhetjük azt a korszakot is, amelynek világát Shakespeare örökítette meg halhatatlan királydrámáiban.
https://mek.oszk.hu/07600/07630/07630.htm
A könyv minden idők legnagyobb és legsikerültebb szatirikus regénye. Lemuel Gulliver, seborvos, majd hajóskapitány bőrébe bújva Swift a korabeli (1725) divatos útleírások modorában adja elő hőse fantasztikus kalandjait; ironikusan hitelesiti féktelen mesélőkedvét köznapi adalékkal, hajónaplóadatokkal, tengerészszakzsargonnal, hogy országról országra haladva véresen kegyetlen szatírát adjon először csak a korabeli Angliáról, aztán egyre inkább, magáról az emberről és az emberiségről.
Gulliver négy nagy utazást tesz. Először a törpék országába, Lilliputba, aztán az óriások hazájába, Brobdingnagba jut el – eközben, mintegy kicsinyítő és nagyító látcsövén át megismerjük az embert kicsinynek és nagynak, kicsinységében nevetségesnek, nagyságában visszataszítónak, s közben gonosz karikatúráját kapjuk Aglia társadalmi és politikai életének. A következő utazás több országba is elvisz: Laputában a filozófia és a tudomány ferdeségeit látjuk nevetséges színezetben. Glubbdubdriben, a Mágusok szigetén a történelem holt nagyjai lepleződnek le, s végül a halhatatlanság kétes áldásaival ismerkedünk meg a halhatatlan struldbrugok sorsán keresztül. Az utolsó utazás, amely a nemes és bölcs lovak, a nyihahák országába visz, végső, epés leszámolás magával az emberi nemmel, amelyet az undorító, ocsmány jehuk személyesítenek meg.
A Gulliver utazásai sokszínű, sokértelmű alkotás, amely sértetlenül vészelte át a megírás óta eltelt évszázadokat. Korabeli célzásai ugyan elhomályosodtak, mégis változatlan hökkenő erővel hat, alapvető mondandója – úgy látszik – örökké aktuális marad. Gyerekkönyv- változata éppúgy örökzöld klasszikus, mint az eredeti véres szatíra, amely az egyetemes világirodalom ritka remekműve.
http://mek.oszk.hu/00500/00507/00507.htm
Ábel népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kiséri végig Tamási Áron trilógiája – Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában – küzdelmét a létért, a megmaradásért. Csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpraesettségével, humorával, emberségével, segítőkészségével úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”.
https://reader.dia.hu/document/Tamasi_Aron-Abel-1047
Egy nyugtalan képzeletű koldusfiúcska a XVI. századi London nyomortanyáin könyveket olvas, és királyokról álmodik… Érdeklődése egy napon egészen a királyi palotáig sodorja, és egyszerre csak bent van a pompás termekben, s a vele egyidős királyfi játékból ruhacserét ajánl, csak egy-két pillanatra. Nos, ez a játék, különféle félreértések miatt, valóságra fordul! A koldusfiú hónapokon át élheti a királyfiú fenséges, de cseppet sem irigylésre méltó életét, a királyfiú pedig szörnyű megaláztatások és szenvedések közt kénytelen ismereteket, emberséget és bölcsességet gyűjteni eljövendő országlása idejére. Mark Twain részrehajlás nélkül mindkét sorsnak a legalaposabban végére járt, mint aki maga is hol koldusnak, hol királyfinak álmodja magát…
https://mek.oszk.hu/10300/10388/10388.pdf
A kiemelt kép, a borítóképek és a leírások forrása: moly.hu
a sorozat első része:
10-12 éves olvasóinkat örvendeztetjük meg ezzel az angol ifjúsági regénnyel, amely reméljük, kis olvasóink apjának, anyjának is kedves emléke. Hogy miről szól? Hát gyerekekről. 10-14 évesekről, fiúkról, lányokról, versenyzésről, nyárról és örömről! Mert ez aztán a vakáció! Ez az igazi nyaralás! Nem kell hozzá más, csak néhány vidám, derék gyerek, no meg egy kis fantázia, amely őserdővé varázsolja a kis erdőt, tengerré a tavat és „bennszülötté” minden felnőttet, a szülőket is beleértve. Akkor aztán kezdődhet a játék! Az izgalmas lopakodás, a „tengeri” hajsza, az ellopott kicsesláda felkutatása mind-mind egy csodálatos vakáció maradandó emléke lesz. S nemcsak a regény hősei, a Walker gyerekek számára. Az olvasó sem tud majd szabadulni az angol gyerekirodalom nagy klasszikusának hatása alól, aki minden sorában azt sugallja nekünk: próbáljátok meg, hátha nektek is sikerül!
https://mek.oszk.hu/00200/00286/00286.pdf
a második rész:
(Fecskék és Fruskák, a felfedezők néven is megjelent)Szervusztok gyerekek! Itt vagyunk megint! Az ám, mi vagyunk: a Fecskék és a Fruskák! Hiszen ismeritek már nagy kalandjainkat, pompás vakációs históriáinkat a „Fecskék és Fruskák” című kötetből. A történet, amelyről ebben a könyvben olvashattok, a felfedezéseinkről szól .Régebben ezen a címen jelent meg: Fecskék és Fruskák , a Felfedezők – dehát a Fecske-völgy mégiscsak jobban illik hozzá, mivelhogy a völgyet mi, a Fecskék fedeztük fel, amikor kis vitorlásunkkal zátonyra futottunk és …. Na, hogy aztán mi történt legyen ennek a könyvnek a titka. Még csak annyit: Arthur Ransome, híres angol író, aki ezt a könyvet írta, nagyon jól ismer bennünket, és biztosan nem unalmában találta ki a kalandjainkat. Hallhatott rólunk, megleshetett minket egyszóval úgy ismer, mint hús-vér gyerekeket ismer az ember. Igazán. Vagyis ami velünk történt, akár veletek is megeshet bármikor. Éppen csak egy kis képzelet kell hozzá. Mert elhihetitek, mi voltaképpen jó gyerekek vagyunk, a kalandok egy része a képzeletünkben zajlik – azazhogy marad még a kalandokból elég hogy a valósában is átéljük.
https://mek.oszk.hu/00200/00287/00287.pdf
A második részt hangoskönyv formájában találhatjátok meg: https://mek.oszk.hu/02500/02579/mp3/
és a sorozat hetedik része:
A Walker gyerekek régi jó barátaink. Ismerjük változatos és érdekes kalandjaikat a Fecskék és Fruskák, a Galambposta és más regényekből, amelyekkel Arthur Ransome az angol gyerekirodalom nagy alakja ajándékozta meg ifjú olvasóit. Ifjú barátaink ezúttal igazán veszélyes kalandot élnek át. Amint az a könyv címéből is kitűnik, éppen csak vitorlázgatni szerettek volna a tengerparti öbölben – méghozzá nem is egyedül. Egy érettségizett nagyfiú egy valóságos „felnőtt” viszi el őket rövid kirándulásra, hogy aztán egyik óráról a másikra minden összekuszálódjék, a nagyfiú eltűnik, a köd gomolyog, majd feltámad a szél, aztán…. de hát a többit már ez a nagyszerű regény mesélje el!
https://mek.oszk.hu/00200/00292/00292.pdf
Arthur Ransome-ról a moly.hu Tudástárjában is olvashatsz.
A leírások és a borítóképek forrása: moly.hu
A kiemelt kép forrása a www.goodreads.com
70 éve, 1950 óta tartanak a világ sok országában minden évben gyermeknapot. 1949-ben a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség határozatot hozott, mely szerint 1950-től azon országok, melyekben nőszövetségek dolgoznak, kijelölnek egy napot, melyet Nemzetközi Gyermeknapnak hívnak majd. Céljuk az volt, hogy a világháború utáni időszakban nagyon nehéz helyzetbe került gyermekekre felhívják a figyelmet, megsegítésükre pedig különböző gyűjtőakciókat szerveztek.
Ez a nagyszerű kezdeményezés nem előzmények nélküli, sem a világban, sem Magyarországon.
Magyarországon már 1906-ban megtartotta első Gyermeknapját az Országos Gyermekvédő Liga, és ezzel a II. világháborúig tartó hagyományt teremtett. 1931 májusában már egy egész hét szólt a gyermekekről, az ország több pontján. A Nemzeti Gyermekhetet 1948-ig minden évben megrendezték, elsősorban jótékonysági céllal (kivételt az 1944-es év jelentett, a világháború miatt).
Közben a világ más pontjain is egyre több ország döntött úgy, hogy a gyermekekre egy külön, nekik szánt napon felhívja a figyelmet.
1920-ban Törökország volt az első, ahol úgy gondolták, rendszeresen, minden évben ugyanakkor tartanak majd egy napot, amely csak a gyerekekről szól. Erre a kezdeményezésre figyelt fel a világ 1925-ben a genfi Gyermekjóléti Konferencián, ahol először gondoltak a gyermeknap nemzetközi, világméretű bevezetésére.
Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta, hogy egy kijelölt napon minden országban rendszeresen tartsák meg az egyetemes gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak, de lehetőleg olyan nap legyen, amely valóban a gyermekeké, tehát például nem kell iskolába menni.
Az akkori szocialista országok a nőszövetségeken keresztül 1950-től már rendszeresen tartották gyermeknapjaikat, ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott még 1954 után a világ sok országa.
1954-től Magyarországon a gyermeknap mindig május utolsó vasárnapján kerül megrendezésre.
A cél eleinte az elmaradott, háború sújtotta országok gyerekeinek megsegítését szolgáló akciók szervezése volt, ma már inkább az, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, sajátos világukra. Önfeledt ünneplés és a szórakoztató rendezvények mellett – ráirányítja a figyelmet a nehéz sorban élő gyermekek körülményeire: a gyermekmunkára, az iskoláztatás hiányaira, a gyermekszegénységre és az elhagyott gyermekek sorsára is. Ezt a célt segíti az utóbbi évtizedekben a UNICEF is, mely köztudottan a gyermekek védelmét tartja szem előtt.
A jótékony gyűjtést bármi segítheti, akár a postabélyeg is. Érdekességképpen a világ gyereknapra készült bélyegeiből válogattunk Nektek. Vannak egészen régiek és vannak újak is. Van olyan, amely a UNICEF felhívására készült és olyan is, amelynek kiadó országa ma ilyen néven már nem is létezik.
Felhasznált források:
A tízéves gyermek Karinthy bölcs szemlélődéssel, érett humorral veszi tudomásul a felnőttek, a tanárok, sőt a pajtások hibáit, erényeit is, szívvel-lélekkel él az iskolában, az osztályban, s bár mulat mindenen, mégis nagyon komolyan, halálosan komolyan veszi az egészet. Ez derül ki a naplójából, amelyre az irodalomtörténészek nemrégen bukkantak, s amely igazolja a „Tanár úr kérem”-nek, ennek az örökbecsű írásnak érzelmi keletkezését. Az osztály a legfőbb jó, soha annyit nem lehet nevetni, soha annyira nem lehet félni, mint ahogy azt az ember az osztályban tette. Az ember egy életen át nosztalgiával gondol vissza a hajdani örömökre, szorongásokra. S hogy mennyire hiteles élmény Karinthyé, bizonyítja az, hogy az emberek változnak, az iskolák, a diákok cserélődnek, de ez az élmény a ma gyereke, felnőttje számára ugyanolyan friss erővel hat, épp olyan aktuális, mintha mostanában történt volna meg, s éppen vele.
https://mek.oszk.hu/00700/00719/00719.htm
Mándy Iván 2015 decemberében a hónap szerzője is volt. ITT elolvashatod a róla készült összefoglalót.
„Szóval Csutak színre lép. És remélhetőleg egy darabig színen is marad. De hát mit is akarok én ezzel a Csutakkal? A Csutak-történetekkel? Röviden: elmondani valamit a mai gyerekek hétköznapjaiból. Ezekből az egyszerű és mégis felejthetetlen pillanatokból, amikor a gyerek felfedezi az utcát, a teret – és egy kicsit saját magát. Amikor Csutak észreveszi, hogy egy öreg kerítéssel kitűnően el lehet beszélgetni. Egyáltalán, hogy a tér, az utca hűséges barátok. Közben azt is észreveszi, hogy a Vay Ádám utca rémétől, Nagyvilági Főcsőtől nem kell annyira megijedni. Mert lehet, hogy csak a szája jár. És hogy ő, Csutak, azért nem is olyan ügyetlen. Igaz, hogy senki se fogadna rá a rollerversenyen, de hát okozhat ő még meglepetést! Egy ilyen igazi nagyvárosi fickó. Aki olyan otthonosan mozog az utcákon, mintha a járdából nőtt volna ki. Úgy gondolom, érdemes vele elkalandozni egy kicsit.” Így vall a Csutak-sorozat újonnan kiadott első kötetéről az író.
https://reader.dia.hu/document/Mandy_Ivan-Csutak_szinre_lep-313
Csutak, ez az érzékeny és nyugtalan kiskamasz a Csutak színre lép című könyvben kezdte el bolyongásait a budapesti utcák, terek, kapualjak, grundok világában. Ott, az előző történetben Csutakot elrabolják. Most ő adja a fejét rablásra. Csakhogy ő nem embert rabol, hanem – lovat. Vagy talán ez nem is rablás, hanem életmentés? A fuvarosnő mindenesetre hiába keresi kiöregedett szürke lovát, és joggal gondolhatja hogy ellopták. Kis hőseink azonban szentül hiszik hogy megmentették a vén paripát a vágóhídtól. Hová rejtik, mi lesz szegény pára sorsa a gyerekek gondozásában, erről szól Mándy Iván regénye, mely egyike a legszebb legköltőibb Csutak-történeteknek.
https://reader.dia.hu/document/Mandy_Ivan-Csutak_es_a_szurke_lo-1123
Móra Ferenc máig méltán vezéralakja a magyar ifjúsági irodalomnak. A Rab ember fiai a 10-12 éves korosztály egyik kedvence. Ebben a történelmi kalandregényében minden benne van, ami a gyermekszívet megmozgatja. Romantikus környezet Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvarában, török basák, álnok cselszövők, önzetlen jótevők, és gyermek hősök, akik ártatlan apjuk kiszabadításáért izgalmas kalandokat élnek át. És nem hiányoznak Móra kedves szereplői, a társadalom peremére szorult szegény gyermekek, akiknek sorsa a regényben természetesen jóra fordul. Boromisza Dóra hangján megelevenednek az érzelmek, a jellemek, szívhez szól a mese, a gyerekek szívéhez.
http://mek.oszk.hu/00900/00977/00977.htm
Most hát ismét elénk lépnek valamennyien a tévé nagysikerű filmjéből: Eke Máté, a „Tenkes kapitánya”, Siklósi bácsi, Veronika, aztán a mafla Eberstein báró és butácska felesége. És újra végigkísérhetjük az izgalmas és vidám kalandokat amelyek mindegyike arról szól, hogyan támad fel Eke Máté vezetésével a Siklós környéki szegény nép a vár császári parancsnoka ellen, és hogyan keseríti meg minden napját, amíg Béri Balogh Ádám felmentő kuruc serege meg nem érkezik… Örsi Ferenc ifjúsági regényében jelenetről jelenetre nyomon követte filmjét: semmi sem maradt el ebből az országos hírre kapott több külföldi televízióban is vetített, mesei ihletésű érdekes történetéből.
https://mek.oszk.hu/00900/00904/00904.htm
A borítóképek és a leírások forrása: moly.hu
https://mek.oszk.hu/01000/01010/01010.pdf
https://mek.oszk.hu/00500/00597/html/toldi01.htm#01
https://mek.oszk.hu/00600/00656/html/
https://mek.oszk.hu/00600/00694/00694.htm#7
https://mek.oszk.hu/00900/00954/00954.htm
https://mek.oszk.hu/04400/04417/04417.htm
https://mek.oszk.hu/00900/00991/00991.htm
https://mek.oszk.hu/00400/00496/00496.htm
https://mek.oszk.hu/04500/04583/html/magyar.htm
Hangoskönyv: https://mek.oszk.hu/07000/07036/mp3/
Facebook