Könyvajánló 8. évfolyamosoknak

“Néha elolvasunk egy könyvet, és az eltölt ezzel a különös, biblikus rajongással, és szent meggyőződésünk lesz, hogy az összetört világot nem lehet újra összerakni addig, amíg minden élő ember el nem olvasta azt a könyvet.
(John Green: Csillagainkban a hiba)


Azt mondják, vannak olyan könyvek, amelyeket mindenkinek el kellene olvasnia. Az alábbi ifjúsági regények is ebbe a kategóriába tartoznak. 14 éves kortól ajánljuk őket.

 

Brontë, Charlotte: A lowoodi árva

A regényirodalom egyik legmegrendítőbb, felejthetetlen alakja Jane Eyre, Charlotte Brontë remekművének ifjú hősnője.
A bátor és tiszta, önmagához és szerelméhez mindig hű Jane vezeti el a XIX. század Angliájának világába az olvasót, aki az ő tisztán látó szemével figyelheti a kastélyok színesen kavargó társasági életét és a színes kavargás mögött megbúvó könyörtelen önzést.
S mire az olvasó a regény végére ér, a hősnővel együtt örül a rendíthetetlen hűség jutalmának: a tiszta szerelem diadalának.

https://mek.oszk.hu/00300/00338/html/

 

Dickens, Charles: Twist Olivér 

Dickens egyik leghíresebb regényének gyerekhőse, a kis Olivér árvaházban nevelkedik, ahonnan megszökik, és egy tolvajbanda veszi védőszárnyai alá. Rengeteg viszontagság és hányattatás után végre örökbefogadja egy jószívű család, és véget vet a kisfiú testi és lelki szenvedéseinek. A regényből már számos film, sőt musical is készült, ám egyik sem pótolhatja az igazi olvasmányélményt, az érzelmektől fűtött író tárgyilagos leírását London XIX. század eleji dologházairól, a kisemmizettek és vámszedőik életéről.

https://mek.oszk.hu/00300/00368/html/

 

Fehér Klára: Bezzeg az én időmben

„Bezzeg az én időmben nem csavarogtak fiúkkal a lányok.” “Bezzeg…” – mondják mindenre a felnőttek. Katit azonban nem érdeklik a régi történetek, ő most tizenöt éves, most szerelmes, most akar boldog lenni. Csak az első bál éjszakáján ébred rá: 1941-et ír a naptár, amikor a történelem, a felnőttvilág bármikor elszakíthatja őt szerelmétől, akár örökre is.

Fehér Klára könyve az egyik legnépszerűbb ifjúsági regény. Mi lehet a titka? Talán az, hogy egy ilyen szomorú korszakról is képes bölcs derűvel mesélni. A szeretni való szereplők, a humoros helyzetek a mai olvasó számára is közelivé, átélhetővé teszik Kati és Laci történetét.

https://mek.oszk.hu/02400/02483/02483.htm

 

Gárdonyi Géza: Láthatatlan ember

Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila – hun királynak – mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila – akit halálakor önként követ a sírba.

https://mek.oszk.hu/00600/00662/00662.htm

 

Kipling, Rudyard: A dzsungel könyve 

A ​bozótban megreccsennek a bokrok, és Farkas apó ugrásra készen, szinte a levegőben torpan meg, mert az orra előtt, egy alacsony ágba kapaszkodva meztelen kisgyerek áll. Soha ilyen pici, gödrös húsú embervakarcs nem került még éjnek idején farkas barlangjába. Maugli, a csupasz emberkölyök, bárhogy került is oda, ott marad, életét megváltotta a Szabad Nép Csapatának gyűlésén Bagira, a Fekete Párduc, egy frissen ejtett fiatal bikával és Balú, az öreg medve, a Vadon Törvényének mestere pedig jó szavával. Mauglit Farkas anyó neveli fel saját négy kölykével együtt, s az emberkölyök éppúgy érti a fű zizzenését, a baglyok huhogását, mint minden más élőlény a vadonban. Idővel oly merészen lódítja magát ágról ágra, hogy a szürke majmok sem különben. Elfoglalja helyét a Gyűlés Szikláján is, s ahogy nő, a falka testvérének tekinti s mindannyian a Dzsungel Urának. Akik Indiában jártak, és sokáig éltek a dzsungel közelében, mind azt állítják, hogy ez a táj semmi máshoz nem hasonlítható. Ott pirosabb a piros, zöldebb a zöld, a vizek és az ég csillogása kékebb és ezüstösebb, s aki egyszer ott élt, a vadállatokra is szeretettel gondol vissza. Rudyard Kipling is Indiában látta meg a napvilágot, ahol apja – angol szobrász és festő – azért telepedett meg, hogy felkutassa India művészetét, az őserdő mélyén rejtőző csodákat. Rudyard Kipling is apja nyomán járt, és bár beutazta a világot, és hírneves író, költő lett, soha semmi nem férkőzött olyan közel szívéhez, mint a dzsungel, és soha semmit nem írt meg olyan szépen, mint a Vadon Népének életét.

https://mek.oszk.hu/10400/10449/10449.htm

 

Stowe, Harriet Beecher: Tamás bátya kunyhója

„ViIágtörténeti cselekedet volt ez a könyv. Megmutatta az egész világnak Amerika szégyenét, a rabszolgaságot… Harriet Beecher Stowe könyve betöltötte hivatását. De csodálatos módon nem felejtették el azóta sem. Ma is százezrek olvassák szerte a világon, színdarabokat faragnak, mozidarabokat csinálnak belőle, és nincs nap, hogy sokan-sokan meg ne siratnák a nemes szívű, vallásos lelkű, öreg négert, Tamás bátyát. Úgy látszik, még mindig van mit tanulnunk ebből a könyvből. Rabszolgák nincsenek bár; de még mindig megesik, hogy különbséget teszünk ember és ember között, és nem tudjuk elképzelni, hogy ami nekünk s a magunk fajtájú embernek fáj, az éppen úgy fáj a másfajta embernek is. A Tamás bátya kunyhója még sokáig szükséges könyv lesz. Meg kell tanulnunk belőle, hogy mindnyájan egyformán Isten gyermekei vagyunk, szeretnünk és becsülnünk kell egymást!” – írta Benedek Marcell, aki külön a gyerekeknek fordította és dolgozta át ezt a világhíres művet.

https://mek.oszk.hu/15200/15269/pdf/15269.pdf

 

Szabó Magda: Abigél

Ginát, az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes puritán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban. Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít.
De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja.

https://reader.dia.hu/document/Szabo_Magda-Abigel-410

 

 

 

A borítóképek és a leírások forrása: moly.hu

 

 

Irodalmi ajánló a 10-14 éves korosztálynak

Klasszikusok, mesék, naplóregény – vegyesen válogattunk
könyveket a Magyar Elektronikus Könyvtár digitális kötetei közül,
amelyeket negyedik évfolyamtól ajánlunk.

 

Az ezeregyéjszaka legszebb meséi

“Seherezád mesél, ezer és egy éjszakán át mesél az álmatlan, haragos szultánnak. Meséit akkor kezdi, amikor a szultán kertjében megszólalnak a bülbülszavú fülemülék. És a mese csak akkor ér véget, mikor fölhangzik a rigók hajnali pityegése. Ezeregy mesét mond Seherezád, de egyetlen meséje is több színnel ragyog, mint a mesék szépséges úrnőjének koronája; pedig abban olyan gyémántok csillognak, amiket Szindbád, a mesék hajósa hozott a Kígyók Szigetéről. Seherezád mesél, és amikor meséit hallgatjuk, mi is Szindbáddal együtt hajózunk csodálatos szigetekre.”

https://mek.oszk.hu/00200/00210/html/

 

 

Mesék és mondák Mátyás királyról

(a szöveget válogatta és az utószót írta Kríza Ildikó)

A kötet tartalma: Az okos király, Mátyás az igazságos, Az álruhás király, Mátyás életéről, Mátyás-mesék Mátyás-mondák.

“Az igazságos, okos király fogalma a magyar néphagyományban Mátyás király alakjában testesül meg. Róla mindig szeretettel beszélnek, akár jutalmaz, akár büntet, akár pedig megleckéztet. A mesék, mondák, anekdoták, viccek, közmondások és a környező népek Mátyás-énekei sok évszázadon át formálódtak, vették fel mai alakjukat. Kötetünk ebből a gazdag Mátyás-folklórból ad ízelítőt. A szegény emberek igazságát, a kapzsiak megbüntetését, az okoskodók nevetségessé tételét, a bölcsek megbecsülését hirdeti a Mátyásról szóló írott és szóbeli költészet, mely – mint kötetünk is bizonyítja – az egész magyar nyelvterületen elterjedt.”

https://mek.oszk.hu/06500/06599/06599.htm

 

De Amicis, Edmondo: Szív

“Edmondo De Amicis olasz író haditudósítóként végigharcolta Itália egyesítésének utolsó nagy hadjáratát 1866-ban, majd riporterként bejárta Európát. Elbeszéléseiben a frissen alakult olasz királyság polgári értelmiségének eszméit közvetíti. Nemzedékről nemzedékre hagyományozódó regénye a SZÍV tette világhírűvé. De Amicis diáknaplót írt, egy tanév – regénnyé összeálló – történetét, közbe-közbe iktatva a tanító elbeszéléseit. Enrico, a tiszta szívű, jólelkű torinói diák, egyszerű szavakkal, de annál meggyőzőbben meséli el, mi minden esett meg vele és társaival, abban a mostanra oly valószínűtlenné szépült, több mint száz évvel ezelőtti világban. Csupa szépre és jóra tanítja olvasóit: lelki nemességre, áldozatkészségre, helyes viselkedésre, iskolában, családban, utcán. Csodálatosan tud hazafiságra lelkesíteni.
“- A Szívet ismered-e?
– Igen, persze, hisz ez is olasz könyv.
– Több, Olaszország kapuja a Szív.” – írta e világhírű klasszikus regényről egy magyar író Lénárd A. Sándor.”

https://mek.oszk.hu/09500/09591/09591.htm

 

 Hevesi Lajos: Jelky András kalandjai

“Aki Baján jár, ne felejtse el megnézni Jelky András szobrát. Világjáró, nagy lendületű lépése van ott bronzba öntve. A szobor tekintete bizakodó és messzire néző – olyan amilyen a valóságban is lehetett.. Előtte is, utána is sokan járták a világot, hírneves utazók fedeztek föl népeket és földeket – Jelky András bajai szabólegény kalandos életének históriája azonban újból és újból lázba hozza az olvasókat. Igaz nem akármilyen szabólegény volt ő: nemcsak varrótűt, hanem hogyha kellett a kardot is derekasan forgatta. Ki is vágta magát minden helyzetből. S bármilyen messzire bármilyen különös tájakra sodorta is a sorsa, hazáját sohasem felejtette. Öregkorában tért haza élményekben gazdagon – híre a mesék világjáró királyfiainak népszerűségével vetekszik.”

https://mek.oszk.hu/00600/00672/00672.pdf

 

 

Saint-Exupéry, Antoine de: A kis herceg

“A varázslatos szépségű meseregény a minden emberben élő gyermekhez szól, szeretetről, összetartozásról, életről, halálról, humanizmusról. A második világháborúban életét vesztett, ma már klasszikusnak számító francia író remekműve 1946-ban jelent meg és indult világhódító útjára. Azóta több tucat nyelvre lefordították, számos magyar kiadást is megért, készült belőle opera, táncjáték, színházi és filmfeldolgozás. Sikerének titka talán az, hogy a távoli bolygóról érkezett kis herceg alakjában egy olyan tiszta, emberséges világ tündököl, amely után mindannyian vágyódunk.”

https://mek.oszk.hu/00300/00384/html/

 

 

A borítóképek és a leírások forrása: moly.hu

Május 17. és 18. – világnapok

Május 17. a távközlés és az információs társadalom világnapja,
május 18. pedig az Internet világnapja és a múzeumi világnap.

 

A 19. században folyamatosan fejlődött a távközlés, többek között 1837-ben Samuel Morse szabadalmaztatta a távírót, valamint a kidolgozta az ABC-jét, a Morse-kódot. 1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői aláírták a a Nemzetközi Távközlési Egyezményt, amely az első nemzetközi távíróegyezmény volt. Biztosította az egyezményt aláíró államok közötti nemzetközi együttműködést a távközlési szolgálatok és műszaki berendezéseik fejlesztése terén, valamint a nemzetek közös célok érdekében kifejtett tevékenységének összehangolása volt a feladata. 1968-ban nyilvánították május 17. napját a távközlés világnapjává.

“Az internet világnapjának nincsenek olyan hagyományai, mint a távközlés világnapjának, az ENSZ még nem is ismerte el hivatalosan, de a folyamatosan növekedő világháló, mindenki számára egyre fontosabbá válik. Az internet világnapja szervesen összetartozik a távközlés világnapjával.”
Forrás: https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/az_internet_vilagnapja

A biztonságos internethasználatról pedig ezen az oldalon találhatsz információt: http://saferinternet.hu/tippek-videok/gyerekeknek 

 

Forrás: visitbirmingham.com

 

1977 májusában a Moszkvában tartott Múzeumok Nemzetközi Tanácsának XI. konferenciáján határozták el a múzeumi világnap megünneplését, amelyet első alkalommal 1978. május 18-án tartottak meg. Ezen a napon hívják fel a figyelmet a múlt emlékeit őrző és bemutató  intézmények fontosságára.

A korábban összegyűjtött virtuálisan bejárható múzeumok és könyvtárak listáját IDE KATTINTVA érheted el.

 

Ifjúsági könyvek lányoknak

12-14 éves korosztálynak gyűjtöttünk ifjúsági regényeket, lányregényeket a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Digitális Irodalmi Akadémia online kötetei közül.

 

Burnett, Frances Hodgson: A titkos kert

A titkos kert valahol Angliában található, szigorú falakkal, vadul burjánzó növényekkel rejtve a kíváncsi szemek elől. A kastély szomorú és titokzatos urán kívül élő ember ide be nem teheti a lábát. Egyvalaki, a csúnyácska, árva, mogorva kis Mary, mégis megszegi a tilalmat. És a varázslatos természet észrevétlenül átformálja a kislányt, s nemcsak barátokra lel, hanem maga is képes gyógyítani, örököt adni – akár a megszelidített, csodálatos vadon.

https://mek.oszk.hu/17400/17480/17480.htm

 

Szabó Magda: Álarcosbál

A nyolcadikos Krisztina álarcosbálra készül: fontos nap ez az életében. Cigánylánynak öltözve, álarcosan és minden eddigi kötöttségtől szabadulva arra készül, megkéri feleségül kedves tanárnőjét édesapja számára… Krisztina árván nőtt fel, édesanyja a háború alatt meghalt, és tudja, hogy édesapja és a tanárnő szeretik egymást, csak a körülmények és a felnőttek érzékenysége megakadályozza kettőjük kapcsolatának kiteljesedését. A szerző egyéb könyveire is jellemző izgalmas fordulatok, plasztikusan megformált jellemek sora teszi élvezetessé ezt az újabb olvasói nemzedékek körében is sikeres lányregényt.

https://reader.dia.hu/document/Szabo_Magda-Alarcosbal-1151

 

Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának

„Mit jelent az, ha egy gyerek nem stimmel? Hogy rossz?” Zsófika, a regény főszereplője nem tartozik az eminens tanulók közé, látszólag mindig bajt okoz, esetlenül csetlik-botlik a világban. Egyetlen ember volt, aki mindig megértette őt, az apja. „Élete utolsó percében is rá gondolt… miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt mondta: „Mondják meg Zsófikának.” Valamit üzenni akart neki, de mit? Már nem tudta befejezni a mondatot.”
Zsófika egyedül kell hogy megkeresse, „mit csináljon, ha stimmelni akar ”. És Zsófika nemhogy kitűnőre vizsgázik emberségből, helytállásból, de ösztönös gyermeki ráérzéssél „beleszól” a felnőttek életébe…
És ami a legfontosabb, közben igazi társakra, barátokra lel a felnőttek között.

https://reader.dia.hu/document/Szabo_Magda-Mondjak_meg_Zsofikanak-833

 

Szabó Magda: Születésnap

Mennyi mindent vár Illés Bori attól a májusi vasárnaptól, amelyen betölti tizennegyedik évét! Úgy érzi, ez a nap határkő lesz életében, ettől a naptól fogva nagylánynak tekintheti magát, s nagylánynak tekintik a felnőttek is. De a várva várt tizennegyedik születésnap csak csalódást, keserűséget tartogat Bori számára. Az igazi születésnap, amely véget vet a gyermekkornak, nem esik egybe a naptár szerinti születésnappal. Váratlanul érkezik a kislány életébe az első komoly próbatétel, amely eldönti: nagylány-e már Illés Bori, kiérdemli-e a felnőttek bizalmát. Szabó Magda kitűnő regénye az igazi születésnap történetét meséli el a fiatal lányolvasóknak.

https://reader.dia.hu/document/Szabo_Magda-Szuletesnap-931

 

Webster, Jean: Nyakigláb Apó

Jerusha Abbott mint „talált gyerek” került csecsemő korában árvaházba, ahol új keresztnevet kapott: immár Judy néven folytatja életét. Az eleven eszű kislány hamarosan kiharcolja magának a jó képességű gyerekeket illető jogot: továbbtanulhat. Ugyan nem teljesül leghőbb vágya, hogy igazi családi otthonba kerüljön, ám a kifürkészhetetlen sors egy kegyes, de titokzatos jótevővel áldja meg.
Judy Nyakigláb apónak nevezi a rideg ismeretlent, és neki ír vidám és borongós, hosszú és lefirkantott leveleket a kollégiumi életről, vívódásairól, szerelméről – no és persze arról, ami majd kifúrja az oldalát: vajon ki is lehet a titokzatos pártfogó?

https://mek.oszk.hu/02000/02039/02039.pdf

 

 

A leírások és a borítóképek forrása: moly.hu

Jules Verne kalandregényei

Kép forrása: Wikipedia
Jules Verne(1828-1905) francia író ugyan a XIX. században alkotott, még a mai napig a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt izgalmasak a kalandregényei. A szerző segítségével született meg a modern tudományos-fantasztikus irodalom. Az író munkásságának leghíresebb darabjai fellelhetőek a Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisában, ezekből válogattunk nektek.

Ha többet is szeretnétek megtudni a szerzőről, ezeket az oldalakat ajánljuk:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Jules_Verne

https://moly.hu/alkotok/jules-verne/wikipedia

http://www.literatura.hu/irok/real/verne.htm

https://mult-kor.hu/cikk.php?id=9332

 

5. évfolyamtól ajánljuk:

Kétévi vakáció

Izgalmas ​eseménnyel kezdődik a történet: a vihar egy új-zélandi kikötőpartjától elold egy vitorláshajót, amelyen 15 fiúintézeti növendék alussza az igazak álmát. A hajón e pillanatban vétkes könnyelműségből senki más nem tartózkodik, s az orkán szédítő sebességgel ragadja prédáját a nyílt óceán felé. Mire a szerencsétlenséget felfedezik, a vitorlásnak – tizenöt fiatal utasával együtt – nyoma veszett.
A hatóságok és a hozzátartozók hosszas eredménytelen kutatás után beletörődnek a változhatatlanba, de nem úgy a nyílt óceánon felriadó utasok, a gyerekek. Életösztönük feltámad s találékonyakká, ügyesekké, bátrakká teszi őket. Nem hajlandóak megadni magukat a tomboló elemeknek, s győztesekként kerülnek ki a harcból: kétheti orkán űzte hányódás után egy lakatlan földdarabon partra dobja őket az óceán. Itt folytatódik hősies és okos küzdelmük a létért: A gyors szabadulás reménye híján megszervezik életüket az ismeretlen szigeten. Másfél év után egy váratlan fordulat csillantja meg a szabadulás reményét, de a lehetőség megragadása az ifjú telepesektől egy minden eddiginél elszántabb, s immár valóságos – fegyveres – harc megvívását követeli meg. A gyerekek ezt az utolsó próbát is kiállják s kétévi kényszerű „vakáció” után visszatérnek örömmámorban úszó családjaikhoz.
Verne ezt a drámai feszültséget telített, kalandos történetet eleven elbeszélő modorban mondja el. Nemes pátosszal megrajzolt gyermekhősei életre szóló, kedves ismerősei maradnak a fiatal olvasóknak.

https://mek.oszk.hu/00500/00527/00527.pdf

 

6-8. évfolyamosoknak (és nagyobbaknak) ajánlott:

A tizenöt éves kapitány

A szerző 1878-ban írt romantikus kalandregénye most a fekete kontinensre kalauzol el. A főhős, Dick Sand talált gyermek, akit egy bálnavadászhajó derék kapitánya vesz magához, és ügyes hajóinast farag belőle. Egy vadász-szerencsétlenség következtében a Csendes-óceánon kapitány és legénység nélkül maradnak az utasok. Egyedül a tizenöt éves Dick tudására számíthatnak, aki a viharral is derekasan megküzdve elkormányozza a hajót Dél-Amerika partjaihoz. Már a szárazföldön folytatják útjukat, amikor kiderül, hogy Negoro – Samuel Veron földrajztudós gyilkosa – ármánya folytán valójában Afrikába kerültek. Rabszolgakereskedők fogságába esnek, ahonnan csak nagy nehézségek árán tudnak kiszabadulni. Az életveszélyes kalandok után újra hajóra szállnak, hogy elérjék céljukat.

http://mek.oszk.hu/00500/00520/00520.htm

 

Nyolcvan nap alatt a Föld körül

Ma egy utasszállító repülőgép nyolcvan óra alatt könnyedén megkerüli a földet, sőt bátor űrhajósoknak erre nyolcvan perc is elég. Mégsem vesztett semmit érdekességéből és izgalmasságából Verne regénye, amelyben a különc angol úr, Phileas Fogg fogadásból vállalkozik a maga korában hihetetlen teljesítményre: a mai szemmel tökéletlen közlekedési eszközök segítségével nyolcvan nap alatt visszatér megszokott klubjába – a föld megkerülésével. Amit a technika akkori állása mellett nyújthatott neki, azt rettenthetetlen hidegvérével és kifogyhatatlan leleményével pótolta ki, és száguldása közben is jutott ideje rá, hogy szívére hallgasson.

http://mek.oszk.hu/02000/02045/02045.htm

 

Utazás a Föld középpontja felé

Otto Lienbrock, a bogaras hamburgi geológusprofesszor egy titkosírással készült középkori feljegyzésből megtudja, hogy az izlandi Snaefells vulkán kráterén keresztül út nyílik a Föld középpontja felé. Unokaöccse, a jámbor Axel sokkal kevésbé lelkesedik a hajmeresztő vállalkozásért, mégis kénytelen nagybátyjával tartani; az ő elbeszéléséből értesülünk a fantasztikus utazás izgalmas kalandjairól. A jövő nagy álmodója ebben a regényében kevesebbet törődött a tudományos valószínűséggel, mint más műveiben. Maga a föld mélyébe vezető „út” már a regény megírásakor eléggé abszurd ötletnek számított; a föld alatti „másik világ” leírása azonban az író korának földtörténeti ismereteit tükrözi. Verne regénye mégis zavartalan örömet szerezhet az olvasónak, aki a képzelet kalandját, az emberi akaraterő és a tudományos önfeláldozás példáját látja benne.

https://mek.oszk.hu/05300/05388/05388.htm

 

Nemo kapitány

Titokzatos, orsó alakú „óriás valami” nyugtalanítja a világtengerek hajósait. A szörnyeteg hol itt, hol ott bukkan fel a hullámok közül, és kisvártatva meglékelve süllyednek el az addig sérthetetlennek vélt hajóóriások. Pierre Aronnax professzor egy expedícióval elindul, hogy kiderítse a tengeri csodalény rejtélyét. Hajójuk hamarosan meg is ütközik a szörnnyel. A professzor és inasa a tengerbe zuhan. A titkot azonban így is sikerül kideríteni: a „szörny” nem egyéb, mint Nemo kapitány búvárhajója. Ennek a hajónak sokezer mérföldes tengermélyi útjáról, utasainak izgalmas kalandjairól, szerencsés meneküléséről szól Jules Verne egyik legérdekfeszítőbb, s amellett tudnivalókban is leggazdagabb regénye, a Nemo kapitány története a másik híres Verne-regényben, a Rejtelmes szigetben folytatódik.

http://mek.oszk.hu/00500/00524/html/

 

A rejtelmes sziget

Példátlan erejű szélvihar sodorja a Csendes-óceán vízsivatagja fölött a léghajót, amelyen öt derék amerikai menekült el Richmondból, a rabszolgatartásért harcoló déli csapatok fogságából. A gáz lassan szivárog el, minden felszerelésüket a vízbe kell hányniuk, és csak a puszta életüket menekítik egy lakatlan szigetre. Kifosztottabbak, mint a hajdani Robinson volt, de leleményükkel, szorgalmukkal és kitartásukkal lassacskán felülkerekednek a helyzet és a természet mostohaságán. Sorsukkal úgy-ahogy elégedettek, de egy sor megmagyarázhatatlan jelenség nyugtalanítja őket. A szigetnek valami titka van, és hőseink megindulnak, hogy a rejtélyt felderítsék.

https://mek.oszk.hu/00500/00525/html/

 

Grant kapitány gyermekei

Vernét ebben a regényében nem elméleti feltalálóként, hanem az emberi nemeslelkűség hirdetőjeként ismerhetjük meg. A terjedelmes könyv központi magja, cselekményének mozgatója a Grant kapitány vezette Britannia hajótörötteinek felkutatására indult Robert és Mary Grant, valamint Glenarvan lord családjának és a Duncan nevű hajó személyzetének a földgömb déli oldalán megtett útja. A kis kutatócsoport viszontagságos utazása során az olvasó gazdag földrajzi és természetrajzi ismeretekre tehet szert, melyek általánosságban még ma is helytállóak. A leírások, valamint az érzelmi momentumok túlfokozása és elnyújtása a regényt kissé vontatottá teszik. A szereplők – az anarchista Ayrton alakját kivéve – szinte egytől egyig becsületes, jószándékú, bátor emberek. Ezt az egysíkú idealizálást és az egyéb írói hibákat a számos kaland ellensúlyozza s így a könyv a gyerekeknek továbbra is vonzó olvasmány marad.

https://mek.oszk.hu/05800/05843/05843.htm

 

Dél csillaga

Cyprien Méré, a fiatal francia geológus Dél-Afrika gyémántbányáiban kutat, és a gyémánt mesterséges előállításával is próbálkozik. Kísérleteit váratlan siker koronázza, és barátunk úgy érzi, hogy most már biztosan elnyerheti a dúsgazdag bányatulajdonos lányának, Alice Watkinsnak a kezét. Csalódnia kell, mert a csodálatos méretű és tüzű gyémánt , a Dél Csillaga ellene fordítja a bányatulajdonosokat, ráadásul egy pompás banketten megmagyarázhatatlan módon eltűnik. Vad és gyilkos hajsza indul a vélt tolvaj után, aki Méré hűséges néger szolgája. A gyémánt megtalálójának a jutalma Alice kisasszony keze, de a derék francia geológus nemcsak ezért veti magát bátran a hajszába, hanem szolgálóját is tisztázni szeretné a gyanú alól. A váratlan fordulatok egymás sarkára hágnak, és a szerző még az utolsó oldalakra is tartalékol néhány lélegzetelállító meglepetést.

https://mek.oszk.hu/04800/04853/04853.htm

 

A dunai hajós

A dunai horgászok nemzetközi szövetségének horgászversenyén nagy meglepetés születik: egy addig ismeretlen magyar horgász nyeri el a két nagydíjat. Borus Demeter rögtön szenzációs bejelentést tesz: egy ladikban úgy evez végig a Dunán az eredettől a torkolatig, hogy közben csak horgászattal tartja fenn magát. Az útra váratlan és kéretlen társra akad. Ez az útitárs – valójában nyomozótiszt – hamar rájön, hogy utazónk nem az, akinek kiadja magát, de csak rengeteg kaland és kalamajka után döbben rá, hogy nem is az, akinek ő sejtette. Az 1870-es években játszódó regény izgalmas, fordulatos története végső soron a Duna menti népek barátságának ma is időszerű eszméjét hirdeti.

https://mek.oszk.hu/01300/01330/01330.htm

 

A kötetek leírása és a borítóképek forrása: moly.hu.

Kányádi Sándor digitalizált művei

Ebben a bejegyzésben Kányádi Sándor digitalizált műveit gyűjtöttük nektek össze, aki 2012 májusában a hónap szerzője volt blogunkon. 

Talpas történetek

Egyszer régen, Erdélyben, a Hargita erdejében Kányádi Sándor mackóval találkozott. Életre szóló cimboraságot kötött Ambrussal, és egy tükröt adott neki ajándékba. Mi lett a tükör sorsa? A nyuszi hogyan kergette el a rókát és miért nem ijed meg már a saját tükörképétől? Az erdő lakóinak életéből és a tükör fordulatos történetéből mesefüzér válik, s amikor az erdei Mézünnep alkalmából az író helikopterrel ismét visszatér a barátaihoz, megtudhatjuk például azt is, hogyan lesz egy medvéből borbély?

https://opac.dia.hu/record/-/record/PIMDIA443

 

A bánatos királylány kútja: versek, mesék, történetek kicsiknek és nagyoknak

Kányádi Sándornak egyetlen mesekönyve sem volt még eleddig ennyire teljes. Tartalmaz olyan meséket, mondákat is, amelyeket ilyen-olyan széljárások miatt nem lehetett még közölni. No meg persze azokat a verses meséket is megtaláljuk benne, amelyeken generációk sora növekedett föl. Nevezzük az összeset az egykori Napsugár című gyermeklap után napsugaras írásoknak. Szépséget és tisztességet, tartást és megértést senki nem sugároz náluk szebben. „A hidat még akkor is építeni kell, ha lövik. Ha pilléreit kirobbantják. A híd, fiam, olyan, mint a kézfogás…”

https://opac.dia.hu/record/-/record/PIMDIA562

 

Virágon vett vitéz

Az Erdélyben élő kiváló költő meséinek hőse egy hétéves kisfiú, aki a havasok között megbúvó kicsi faluban él. Nagyon szereti a virágokat. Örül az első hóvirágnak, örül, ha málnát talál az erdőben, és együtt dalol a fészekrakó madarakkal, de akkor a legboldogabb, ha otthont talál egy szomorú tekintetű kóbor kutyának. S a kisfiú osztálytársaival együtt vigyáz a kutyakölykökre…

https://opac.dia.hu/record/-/record/PIMDIA714

 

 

Valaki jár a fák hegyén: Kányádi Sándor egyberostált versei

 

 

A borítók és leírások forrása: moly.hu

 

Madarak és fák napja

A világ első Madarak és Fák Napja rendezvényt a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján Chernel István, a híres ornitológus szervezte meg Magyarországon 1902-ben. Az ünnep hivatalossá  1906-ban vált, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő, hogy e napon eper- vagy más gyümölcsfákat kellett ültetni, illetve öntözni, valamint meg kellett emlékezni a hasznos madarakról. Elrendelte, hogy valamennyi iskolában ünnepeljék meg a Madarak és Fák Napját.
1996 óta kormányrendelet alapján május 10-én ünnepli az ország. Célja, hogy formálja az embereket környezetükhöz való hozzáállását és kialakítsa a természetvédelem iránti elkötelezettségüket. Azóta is ez a legszélesebb körben megtartott madár ünnep Magyarországon.

Biztosan hallottad már, hogy minden évben megválasztják az év állatait, növényeit és gombáját. Idén az év fája a tatár juhar lett, az év madara az erdei fülesbagoly, az év városi madara pedig a vörösbegy.

1280px-acer_tataricum_fruits.jpg  owls-3063893_960_720.jpg  robin-redbreast-in-tree-4711086_960_720.jpg

Te szereted a madarakat? Melyik a kedvenced?

A bohókás feketerigó? Fekete rigó

Vagy a szemtelenül bátor kis veréb? Házi veréb

Esetleg egy bájos kis gombóc, az őszapó? Őszapó

Inkább a ragadozókat szereted, olyat, mint például a réti sas? Rétisas

Vagy olyan madarat kedvelsz, amelynek a nevét nem is tudod, csak a kinézete alapján tetszik Neked? Ha szeretnéd megismerni kis kedvencedet alaposabban, vagy szeretnéd megtudni, mi a neve, látogass el a Magyar Madártani Egyesület honlapjára, ahol egy egyszerűen használható madárhatározó segítségével ismerkedhetsz meg a magyarországi madarakkal.

Az MME (Magyar Madártani Egyesület) oldaláról egy telefonos madárhatározó applikációt is letölthettek, ez azonnal segíthet megtudni, milyen madarat láttatok a városban, vagy kirándulás közben.

Tavasz van, ilyenkor nagy az esélye, hogy fiókát találunk. Ez a kis összeállítás segít abban, mit tehetünk ilyen esetben.
A Madarak és Fák Napjával kapcsolatban a Csongrád Megyei Kormányhivatal is programmal készül. Napi Fülelő címmel olyan madarakat mutatnak be május 10-től két héten keresztül a Facebook-oldalukon, melyek Csongrád megyében élnek.

Most is találtunk Nektek játékot, ráadásul ennek nyereménye is van. Az MME honlapján kizárólag május 10-én egy feladatlapot lehet kitölteni, melynek témája a 2020-as év élőlényei és a Fertő-Hanság Nemzeti Park.

A fákat se felejtsük el, mert ez a nap a fák napja is.
Annyira természetes, hogy itt vannak körülöttünk, hogy sokszor fel sem tűnnek. Pedig árnyékot adnak nekünk, fészkelőhelyet a madaraknak, nélkülük nincs alma, körte, cseresznye, színes levélszőnyeg ősszel.
Aki már próbálta, tudja, milyen nagyszerű érzés fára mászni (főleg cseresznyefára cseresznyeérés idején), bekuckózni az ághajlatba és hátunkat a törzsnek vetve lepillantani a világra, vagy fel, az ágak közé.

És nagyon sokfélék. Vannak köztük terebélyesek, mint a tölgy, Tölgy, kocsányos és kocsánytalan (Quercus robur és Q. petraea ...

kócosak, mint a göndör fűz, Salix matsudana Tortuosa Aurea-Salice di Pechino - alberi a foglia ...

sudárak, mint a jegenye Egyszer mindenkinek nyílnak a virágok... - EGYSZER MINDENKINEK ...

vagy akár gyógyító hatásúak, mint a hárs.    Linden

De nem csak ezekért jó nekünk, hogy vannak fák. IDE kattintva 10 érdekes tényt olvashatsz róluk és az erdőkről.

Itt pedig Erdő Ernő Bácsi meséit nézheted meg a fákról, erdőkről és a benne élő állatokról. Minden rész 1 perces, és azt tudhatod meg belőlük többek között, hogy mi az évgyűrű, miért van vastag kérge a fáknak, miből van a csigaház, miért csíp a csalán, melyik fafajtából van a legtöbb. Erdő Ernő bácsi meséi - Hogyan kell az erdőben viselkedni? | Erdő ...

 

Figyeld magad körül szeretettel a fákat és a madarakat!

 

Viki néni és Juszti néni

Meseregények 3-5. évfolyamosoknak

Kilenc meseregényt válogattunk össze a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Digitális Irodalmi Akadémia adatbázisából a 3-5. évfolyamos gyerekeknek.

 

Baum, L. Frank: Oz, a nagy varázsló

“A kansasi rónaság közepéről Dorkát és Toto kutyát a forgószél csodás vidékre repíti, a mumpicok országába. Kiderül, hogy a kislány messzire elkerült otthonától. A jóságos Északi Boszorkánytól megtudja, hogy Smaragdvárosba kell eljutnia Ozhoz, a legnagyobb varázslóhoz, mert csak az ő segítségével juthat vissza az otthonába. A hosszú vándorút során Dorka igaz barátokra talál: a Madárijesztőre, a Bádog Favágóra és a Gyáva Oroszlánra, ők is a Bölcsek Bölcse segítségére vágynak. Számtalan kaland után elérkeznek Oz fényes palotájába. A nagy varázsló „megajándékozza” a Madárijesztőt ésszel, a Bádogembert szívvel s a Gyáva Oroszlánt is bátorrá teszi. De Dorkát csak a jó Déli Boszorkány útmutatása segíti haza szeretett otthonába.”

https://mek.oszk.hu/00300/00327/00327.htm

 

Carroll, Lewis: Alice Csodaországban

“Ennek a furcsa ötletektől hemzsegő, kalandos, vidám mesekönyvnek a szerzője, Lewis Carroll a múlt században élt, matematikaprofesszor volt az oxfordi egyetemen. Világhírűvé vált könyve első ízben 1865-ben jelent meg. Azóta – immár a világ gyermekirodalmának klasszikusaként – szinte valamennyi nemzet nyelvén napvilágot látott. Az angolszász humor e sajátos alkotása Alice oldalán elvezeti az olvasót Csodaországba – amely valójában álomvilág, a Viktória királynő korabeli Anglia torzképe. Aki ismeri az angol történelmet, az a Szív Királynőben könnyen felismerheti a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében, a pipogya Szív Királyban a jelentéktelen Albert herceget. De megtalálhatjuk e könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképét is.”

http://mek.oszk.hu/00300/00348/html/

 

Carroll, Lewis: Alice Tükörországban

“Minden ​tükör kész varázslat: megkétszerezi a világot! Szinte kedvünk támad belépni és körülnézni abban a másik világban. Bizonyára mindenki érezte már ezt a vágyat, legalábbis gyermekként. Ám amire mi csak vágyunk, azt Alice véghez is viszi. A kandalló fölötti nagy tükörben ez a bájos és talpraesett leányka átlép egy különös, bolondos birodalomba. Itt a megelevenedett sakkfigurákon kívül olyan fura lények fogadják, mint a zsemlepke, a hintalódarázs, aztán Subidám és Subidú, no meg Dingidungi, hogy az Egyszarvúról meg Gyilkanyesszről ne is beszéljünk. Sok veszély közt, sok mókás kalandon át jut el Alice odáig, hogy királynővé koronázzák.”

https://mek.oszk.hu/02900/02914/02914.htm

 

Kästner, Erich: Az Emberke

“Kästner regényének a hőse gyufaskatulyában lakik, és összesen 5 centiméter nagyságú. Egyébként olyan, mint minden más szabályos gyerek: kedves és okos, szemtelen és barátságos, egyszer szorgalmas, máskor hanyag. Egy cirkuszi társulat tagja, és fellépésével óriási sikert arat, amíg el nem rabolják… Hogyan szabadul meg hősünk, Zónakövi Matyi egy nemzetközi rablóbanda fogságából? – erre ad választ mulatságos és izgalmas kalandok sorozatával a regény, mely méltán sorakozik az Emil és a detektívek, A két Lotti és a többi világhírű Kastner-regény mellé.”

https://mek.oszk.hu/01200/01218/01218.htm

 

Lagerlöf, Selma: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal

“Nils Holgersson vásott, unatkozó kölyök. Törpeként feljut a magasba, és a vadludakkal bejárja egész Svédországot. Megtanul a tó jegén aludni, nélkülözni, közelről megismeri az állatokat és az emberek mindenféle fajtáját; ennek köszönheti, hogy talpig ember válik belőle.
Selma Lagerlöf könyve Nils féléves vándorlását, csodálatos, izgalmas kalandjait meséli el.”

https://mek.oszk.hu/17500/17519/17519.htm

 

Loftiug, Hugh: Doktor Dolittle és az állatok

“Az állatbarát Dolittle doktor kedvencei kedvéért az emberek gyógyításáról áttér az állatok gyógyítására. Polinézia nevű papagája megtanítja az állatok nyelvére.
A doktor sikereinek híre eljut Afrikába is. A majmok országában járvány dúl, ezért követeket küldenek Angliába a doktorhoz, kérve, hogy siessen oda, és gyógyítsa mg őket. A doktor kedvenc állatai társaságában viszontagságos, kalandos utazás után megérkezik a majmok országába, ahol kórházat rendez be, és véget vet a járvány pusztításának. A majmok hálából egy különleges, kétfejű, huzivoni nevű állattal ajándékozzák meg. Dollittle hazatér Angliában, és a huzivoni segítségével minden adósságát megfizeti.”

https://mek.oszk.hu/00400/00429/00429.htm

 

Nemes Nagy Ágnes: Az aranyecset : keleti mese

“Szádeli, a kisfiú mindenáron festő akart lenni. Végül is szert tett egy aranyecsetre. De az nem volt ám akármilyen ecset: minden, amit festett vele, életre kelt. A madár felrepült a vászonról, a hal kiugrott a falból, a festett vitorlásra még maga a hatalmas, kapzsi császár is felszállhatott. El is fújta a festett vihar, mert ez az ecset az igazságtevés ecsetje. Kelet gazdag mesevidékein, királyi rózsáskertek közt, világvégi sivatagokban, griffmadár lakta, havas hegycsúcsokon és szegény, pici falvak világában jár azóta is Szádeli maga festette táltos lován, segít a rászorulókon, és szembeszáll a gonoszokkal…” 

https://reader.dia.hu/document/Nemes_Nagy_Agnes-Az_aranyecset-1110

 

Salten, Felix: Bambi

“Bambi a rengeteg legmélyén, mogyorócserjék, som- és kökénybokrok, magas juhar- meg bükkfák védte zugban született. A kis őz botladozó lábakkal indult el az erdő úttalan útjain, és mind távolabb merészkedett. Bambival együtt tanul meg az olvasó önfeledten játszani és száguldani, élvezni a szabadságot. De megtanulunk félni is és keserűen tudomásul venni minden élet halandóságát. Salten költői prózája egyszerre szól gyermekekhez és felnőttekhez – mindannyiunk okulására és gyönyörűségére.”

http://www.mek.oszk.hu/17400/17441/17441.htm

 

Travers, Pamela L.: A csudálatos Mary

“A csudálatos Mary alkonyattájt a keleti széllel érkezik Banksék házába. Fél kezével a kalapját fogja, a másikban táskát cipel. Rövidesen megállapodik a szülőkkel, s máris olyan otthonosan érzi magát a házban, mintha mindig ott élt volna, a gyerekekkel pedig azonnal megtalálja a hangot. Michaelt annyira elbűvöli a csudálatos dadatündér, hogy lefekvéskor meg is kérdezi tőle: Ugye Mary Poppins, sohase megy el tőlünk? Mary szipog egyet, aztán így válaszol: Itt maradok, míg meg nem fordul a szél. S valóban így is lett. Mary a keleti széllel jött, s a nyugati széllel ment el. De mi minden történt közben a Banks-házban! Mary Poppins felejthetetlen alakja méltán állandó figurája az európai gyerekirodalomnak. A gyerekvilág hétköznapjai a tündérmesék varázslatával ötvöződnek Travers elbűvölő könyvében, mely Benedek Marcell szép fordításában jutott el a magyar gyerekekehez.”

http://mek.oszk.hu/00200/00299/00299.htm

 

Borítóképek és leírások forrása: moly.hu

A kiemelt képek forrása: snitt.hu

A hónap szerzője: Lázár Ervin

A mai napon ünnepelné Lázár Ervin 84. születésnapját,
ezért ebben a bejegyzésben róla emlékezünk meg.

 

“A világban mindenkire rá van bízva valami. Valami nagyon fontos.”
(Lázár Ervin: A manógyár)

 

Forrás: Petőfi Irodalmi Akadémia

Lázár Ervin
(Budapest, 1936.05.05. – Budapest, 2006.12.22.)

Magyar szerző, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Édesapja Lázár István, édesanyja pedig Pentz Etelka. Gyermekkorát Alsó-Rácegrespusztán töltötte, azt ott szerzett élményeiből merítette inspirációit. Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekei: Zsófia, Fruzsina, Zsigmond. Első gyermekével, Lázár Zsófiával közös kötetet is adtak ki Bogármese címmel.

Az érettségit követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem újságíró szakjára járt, majd 1961-ben magyartanári diplomát szerzett.

Számos folyóiratnál, lapnál dolgozott, többek között az Esti Pécsi Naplónál, a Dunántúli Naplónál, a Jelenkornál, az Élet és Irodalomnál. Az Új Idők, a Magyar Fórum, a Magyar Napló, a Pesti Hírlap, a Magyar Nemzet és a Hitel munkatársa is volt. 

1959-1994 között a Magyar Újságírók Szövetségének, 1969-től a Magyar Írószövetség, 1994-től pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 

 

Számos díjat nyert, többek között József Attila-díjat (1974), a Művészeti Alap Irodalmi Díját (1980), Állami Ifjúsági Díjat (1981). 1982-ben a Berzsián és Dideki (1979) című meseregényért nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Háromszor osztotta ki neki az IBBY Magyar Bizottsága az Év gyerekkönyve díjat a műveiért, először 1989-ben a Bab Berci kalandjai, 1990-ben a Lovak, kutyák, madarak, majd 1993-ban A manógyár című kötet nyerte el a kitüntetést. Déry Tibor-jutalommal (1990), Soros-életműdíjjal (1990), MSZOSZ-díjjal (1995), Kossuth-díjjal (1996), Pro Literatura-díjjal (1999), 2005-ben pedig Prima Primissima-díjjal tüntették ki.

 

Online olvasható művei:

Szegény Dzsoni és Árnika (meseregény)

 

A kisfiú meg az oroszlánok (meseregény)

 

A manógyár (mesék)

 

A hétfejű tündér (meseregény)

 

Tüskés varabin : állattörténetek

 

Bab Berci kalandjai (meseregény)

 

Hapci király (mesék)

 

A kalapba zárt lány (mese)

 

A Négyszögletű Kerek erdő (gyermekregény)

 

Gyere haza, Mikkamakka! (gyermekregény)

 

Magyar mondák

 

Berzsián és Dideki (meseregény)

 

Az aranyifjítószóló madár : Ámi Lajos meséi

 

A szerző pár meséjét saját előadásában a Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán hallgathatjátok meg: https://pim.hu/hu/pim-media/lazar-ervin

 

Online elérthető film: Szegény Dzsoni és Árnika – https://vimeo.com/333699625

 

Könyvtárunkban elérhető kötetei: 

Öregapó madarai, Bogármese, Szegény Dzsoni és Árnika, A kisfiú meg az oroszlánok, A manógyár, A hétfejű tündér, Tüskés varabin : állattörténetek, Bab Berci kalandjai, Hapci király, A Négyszögletű Kerek Erdő, Lovak, ​kutyák, madarak : történetek állatokról, Magyar mondák, Berzsián és Dideki, Az aranyifjítószóló madár : Ámi Lajos meséi. 

 

Játékos feladatok:

 

Források:

https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/lazar-ervin#

https://moly.hu/alkotok/lazar-ervin/wikipedia

https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1z%C3%A1r_Ervin

 

Kalandregények 6-8. évfolyamosoknak

A Magyar Elektronikus Könyvtár és a Digitális Irodalmi Akadémia adatbázisából kalandregényeket gyűjtöttünk össze.
A 12-14 éves korosztálynak ajánljuk – nem csak a hosszú hétvégére.

 

Aszlányi Károly: Az Északi-park felfedezése

“Kalandos vakációnk a nyáron kellemes és szórakoztató volt. Nagyon jól tudtuk, hogy egy nyolcnapos sítúra a tiroli Alpokban sokkal komolyabb és nehezebb vállalkozás. Éppen ezért Müllert itthon akartuk hagyni. Müller alapító tagja a Felfedezők Társaságának és nagyon jó fiú, nagyon szeretjük. De amelyik vállalkozásban a Müller keze benne van, az a vállalkozás botránnyal végződik. Márpedig háromezer méter magasan a legkisebb botrány egy lavina. Szüleink amúgyis nehezen egyeztek bele, hogy Tirolba menjünk. De mindannyian ezt kértük karácsonyi ajándékul. Azonkívül Kecskéssy tanár úrral megyünk, aki az ország egyik legelső sípedagógusa.”

http://mek.oszk.hu/02100/02122/html/

 

Aszlányi Károly: Kalandos vakáció

“A nyájas olvasó talán nem tudja, hogy a nyarat Sápváron töltöttük, mi, a Felfedezők Társasága, Merezsényi, Üsti, Müller és én. A sápvári kastély a báró apjának tulajdona, aki őseitől örökölte aztat. A báró a társaságunk ötödik tagja, de ő csak a vakáció végén lett azzá, odáig csupa hazugságok sültek ki róla és minden.
A vakáció nagyon szép volt és összekovácsolt bennünket, még Müllerrel is, aki eltörte a lábát, de azért nagyon jól mulatott. Röviden elmondom a nyári felfedezéseket azoknak, akik még nem hallottak róla. Vadásztunk, de nem lőttünk semmit, autót vezettünk, de az autó porrátört alattunk, elindítottunk egy mozdonyt, de nem bírtuk megállítani. Volt bál is, amelyen táncoltam Xéniával, de aztán kibékültünk. Mindenféle érdekes dolgot fedeztünk fel.”

http://mek.oszk.hu/02100/02119/html/

 

Fehér Klára: A földrengések szigete

“A regény a jövőbe röpít, abba a boldog korba, amikor a technika és a tudomány valamennyi vívmányát az emberi élet jobbá tételének szolgálatába állítja. Egy pusztító erő azonban még mindig rettegésben tartja az emberiséget: a földrengés. Bencze András, a tudós geológus a földrengések előrejelzéseinek megvalósítását tűzi ki életcéljául. Az expedíció és három utánuk szökött gyerek viszontagságos útjáról, nehéz küzdelmeiről szól a kalandos, fantasztikus regény.”

https://mek.oszk.hu/02400/02490/02490.htm

 

Mándy Iván: Robin Hood 

“Vidám kópékról, a sherwoodi erdő sok kalandot megért bujdosóiról szól ez a könyv. A történelmi regényekben, filmekben és színdarabokban már oly sokszor megrajzolt Robin Hood új arccal lép itt elénk. „Robin pajtás” ő ismét, akárcsak az eredeti, középkori angol balladákban. Tréfára mindig kész, szabadságszerető, bátor fiatal legény, aki társaival együtt az erdőt lakván igazságosztó zsiványként a szegény nép legfőbb védője és a nagyurak rettegett üldözője lesz. Mi tagadás, Richárd király keresztes hadjáratát, János herceg trónbitorlási kísérletét ma már a történelem is alig tartja számon, ám a normann elnyomók ellen lázadó Robin Hood alakját mindmáig frissen megőrizte a nép képzelete.”

https://reader.dia.hu/document/Mandy_Ivan-Robin_Hood-7510

 

May, Karl: Az Ezüst-tó kincse

“Egyetlen olvasó sem tudja letenni Karl May könyvét, ha egyszer belekezdett. Kalandregényei és fiktív útirajzai kora – és korunk – egyik legnépszerűbb ifjúsági regényírójává tették. – Az Ezüst-tó kincse az indiánok földjén játszódik, ahol ismét találkozunk a vadnyugat legendás hőseivel. Sok-sok izgalomban, kalandban lesz részünk, míg kiderül, milyen titkokat rejt a Sziklás-hegység déli nyúlványai között megbúvó, szinte megközelíthetetlen tó, amelynek nevét oly sokan hallották már, de színét alig-alig látta valaki…”

https://mek.oszk.hu/00400/00443/00443.pdf

 

May, Karl: Winnetou 

“A híres vadász, Old Shatterhand saját maga beszéli el, hogyan nyeri el a legnemesebb apacs, Winnetou barátságát. A történetnek komor hangulatot kölcsönöz a vadon rózsája, a gyönyörű indián lány, Nsocsi tragikus sorsa, értelmetlen halála. Megismerkedünk a Vadnyugat híres hőseivel: Old Death nyomkeresővel, Old Firehand trapperrel, majd találkozunk régi ismerőseinkkel: Sam Hawkens, Dick Stone és Will parker vadászokkal. A komancsok között és Kaliforniában átélt sok érdekfeszítő élmény után a szerző – a legnemesebb törzsfőnök élete és halála tükrében – maradandó emléket állít a pusztulásra ítélt rézbőrű fajnak. A tragikusan végződő regénytrilógiát az apacs-hagyatékról szóló beszámoló zárja.”

https://mek.oszk.hu/00400/00445/00445.pdf

 

Sienkiewicz, Henryk: Sivatagon és vadonban

“Hőse, Stas, példaképe lehet minden fiatal fiúnak. Jól tanul, jól sportol, figyelő szemmel jár-kel a világban, ismeri és szereti a természetet, lovagias bátorsággal vigyáz védencére, Nelre. A két gyerek viszontagságai bővelkednek izgalmas fordulatokban, s miközben sorsukért aggódunk, kitárul előttünk a csodás afrikai táj, és megismerkedhetünk a fekete földrész bennszülötteinek életével. A Sivatagon és vadonban az ifjúsági irodalom örökbecsű nagy értékei között foglal helyet.”

https://mek.oszk.hu/02000/02072/02072.pdf

 

Twain, Mark: Tom Sawyer kalandjai

“Tom Sawyer nem mintagyerek. A nagynénje, Polly néni nem tudja, hová tegye a fiút: Tom egyrészt egy megátalkodott rossz kölyök, aki folyton csak úszik, kalózkodik, kincset keres, meg úgy általában a világot rója, másrészt viszont egy életvidám virgonc kissrác, aki folyton úszik, kalózkodik, kincset keres, meg úgy általában a világot rója. Tom mozgalmas életébe rengeteg dolog belefér (a tanuláson és a templomba járáson kívül): van közte romantikus; van közte mókás és belevaló; ami pedig éjfélkor a temetőben történik az egyenesen vérfagyasztó…”

https://mek.oszk.hu/04100/04170/04170.pdf

 

Twain, Mark: Huckleberry Finn kalandjai

“Tom Sawyer legjobb barátját, Huckleberry Finnt özvegy Douglasné örökbe fogadja, és megpróbálja „civilizálni”, ami Huck barátunknak nincs ínyére, kutyául érzi magát mindig tiszta ruhában, és a szépen megterített asztalnál. Szerencsére jókor érkezik Tom, akivel „rablóbandát” alapítanak.
Huckot csavargó, részeges apja ki akarja fosztani, de a fiú megszökik tőle, azt a látszatot keltve, mintha meggyilkolták volna: „… fogtam a fejszét… aztán fogtam a disznót… átvágtam a torkát… hadd vérezzen. Aztán… kitéptem egy csomót a hajamból, jól bevéreztem a fejszét, a hajfürtöt ráragasztottam… a disznót meg a kabátomhoz szorítottam… lecipeltem a ház alá és a folyóba süllyesztettem.”
Ezután Huck, mint aki jól végezte dolgát, elindul egy lopott csónakon, majd tutajon hosszú kalandos útjára a Mississippin, a tisztességes, szökött néger rabszolga, Jim társaságában. Elképesztő kalandok során át, két szélhámossal „gyarapodva” hajóznak. Gazdag fantáziájukat működtetve, faluról falura járva, útjukat meg-megszakítva, hol életveszélybe kerülnek, hol – ki-ki a maga módján – félrevezeti az embereket, hogy megmeneküljön szorongatott helyzetéből üldözőitől.
A romantikus, nomád hajókázás során Huck és Jim egyre jobban összebarátkoznak, és a könyv végkifejlete során – a közben megérkező Tommal együtt – életüket is kockára téve, bonyodalmalmakat bonyodalmakra halmozva kimenekítik a közben fogságba esett Jimet. “

https://mek.oszk.hu/04200/04237/04237.pdf

A képek és a leírások forrása: moly.hu