A hónap szerzője: Lázár Ervin

A mai napon ünnepelné Lázár Ervin 84. születésnapját,
ezért ebben a bejegyzésben róla emlékezünk meg.

 

“A világban mindenkire rá van bízva valami. Valami nagyon fontos.”
(Lázár Ervin: A manógyár)

 

Forrás: Petőfi Irodalmi Akadémia

Lázár Ervin
(Budapest, 1936.05.05. – Budapest, 2006.12.22.)

Magyar szerző, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Édesapja Lázár István, édesanyja pedig Pentz Etelka. Gyermekkorát Alsó-Rácegrespusztán töltötte, azt ott szerzett élményeiből merítette inspirációit. Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekei: Zsófia, Fruzsina, Zsigmond. Első gyermekével, Lázár Zsófiával közös kötetet is adtak ki Bogármese címmel.

Az érettségit követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem újságíró szakjára járt, majd 1961-ben magyartanári diplomát szerzett.

Számos folyóiratnál, lapnál dolgozott, többek között az Esti Pécsi Naplónál, a Dunántúli Naplónál, a Jelenkornál, az Élet és Irodalomnál. Az Új Idők, a Magyar Fórum, a Magyar Napló, a Pesti Hírlap, a Magyar Nemzet és a Hitel munkatársa is volt. 

1959-1994 között a Magyar Újságírók Szövetségének, 1969-től a Magyar Írószövetség, 1994-től pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 

 

Számos díjat nyert, többek között József Attila-díjat (1974), a Művészeti Alap Irodalmi Díját (1980), Állami Ifjúsági Díjat (1981). 1982-ben a Berzsián és Dideki (1979) című meseregényért nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Háromszor osztotta ki neki az IBBY Magyar Bizottsága az Év gyerekkönyve díjat a műveiért, először 1989-ben a Bab Berci kalandjai, 1990-ben a Lovak, kutyák, madarak, majd 1993-ban A manógyár című kötet nyerte el a kitüntetést. Déry Tibor-jutalommal (1990), Soros-életműdíjjal (1990), MSZOSZ-díjjal (1995), Kossuth-díjjal (1996), Pro Literatura-díjjal (1999), 2005-ben pedig Prima Primissima-díjjal tüntették ki.

 

Online olvasható művei:

Szegény Dzsoni és Árnika (meseregény)

 

A kisfiú meg az oroszlánok (meseregény)

 

A manógyár (mesék)

 

A hétfejű tündér (meseregény)

 

Tüskés varabin : állattörténetek

 

Bab Berci kalandjai (meseregény)

 

Hapci király (mesék)

 

A kalapba zárt lány (mese)

 

A Négyszögletű Kerek erdő (gyermekregény)

 

Gyere haza, Mikkamakka! (gyermekregény)

 

Magyar mondák

 

Berzsián és Dideki (meseregény)

 

Az aranyifjítószóló madár : Ámi Lajos meséi

 

A szerző pár meséjét saját előadásában a Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán hallgathatjátok meg: https://pim.hu/hu/pim-media/lazar-ervin

 

Online elérthető film: Szegény Dzsoni és Árnika – https://vimeo.com/333699625

 

Könyvtárunkban elérhető kötetei: 

Öregapó madarai, Bogármese, Szegény Dzsoni és Árnika, A kisfiú meg az oroszlánok, A manógyár, A hétfejű tündér, Tüskés varabin : állattörténetek, Bab Berci kalandjai, Hapci király, A Négyszögletű Kerek Erdő, Lovak, ​kutyák, madarak : történetek állatokról, Magyar mondák, Berzsián és Dideki, Az aranyifjítószóló madár : Ámi Lajos meséi. 

 

Játékos feladatok:

 

Források:

https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/lazar-ervin#

https://moly.hu/alkotok/lazar-ervin/wikipedia

https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1z%C3%A1r_Ervin

 

A hónap szerzője Jeff Kinney – 2016. március

Jeff Kinley
Kép forrása

 Jeff Kinney

„Csak annyit tudok mondani, örülök, hogy még gyerek vagyok, mert ha örülnöm kellene az olyan ajándékoknak, amilyeneket a felnőttek kapnak, nem biztos, hogy sikerülne.” (Egy ropi naplója)

A szerzőről:

Facebook-oldal: https://www.facebook.com/wimpykidbooksUK/?fref=ts
Twitter: https://twitter.com/wimpykid/

Az Egy ropi naplójának (Diary of a Wimpy Kid) a szerzője, Jeff Kinney kiskorában nem gyerekkönyv-szerző szeretett volna lenni. Az volt az álma, hogy egy újság karikaturistája lesz, de nem közölték le a képregényeit.

1998-ban állt elő az Egy ropi naplója ötletével, egy Greg Heffley nevű felső tagozatos puhány srác történetével. Jeff a könyvén majdnem nyolc évig dolgozott, mielőtt megmutatta egy kiadónak New Yorkban.

Jeff Kinney 1971. február 19-én született Marylandben állambeli Fort Washingtonban (Amerikai Egyesült Államok) és a marylandi egyetemre járt (University of Maryland) a kilencvenes évek elején. Jeff egy „Igdoof” című képregényt futtatott az egyetemi újságban, és tudta, hogy karikaturista akar lenni.

Ugyanakkor Jeffnek az egyetemi évek után nem sikerült leközöltetni képregényét, és 1998-ban elkezdte leírni az ötleteit az Egy ropi naplójához, amelyeket remélte, hogy egy könyv formájában valósíthat meg. Jeff a könyvön hat évig dolgozott, mielőtt napi részletekben online kiadta volna a Funbrain.com weboldalon. Eddig a könyv online verziójának több mint 80 millió látogatóját tartják számon, és jellemzően több mint 70.000 gyermek olvassa naponta.

2006-ban Jeff egy könyvsorozatról szóló szerződést írt alá Harry N. Abrams kiadóval, hogy az Egy ropi naplóját nyomtatott sorozattá változtassa. Az első Egy ropi naplója könyvet 2007-ben adták ki, és azonnal bestsellerré vált. Csupán egy évvel később csak az Egyesült Államokban több mint 100.000 példány volt nyomtatásban. A soron következő könyvek példányszámai tovább gyarapodtak, mind az USA-ban, mind külföldön. A kilencedik könyvet, A nagy kiruccanást (Diary of a Wimpy Kid: The Long Haul),  több mint 2 millió példányban adták el mindenféle formátumban a világ minden táján az első héten. A sorozat több mint 164 millió példánya van nyomtatásban.

Az Egy ropi naplója sorozatnak bérelt helye volt az amerikai bestseller listákon. A könyvsorozat az első könyv megjelenése óta, azaz összesen több mint 450 hete a New York Times bestseller listáján van. A könyvek jelenleg 51 kiadásban 45 nyelven érhetőek el.

A 2007-es kezdeti publikáció óta a sorozat sok regionális és nemzetközi díjat nyert a Föld körül, köztük kettő Gyerekek kedvenc könyve díjat és öt Nickelodeon gyerekek kedvenc könyve díjat. Jeff Kinneyt a Time magazin a világ egyik legnagyobb hatású emberévé választotta. Továbbá, a könyv alapján készült három film nemzetközileg több mint 250 millió dollár bevételt hozott.

Kinney
Kép forrása

Jeff Kinney ezen kívül a Poptropica megalkotója, melyet a Time magazin az 50 legjobb weboldal közé választotta.

A gyermekkorát Washingtonban töltötte, 1995-ben költözött New Englandbe. Jeff a feleségével és két fiával él Massachusettsben, ahol van egy saját könyvesboltjuk, az An Unlikely Story („Valószínűtlen történet”).

Forrás: http://www.wimpykid.com/about-the-author/ (Fordította: Nagy Viktória)

Az iskolai könyvtárban ezeket a könyveket találhatod meg tőle:

  1. Egy ropi naplója
  2. Egy ropi naplója – Rodrick a király
  3. Egy ropi naplója – Az utolsó szalmaszál
  4. Egy ropi naplója – Kutya egy idő
  5. Egy ropi naplója – A rideg való
  6. Egy ropi naplója – Négy fal között
  7. Egy ropi naplója – A harmadik kerék
  8. Egy ropi naplója – Pechszéria

Kérdéseink ebben a hónapban:


A kérdéseket elérheted ide kattintva is: http://goo.gl/forms/hbOZQu3unv

Beérkezési határidő: 2016. április 10.

A bejegyzést összeállította: Nagy Viktória könyvtárpedagógia-tanár MA hallgató

A hónap szerzője Gerald Durrell – 2016. január

durrell  Gerald Durrell

“Mintha egy nagy előadás látványos díszlete volna az őserdő,
a színdarab egyetlen mondanivalója pedig,
hogy milyen törpe és jelentéktelen valójában az ember,
és milyen bonyolult és gyönyörű a világ, amelyben él.”

Brit zoológus és író. Állatkertet alapított, forradalmasította az állattartási nézeteket, alapítványa számos helyen segített/segít a kihalással fenyegetett állatfajok fennmaradásában.

Gerald Durrell Indiában, Dzsamsedpurban született a család 4. gyermekeként 1925. január 7-én. Testvérei: Lawrence 13, Leslie 7 és Margot 5 évvel voltak idősebbek nála. Csupán 3 éves volt, amikor útépítő mérnök édesapja meghalt és a család visszaköltözött Angliába. Anglia időjárását azonban nem érezték megfelelőnek, ezért elhatározták, elköltöznek, méghozzá Korfu szigetére, Görögországba.

Öt évig éltek a görög szigeten, amely Gerry számára igazi paradicsom volt. Pici kora óta vonzódott mindenféle állathoz, és itt zavartalanul tanulmányozhatta őket. Állítólag már két évesen rajongott mindenféle állatért és első szava a zoo (állatkert) volt.

durrell gyerekkent

Iskolába nem járt, magántanárok oktatták. Aki leginkább hatott rá, a műveiben is megörökített görög természettudós, Teo Sztefanidesz (Theodor Stefanides) volt. teo sztefanidesz

A vele töltött órákat mindig nagyon várta. Egyébként a magántanárok közül egyedül csak ő volt képes arra a természet segítségével, hogy elérje: Gerry egyéb tantárgyakban is jártasságot szerezzen.

A második világháború kitörése után a család hazautazott Angliába. A háború éveiben Durrell egy díszállat-kereskedésben dolgozott, majd gondozó lett a Londontól északra fekvő Whipsnade állatkertben.

Körülbelül egy évig dolgozott itt, miközben végig expedíciókat tervezett, de egyik állatgyűjtő sem fogadta maga mellé, mert nem volt elég gyakorlata. Ekkor ért meg benne végképp az az elhatározás, hogy előbb-utóbb saját állatkertet alapít.

1946-ban egy örökség tette lehetővé, hogy állatok gyűjtésével foglalkozhasson. Első állatgyűjtő útját Kamerunba saját maga szervezte és vezette 1947-ben, John Yealland ornitológus segítségével. Számos állatkertnek juttatott gazdag kollekciót, a londoniban 25 új fajt honosított meg, de szállított állatokat erről az expedícióról a chesteri, paigntoni ,bristoli  és manchesteri állatkerteknek is.

1948-ban is 1949-ben is járt gyűjtőutakon, melyek során megfordult Brit Guyanában, Argentínában, Paraguayban, Sierra Leonéban, Mexikóban, Mauritiuson, Madagaszkáron. Az állatokat a korabeli szokással szemben nagy gonddal szállította, így a költségekre minden pénze ráment. Ráadásul nem is csak azokat az állatokat gyűjtötte, amelyek ritkaságszámba mentek, hanem mindegyiket egyformán kívánta védeni és bemutatni. A brit állatkertek ezért egyre inkább elhatárolódtak a tevékenységétől és hamarosan a legtöbbjükben már nem kínáltak számára munkát.

1951-ben feleségül vette Jacqueline Sonia Wolfendent (Jacquie Durrell), és Gerald nővérének, Margónak a házába költöztek Bournemouth-ba.

jacquie durrell Jacquie ezután Gerald állandó társává szegődött a további állatgyűjtő utakon, valamint aktívan segédkezett a jersey-i állatkert létrehozásában, majd üzemeltetésében.

Hogy anyagi helyzetén javítson, bátyja Lawrence és Jacquie tanácsára Durrell humoros, életrajzi ihletésű könyveket kezdett írni, nagy sikerrel. Kameruni útját feldolgozó első könyve, a Noé bárkáján 1953-ban jelent meg. Az ötlet sikert hozott, a könyvek árából sikerült újabb expedíciót szervezni Dél-Amerika dzsungeleibe.

Legismertebb könyve talán a Családom és egyéb állatfajták melyben korfui éveire emlékezik, sok humorral mutatva be családtagjait, a sziget lakóit és élővilágát. A műből 2005-ben Angliában vígjátékot forgattak. (A DVD-t megtalálod az iskolakönyvtárban és a számítógépeken meg is nézheted, ha még nem láttad. A szórakozás garantált!)durrell csalad

Kalandos korfui gyerekkoráról mesél  a Madarak, vadak, rokonok és az Istenek kertje című könyveiben is.

családom  madarak_2Bvadak_2Brokonok  istenek kertje

Ezt a három regényt mindenképp ajánljuk a felső tagozatosoknak, hiszen tele vannak humorral, állatokkal és rengeteg nevettető, furcsa kalanddal. Durrell népszerűsége talán abban is rejlik, hogy a korábbiaktól teljesen szokatlan, közvetlen hangon beszél az emberekről, állatokról, védelmük fontosságáról, s mindezt úgy teszi, hogy könyvei közben hihetetlenül szórakoztatóak.

Durrell 1959-ben hozta létre saját állatkertjét Jersey szigetén. Elégedetlen volt az állatkertekben akkor szokásos állattartási szokásokkal, arra gondolt, talán másként is lehetne. Természetesen támadták nézetei miatt, végül mégiscsak az ő ötletei lettek iránymutatóak minden hasonló intézmény számára.

1963-ban megalapította a Durrell Természetvédelmi Alapítványt  (Durrell Wildlife Conservation Trust). Állatkertje (Durrell Wildlife Park)  egyre inkább a veszélyeztetett fajok védelmére szakosodott, emblémájának is a 17. században kipusztított mauritiusi dodó-madarat választották.
Az állatkert szakmai továbbképzéseket, kutató, szaporító programokat és népszerűsítő előadásokat is szervezett, maga Durrell pedig igen sokszor adott elő a brit rádióban (állatokról szóló ismeretterjesztő műsorainak és sajátos humorának köszönhetően csakhamar országosan kedvelt személlyé vált, akinek munkájára így felfigyeltek az emberek). Öt nagyobb, állatokkal foglalkozó filmsorozatot is készített a BBC tévé megbízásából.

Egyedi humorral és derűvel fűszerezett, lebilincselően szórakoztató könyveiben mesélt gyűjtőútjairól (A bafuti kopók, A részeg erdő, Állatkert a poggyászomban, Kalandorok az őserdőben), állatkertje szervezéséről (Vadállatok bolondja, az Állatkert a kastély körül), filmes expedícióiról (Vadászat felvevőgéppel).
bafuti  Durrell_allatkert  vadászat
Ismeretterjesztő könyve a Vadak a vadonban (ez a rádióban elhangzott adásainak könyvváltozata). Szintén nagy sikert arató regénye a Rokonom, Rosy.
tóbiás  keeper
Kifejezetten gyerekeknek szóló könyvei is vannak, két rövidebb kis történet igazán kicsiknek (Tóbiás, a teknőc, Keeper, az állatkert őre) és két hosszabb, ismeretterjesztő-kalandos történet nagyobbaknak (Léghajóval a világ körül, Léghajóval a dinoszauruszok földjén).

léghajóval   Leghajoval-a-dinoszauruszok-foldjen

Nem csak ő írt könyvet az életéről, hanem első felesége, Jacquie is, Állatok az ágyamban címmel, és nővére, melynek címe: De mi lett Margóval?

állatok az ágyamban    Az_amator_termeszetbuvar
Az amatőr természetbúvár című könyvében, melyet második feleségével, Lee Durrellel (Lee McGeorge) együtt írt, gyakorlati, szakmai tanácsokat adnak az állatok megfigyeléséhez. Ugyanilyen címmel készült egy természetfilm-sorozat is, szintén feleségével közösen. lee durrell

Könyvei végén található egy felhívás, melyben az alapítványhoz való csatlakozásra hív és adakozásra kér, az állatok megmentése érdekében.

Népszerűségét jelzi, hogy műveit csaknem 30 nyelvre lefordították. Magyarul 32 könyve jelent meg, melyeknek nagy részét Réber László illusztrációi színesítik. Ő a tőle megszokott zseniális humorral ábrázolja a kiragadott jeleneteket.

Durrell utolsó éveiben energiáit állatkertjének szentelte, mely évente 200 ezer látogatót fogadott. Idős korában egészsége megromlott, Jersey szigetén hunyt el 1995. január 30-án.

Tevékenységét több kitüntetéssel is elismerték, 1982-ben megkapta a Brit Birodalom Rendje (OBE) díjat. Korfu városában iskola és park viseli nevét, több állatfajt is róla neveztek el, és számos veszélyeztetett faj fogságban született egyedeit hívják a tiszteletére Geraldnak vagy Gerrynek. Az általa alapított jerseyi állatkertben szobra, a miskolci Vadasparkban mellszobra áll.

“Az állatok nagy, jogfosztott, néma többség, mely csak a mi segítségünkkel maradhat fenn.”

durrell szobor    durrell mellszobor

Az iskolai könyvtárban az alábbi könyveket találod meg tőle:

Állatkert a poggyászomban
Férjhez adjuk a mamát
Fogjál nekem kolóbuszt!
Hogyan lőjünk amatőr természetbúvárt?
Madarak, vadak, rokonok
A részeg erdő
Szamártolvajok
Vadállatok bolondja
Állatkert a kastély körül
Az amatőr természetbúvár
Családom és egyéb állatfajták
Életem értelme
A halak jelleme
Istenek kertje
Keeper, az állatkert őre
Léghajóval a dinoszauruszok földjén
Tóbiás, a teknőc

Ha Durrell életéről és munkásságáról többet szeretnél megtudni, figyelmedbe ajánljuk a következő oldalakat:

http://www.geopen.hu/szerzok/egyeb-szerzok/gerald-durrell.html

http://people.inf.elte.hu/mici/durrell.html

http://mandarchiv.hu/cikk/3594/A_modern_Noe_szorakoztato_barkaja

http://konyves.blog.hu/2015/01/07/90_eve_szuletett_gerald_durrell

 

Frissítette:: Nagy Anetta

Kérdéseink (az űrlapot itt érheted el):

  1. Melyik országhoz tartozik Korfu?
  2. Írj két állatot, ami Durrellről kapta a nevét!
  3. Tanárai közül ki volt rá a legnagyobb hatással?
  4. Mi első könyvének a címe?
  5. Kik írtak még könyvet Durrell életéről?

A válaszok beérkezési határideje január 31.!

De itt is kitöltheted és elküldheted!

A hónap szerzője Mándy Iván – 2015. december

Mándy Iván  Mándy Iván (1918-1995)

“Kell egy csapat!”

Mándy Iván író 1918. december 23-án született Budapesten. Szülei válása után édesapjával, Mándy Gyula hírlapíróval maradt, így korán megismerkedhetett a pesti kávéházak, mozik, olcsóbb szállodák világával. A budapesti Lónyay utcai református gimnáziumba, majd a Madách Gimnáziumba járt, de tanulmányait félbehagyta, mert nem bírta elviselni azt a kötöttséget, amit egy oktatási intézmény megkövetelt tőle.

Tizenöt éves korától rendszeresen írt, kritikusa ekkoriban édesapja volt. Első novellája 1937-ben jelent meg.

A második világháború befejezése után, 1945-ben az Újhold című folyóirat fiatal szerkesztőgárdájához csatlakozott, néhány szám elkészítésében társszerkesztőként is részt vett. A folyóiratnál munkatársa volt többek között Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János és Örkény István is.

1949-1957 között őt sem engedték publikálni, ezért a Magyar Rádió számára készített dramatizálásokat, gyerek-hangjátékokat.

1950-54-ig a Népművelési Intézet munkatársa volt, vidéken tartott irodalmi előadásokat, 1954-től pedig szabadfoglalkozású író lett. Az ezen időszak alatt született – felnőtteknek szóló – írásai csak jóval később jelenhettek meg nyomtatásban, a ’70-es évek elején. 1989-től tagja lett a Holmi szerkesztőbizottságának, 1992-től pedig a Széchenyi irodalmi és Művészeti Akadémiának is.

Az őt széles körben ismertté és népszerűvé tevő gyermek és ifjúsági könyveit zömmel az 50-es, 60-as években írta. Ezek a következők:

robin hood2         Az enyedi diák      locsolókocsi

Az enyedi diák (1944), Csutak színre lép (1957), Csutak és a szürke ló (1959), Csutak a mikrofon előtt (1961), Robin Hood (1965), A locsolókocsi, Csutak és Gyáva Dezső (1968), Arnold, a bálnavadász (1977)

A címek linkjeire kattintva a teljes könyvet elolvashatjátok!

Az ifjúsági regényein túl számos felnőtteknek írt novelláskötet és regény fűződik a nevéhez, néhányból filmet készítettek. A Sándor Pál rendezte Régi idők focija című film alapja például A pálya szélén című regénye. Ebből a filmből származik a “Kell egy csapat!” idézet.

Gyermekregényei közül megfilmesítették A locsolókocsi, a Csutak a mikrofon előtt és a Csutak és a szürke ló című köteteit.

A Csutak a mikrofon előtt című filmet két részben vetítették a televízióban, az első részt itt tekinthetitek meg, a másodikat pedig itt.

Élete során számos díjat is kapott:

Baumgarten-díj 1948
József Attila-díj 1969
Déry Tibor-jutalom 1985
Kossuth-díj 1988
Az Év Könyve jutalom 1992
A Soros Alapítvány életműdíja 1992

Az iskolai könyvtárból az alábbi regényeit tudjátok kikölcsönözni:
Csutak színre lép
Csutak és a szürke ló
Csutak a mikrofon előtt
Csutak és Gyáva Dezső
Arnold, a bálnavadász

Csutak színre lép     Csutak és a szürke ló                         Csutak a mikrofon előtt    arnold, a bálnavadász

Ha bővebben is szeretnél tudni Mándy Ivánról, olvass utána az alábbi helyeken!

Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiájában  megtalálhatod életrajzát, műveit és szakirodalmi segítséget találsz. Egy író is volt gyerek, a DIA képei között gyermekkori képeket is láthatsz, kattints hozzá ide!
Ide kattintva röviden tekintheted át pályáját, műveit.

A decemberi forduló válaszainak leadási/beérkezési határideje 2016. január 10.!

Elküldheted válaszaidat az Űrlapot kitöltve vagy e-mailben: gyakkonyvtar@gmail.com

(Ha másként nem nyílik meg, az űrlap elérhető az URL cím bemásolásával is: https://docs.google.com/forms/d/1FC_Q2bGMKtNdRewe2iSRD8YNGJ_sQ7iYoB2ndAG14m4/viewform?usp=send_form)

Kérdéseink:

  1. A Csutak könyvek közül melyik(ek)et filmesítették meg?
  2. Mándy Iván melyik könyve kezdődik így?
    “Kupac a kupacon, és az egész egy kupachegy. Körülötte vasdarabok, megrozsdásodott csövek, hengerek, drótok.”
  3. Kik voltak a munkatársai az Újhold című folyóiratnál?
  4. Melyik regénye az alapja a Régi idők focija című filmnek?
  5. Sok díjat kapott, de vajon megkapta-e a rangos Kossuth-díjat?

Frissítette: Nagy Anetta

A hónap szerzője – olvasási verseny

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is megrendezzük iskolai olvasási versenyünket a könyvtári blog A hónap szerzője rovatához kapcsolódva.

Májusig minden egyes A hónap szerzője rovat kapcsán felteszünk nektek néhány kérdést. A szöveg, illetve a hozzá kapcsolódó anyagok alapján válaszoljátok meg őket és töltsétek ki a kérdőívet, vagy hozzátok be a válaszaitokat a könyvtárba!

A kitartó válaszadók jutalma tanév végén most sem marad el!

2015. novemberében Lucy Maud Montgomery A hónap szerzője, a bejegyzés elolvasása után kitöltheted az online kérdőívet, vagy személyesen is behozhatod a válaszaidat a könyvtárba.

Online kérdőív:

A hónap szerzője Ágai Ágnes

Ágai Ágnes

ÁgaiÁgnes

 

“Én mindig először megszagolom a könyvet,
beszívom a képeket és a betűket,
aztán úgy érzem:
én vagyok a mese és a könyv az olvasó.”

 

Ágai Ágnes 1932. április 9-én született Szegeden. Budapesten, a pedagógiai főiskolán és az ELTE-n tanult, 1956-ban szerzett orosz-magyar szakos diplomát. Tanított az egyetemen és középiskolákban is, 15 évig. A tanári pálya elhagyása után 1970-től 18 éven át volt a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője.

Saját bevallása szerint korán kezdett írni és későn kezdett megjelenni, de 1957-től már publikálta írásait. Fordításai és versei egyaránt ismertek. Több versét megzenésítette a Kaláka Együttes.

1987-ben a NEMzedék című kötete elismeréseképpen IBBY-díjat kapott. A belőle készült tv-feldolgozás forgatókönyve az ifjúsági tv-filmek szemléjén a művészeti kategória I. díját kapta 1989-ben. Continue reading A hónap szerzője Ágai Ágnes

A hónap szerzője Boldizsár Ildikó

       Boldizsár Ildikó

 

 „A mesékben minden benne van:
mindaz, ami volt, és mindaz, ami még lehet.”

Boldizsár boldizsar.ildiko.kepIldikó Dunaújvárosban született 1963. március 10-én. Szerkesztő, mesekutató, író, kritikus, esszéista, etnográfus, meseterapeuta; a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója.

Az ELTE Bölcsészkarán végzett esztétika-magyar-népművelés szakon és már szakdolgozatát is a mesék témakörében írta, amely a nép- és műmesék összehasonlító elemzéséről szólt.

Évekig dolgozott az Országos Széchenyi Könyvtárban, majd a Nemzeti Tankönyvkiadónál, ahol többek között olvasókönyveket állított össze 2., 3. és 4. osztályos általános iskolások számára. 2004-től a Magvető Kiadónál főszerkesztő.
1998-ban elnyerte a néprajztudományok kandidátusa fokozatot is.

1991-ben jelent meg első mesekönyve Amália álmai – Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról címmel, amely a megjelenés évében Az Év Könyve Artisjus-díjat kapott.

1991-ben Móricz Zsigmond Ösztöndíjban részesült. 1997-ben látott napvilágot a Fekete Világkerülő Ember című kötete is, amely szintén IBBY-díjat kapott.

A 2004-ben kiadott Mesepoétika című kötetében összegyűjtött tanulmányok, cikkek, kritikák nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon is megteremtődjön és gyakorlattá váljon a gyermekkönyv-kritika műfaja. Ez a kötet 2005-ben elnyerte az Év Könyve IBBY-díjat.

boszorkányos-mesék.kep2007-ben jelent meg a Boszorkányos mesék című könyve, melyben az előző két könyve meséit gyűjtötte egybe. Ezt a kötetet  Szegedi Katalin illusztrálta.

      Egyes meséit lefordították angol, olasz, francia és            német nyelvre. 2003-ban Aranyalma-díjat kapott az    olvasáskultúra területén végzett munkájáért.

kiralylany.szuletik.kepA fentieken kívül két mesekönyve jelent még meg, mindkettő a Naphegy Kiadónál. 2009-ben a Királylány születik, melyért 2010-ben Szegedi Katalinnal közösen Fitz József-díjat kapott.

2011-ben pedig a Királyfi  születik című kötete került kiadásra.

Kiralyfi.szuletik.kep

1993 óta óraadóként több főiskolán és egyetemen tanított gyermekirodalmat és meseesztétikát.

Az elmúlt 10 évben előadásokat tartott az ország legnagyobb könyvtáraiban, oktatási intézményeiben, valamint Helsinkiben és Tallinban.

 2014 végéig 9 önálló kötetet és 23 mesegyűjteményt jelentetett meg.

1996-ban kezdett meseterapeutaként dolgozni, gyerekkórházakba járt mesét mondani a betegeknek, és eközben tett szert azokra a tapasztalatokra, amelyek gyógyító munkájában segítik.

A kórházi látogatásai során ismerte fel, hogy „minden mese alkalmas arra, hogy összerendezzen valamit bennünk, ami esetleg szétesett vagy nem jól működik. Ha a baj már akkora, hogy ez betegséghez is vezet, a mese gyógyító erőként tud jelen lenni a nehéz helyzetben.”

A világ népeinek meséiből összeválogatott 2000-et, s ezek, illetve ezen mesék változatai között mindig megtalálja azt az egyet, ami az adott problémára pontosan illik, hiszen  „minden élethelyzetnek megvan a mesebeli párja”. Ezen keresztül képes a hozzá fordulók problémáit kezelni, mert „a mesék nem arról szólnak, hogy minden rendben van, hanem arról, hogy mindent rendbe lehet hozni, mindent jól működővé lehet tenni…”. Az általa kidolgozott módszer sikeresen működik és egyre ismertebbé, keresettebbé válik.

A mesék nem jövőképet adnak, hanem a lehetségest mutatják meg. Azt, hogy ha valaki bátor megváltoztatni az életét, amikor nem érzi jól magát a bőrében, valóra válhatnak a legtitkosabb álmai és vágyai is.

A könyvtárban két könyvét találod meg, a Boszorkányos meséket és a Királylány születik címűt.

Olvass utána!

Boldizsár Ildikó és a meseterápia

Boldizsár Ildikó meséi

Szegedi Katalin

Versenyt hirdetünk!

Májusig minden egyes Hónap szerzője rovat kapcsán felteszünk nektek néhány kérdést. A szöveg, illetve a hozzá kapcsolódó anyagok alapján válaszoljátok meg őket és a megoldásokat küldjétek, vagy hozzátok be a könyvtárba. A kitartó válaszadók jutalma tanév végén nem marad el!

A januári forduló válaszainak leadási/beérkezési határideje 2015. február 10.!

A könyvtár e-mail címe: gyakkonyvtar@gmail.com

 

1. Mi a címe annak a két könyvnek, amelyekből a Boszorkányos mesék készült?

2. Boldizsár Ildikó mikor kezdett meseterapeutaként dolgozni?

3. Mióta szeretett volna Szegedi Katalin illusztrációkat készíteni az Amália álmai című könyvhöz?

4. Miért bánatos mindig a Királyfi születik című kötet főszereplője?

Frissítette: Nagy Anetta

A hónap szerzője Balázs Ágnes

Ha szívedben ott a szeretet,
legyőzhetetlen maradsz mindörökké!

Balázs Ágnes rendkívül sokoldalú alkotó, művész: színész, író, színpadi szerző, zeneszerző, dramaturg,  rendező, de dolgozott műsorvezetőként is.

 

1967. március 25-én született Budapesten. A Brüsszeli Szabadegyetemen, majd az ELTE Bölcsészkarán tanult magyar-francia szakon. A színház szerelmese, ezért tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Egyetemen folytatta, ahol diplomát 1993-ban kapott. Pályafutását a Nemzeti Színházban kezdte, Shakespeare és Goldoni drámákban játszott főszerepet, majd 1994-től szabadfoglalkozású színész lett, több színházban is játszott, s a TV2 műsorvezetőjeként is dolgozott.

Első gyerekkönyve 2003-ban jelent meg Andersen, avagy a mesék meséje címmel a Holnap Kiadónál. A könyvből készült Andersen című darab ősbemutatóját Szegeden tartották 2004-ben. A Lufi sorozat és más, gyermekeknek szóló művei a Móra Kiadónál jelentek meg a Pöttyös sorozatban.

Két gyermeke van: Barnabás és Bianka.

 Könyvtárunkban megtalálhatod tőle a következő köteteket:

  • Andersen, avagy a mesék meséje – itt elolvashatod a fülszöveget és részletet is olvashatsz a műből, itt pedig megnézhetsz egy interjút Balázs Ágnessel a könyvről
  • Lufi és Szamóca – a Lufi sorozat első kötete – itt elolvashatod a fülszöveget és részletet is olvashatsz a műből!
  • Lufi és a nyolcpecsétes titok – a Lufi sorozat hatodik része – itt elolvashatod a fülszöveget és részletet is olvashatsz a műből!

Olvass/nézz utána!

Összeállította: Kulcsár Marianna könyvtárpedagógia-tanár szakos MA hallgató

Frissítette: Nagy Anetta

A hónap szerzője Kányádi Sándor

Mai születésnapján szeretettel köszöntjük Kányádi Sándort! Isten éltesse sokáig!

Végzem, mit az idő rám mér,
végzem, ha kell százszorozva!
Hinni kell csak, s följutunk mi,
föl a fényes csillagokba!

 

Ismerős-e neked a fakatona, a három székláb, vagy a birka-irka? Ezek a „szereplők” mindannyian Kányádi Sándor egy-egy verséből valók, melyeket a Kaláka Együttes is megzenésített. Így már biztosan tudod, kiről van szó, ugye?

De az életéről és további műveiről tudsz-e valamit?

1929. május 10-én született Nagygalambfalván, Hargita megyében, Romániában. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, középiskolába Székelyudvarhelyen járt. Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben.

Költői tehetségét Páskándi Géza fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1960-tól 1990-ig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt.  Írói álneve Kónya Gábor.

Nem csak szerkesztőként, íróként és költőként tevékenykedett, a filmmel is kapcsolatba került. Tamási Áron: Ábel a rengetegben című regényéből az ő forgatókönyve alapján készült a film.

Noha már 83 éves, jelenleg is tevékenyen részt vállal az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége Romániában, Magyarországon és a környező államok magyarlakta településein is.

Jelentősebb díjai:

Déry Tibor-díj, Kossuth-díj, Herder-díj, Magyar Örökség-díj, A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal, A Magyar Kultúra Követei Díj, 2009. március 15. A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozat).

Az iskolai könyvtárban az alábbi könyveket találod meg tőle:

  • A bánatos királylány kútja (Versek, mesék, történetek)
  • Kenyérmadár (Versek, mesék, történetek)
  • Néma tulipán (Gyermekversek, mesék)
  • Talpas történetek
  • Tavaszi tarisznya (Gyermekversek)
  • Virágon vett vitéz: történetek a kisfiúról és a nagyfiúról meg a romos ház lakóiról
  • Valaki jár a fák hegyén
  • Kaláka: Kányádi – Hangzó Helikon

Tudj meg többet, olvass utána:

A hónap szerzője Janikovszky Éva

Éppen ma lenne 86 éves Janikovszky Éva, ebből az alkalomból választottuk őt az áprilisi hónap szerzőjévé.

Janikovszky Éva (1926-2003) író, szerkesztő

Amikor apukám azt mondja, hogy gyere csak ide,
kisfiam, beszélni akarok veled, akkor már biztos, hogy baj van.
Mert ha nincs baj, akkor nem mondja, hogy beszélni akar velem,
hanem mindjárt beszél.

 

 

1926-ban született városunkban, Szegeden Kucses Éva Etelka Nametta néven.  Szülőháza a Bolyai utca 19. szám alatt található, falán ma emléktábla őrzi az írónő emlékét. Egyetemi tanulmányait is a szegedi egyetemen (mai SZTE) kezdte, ahol 1944–48-ig filozófiát, néprajzot, magyar- és német irodalmat hallgatott, majd 1950-ben Budapesten fejezte be az Eötvös Loránd Tudományegyetemen  pszichológia-filozófia-szociológia szakon.

1954-től a Móra Könyvkiadó szerkesztője, majd több mint húsz éven át, egészen nyugdíjba vonulásáig, főszerkesztője. 1978-tól, az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Irodája) Magyar Bizottságának megalakulásától 1995-ig a szekció elnöke. Az IBBY szervezésében rendezik világszerte meg a Nemzetközi Gyermekkönyvnapot, minden évben más ország kap lehetőséget a nap szponzorálására. 2001-ben Magyarország volt a Nemzetközi Gyermekkönyvnap “házigazdája”. A könyvekben minden benne van című üzenetet Janikovszky Éva írta, a plakátot Rényi Krisztina tervezte.

Janikovszky Éva üzenete a Nemzetközi Gyermekkönyvnap alkalmából   

Mottó: A Könyvekben minden benne van (Books have it all)

Mi van a könyvekben? Ezen törtem a fejemet, amíg ott kuporogtam három-négy éves koromban nagyszüleim boltjában egy kis sámlin. A pénztárban nagymamám ült, a pult mögött anyám várta a vevőket. Mögötte mennyezetig érő könyvespolcok, és egy nagy létra, amely két kampóval egy vasrúdra függesztve siklott jobbra-balra, hogy elérhetők legyenek a legfelső polcon sorakozó könyvek is.

Ne gondoljátok, hogy unatkoztam! Ha bejött egy vevő a boltba, azt próbáltam kitalálni, hogy vajon az alsó polcokról kér-e könyvet, vagy a magasban lévők érdeklik. Az én fiatal, fürge, okos anyukám minden könyvnek tudta a helyét, s ha kellett, felmászott a létrára, hogy lehozza a kék, vörös, lila kötésű könyvet a legfelső polcról is, és a vevő elé tegye. Büszke voltam anyámra, és egyre jobban izgatott, hogy mi lehet a könyvekben? Hiszen az alsó sorokban is volt kék, vörös, lila, tele apró fekete betűkkel – szép színes rajz, mint az én könyveimben, pedig egyikben sem volt!

Otthon nálunk mindenki olvasott. Anyám is, apám is, nagyszüleim is. Ahogy elnéztem az arcukat, amint a könyv fölé hajolva hol elmosolyodnak, hol elkomorodnak, hol meg feszült 

izgalommal lapoznak egyet, azon gondolkoztam: hol járnak? Meg se hallják, ha szólok hozzájuk, s ha végre rám figyelnek, mintha visszajöttek volna valahonnan. Miért nem visznek engem is magukkal?

Mi van a könyvekben, mi az a titok, amit nem osztanak meg velem?

Aztán megtanultam olvasni. És megtudtam, mi a könyvek titka. Az, hogy minden bennük van. Nemcsak a tündérek, a manók, királykisasszonyok, a gonosz boszorkányok, hanem én is meg te is, örömeinkkel, gondjainkkal, vágyainkkal, bánatunkkal, benne van a jó meg a rossz, az igaz és a hamis, a természet, a világmindenség; ez mind, mind elfér a könyvekben.

Nyisd ki a könyvet! Megosztja veled minden titkát.

Első könyve – a Csip-Csup – 1957-ben jelent meg Kispál Éva néven, 1960-ban Szalmaláng című kötetét már Janikovszky Éva néven publikálta. Harminc kötetének túlnyomó többsége gyerekeknek szól. Könyveit eddig harminc nyelvre fordították le. Élete utolsó évében, 2003-ban Kossuth-díjat kapott.

Hangja, ábrázolásmódja, világa összetéveszthetetlen másokéval. Írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék. Kimeríthetetlen témája a felnőtt-gyerek kapcsolat, a mindennapi élet – élményeivel és konfliktusaival együtt.

Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok a sajnos időközben szintén elhunyt Réber László rajzaitól. Amíg Janikovszky Éva kevés szóval ír, Réber László egyetlen vonallal rajzol. Ezzel  a módszerrel leegyszerűsítik, modellszerűvé teszik a világot, és rengeteg teret hagynak a képzeletnek.

A könyvtárban szinte valamennyi gyermekeknek szóló kötetét megtalálod:

 

  • Akár hiszed, akár nem
  • Bertalan és Barnabás
  • Cvikkedli
  • Felelj szépen, ha kérdeznek!
  • Ha én felnőtt volnék
  • A hét bőr
  • Jó nekem!
  • Kire ütött ez a gyerek?
  • Már iskolás vagyok
  • Már megint
  • Már óvodás vagyok
  • A nagy zuhé
  • Örülj, hogy fiú!
  • Örülj, hogy lány!
  • Te is tudod?
  • Az úgy volt
  • Velem mindig történik valami
Olvass utána!