A medve szimbolikája az orosz népmesében
Balog Edit
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
Alkalmazott Humántudományi Intézet Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék Orosz Szakcsoport
baloged@jgypk.szte.hu
A „Többet ésszel, mint erővel.” – a szláv mitológiában a bölcsesség furfangos istenének, Velesznek tulajdonított mondás. „Mindenek előtt belátásért imádkozzatok. Mert amikor ti nem láttok, más ember fia fog elbotlani az ajtótok előtt.”– egy szufi bölcsesség. Az orosz népmesék ismerőiben felmerülhet a kérdés, hogyan lehetséges, hogy a medve, aki az erdő legtekintélyesebb, leghatalmasabb állata, bizony nem minden helyzetben képes fizikai megjelenésének megfelelő súllyal és eredménnyel fellépni: olykor nem használja az eszét, nem ismer mértéket, elragadtatja magát, és így igen gyakran pórul jár.
Előadásomban igyekszem rámutatni az orosz kulturális hagyomány központi totemalakja, a medve jelentéskörének szemantikai gazdagságára az orosz népmesékben. A totemállat a szláv mitológia leleményes istenének, az isteni bölcsesség őrzőjének és a földi lét urának Velesz istennek szellemi üzenetét hordozza. A népmesekincs különböző ciklusaiban és korszakaiban más-más arccal és más-más archetipikus szerepben – erény- avagy víciumjelképek hordozójaként – jeleníti meg az igaz út ismeretének és a valódi erő megnyilvánulásának különféle állapotait.