2015. október havi bejegyzések

Umberto Eco

umberto Eco. Foto : Sin CrŽdito
Umberto Eco. Foto : Sin CrŽdito

olasz szemiológus, író, irodalomkutató
(1932 – 2016)

Olasz szemiotikus, író, irodalomkutató, a Bolognai Egyetem szemiotikaprofesszora. Pályáját a Torinói Egyetemen kezdte, ahol középkori irodalmat és filozófiát tanult, majd tanított. Mellette újságírással foglalkozott, művészeti cikkeket publikált, s avantgárd írókat és művészeket gyűjtött maga köré. Érdeklődése fokozatosan az irodalomelmélet és a jeltudomány, a szemiotika felé fordult. 1962-ben megjelentette nagy hatású könyvét A nyitott művet. Eco átveszi C. Lévi-Strauss és R. Jacobson strukturalista elméletének és Saussure strukturalista nyelvészetének alapjait, de ugyanakkor velük ellentétes véleményt fogalmaz meg a jelentéssel kapcsolatban: szerinte az nem a struktúra terméke, hanem az olvasó (hallgató) aktív értelmező tevékenysége hozza létre, melynek során az olvasó ún. „lehetséges szavakat” és „kereteket” (szituációkat, cselekménysorokat) helyez a szövegbe. Eco minden kulturális jelenséget a szemiotika tárgyának tekint. 1976-os A szemiotika elmélete című műve kísérlet a kommunikáció vizsgálata módszertanának kidolgozására. A Kant és a kacsacsőrű emlős című műve azt vizsgálja, hogy az észlelés mennyire függ kognitív illetve nyelvi képességeinktől. Eco nevét a széles közönség körében regényei tették ismertté, különösen az első, talán a legsikeresebb, A rózsa neve című, amely egy középkori kolostorban játszódó, több műfajt és értelmezési síkot vegyítő intellektuális detektívtörténet. Eco regényeiben szemiotikai nézetei irodalmi formába bújtatva jelennek meg. Igazi posztmodern művek: lehet őket olvasni szórakoztató lektűrökként is, de a figyelmes olvasó észreveheti az intertextuális utalásokat, és a középkori történetben megfogalmazott kérdések, ellentmondások korunkbeli párhuzamait.

A rózsa neve magyar kiadásai

r1 r2
r3 r4
r6 r5
r7

 

A rózsa neve orosz kiadásai

       rr1 rr2
rr4 rr5
rr6 rr7
rr8 rr9
rr10

 

Umberto Eco magyarszági kiadású könyveinek borítói

m01
m02 m16
m04 m03
m06 m05
m08 m07
m10 m09
m12 m11
m13 m14
m17 m15

 

Umberto Eco oroszországi kiadású könyveinek borítói

o01 o03
o02 o05
o06 o07
o08 o09
o10 o11
 o12  o13
 o16  o17
 o15  o18
 o19  o20
 o14  o21
    o22  o24
 o23  o25
 o30  o29
 o27  o28
 o26  o35
  o33  o30
 o34  o31
 o32

 Összeállította: Tóth Szergej

Petőfi Sándor János

 

Petofi_S_Janos_2

 

nyelvész, szemiotikus
1931-2013

1969-ig az MTA Számítástechnikai Központja és Nyelvtudományi Intézete munkatársa, 1969-től a Göteborgi, majd a Konstanzi Egyetemen kutató. 1972-től a Bielefeldi Egyetem professzora, 1989-től nyugállományba vonulásáig a Maceratai Egyetemen a nyelvfilozófia professzora volt. Máig ható elmélete, a szemiotikai szövegtan, amelynek magyar nyelvű összefoglalása 2004-ben A szöveg mint komplex jel címmel jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. Elméletének alapgondolata, hogy a szövegeket interdiszciplináris módszerek felhasználásával, a humán kommunikáció szemiotikai elméletébe ágyazva, multimediális szemiotikai objektumokként írja le. Alapító szerkesztője volt a de Gruyter Kiadó Research in Text Theory és a Buske Kiadó Papiere zur Textlinguistik című könyvsorozatának, a debreceni Officina Textologica és a szegedi Szemiotikai Szövegtan című kiadványsorozatoknak. A Magyar Tudományos Akadémia 2007-ben választotta külső tagjává.

Tóth Szergej szövege. Elhangzott: az MTA Nyelvtudományi Intézetében 2013. március 5-én, amikor a pályatársak és a tanítványok búcsúztatták.

Főbb művei (Az Magyar Tudományos Művek Tárában szereplő legjelentősebbnek tartott 10 közlemény)

Petőfi S. János: A szöveg mint komplex jel. Bevezetés a szemiotikai-textológiai szövegszemléletbe, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2008, 317.

Petőfi S. János: Multimediális szövegek analitikus megközelítése a szemiotikai textológia elméleti keretében, Balázs Géza – H. Varga Gyula – Veszelszki Ágnes (szerk.:) A magyar szemiotika negyedfél évtized után, Eger, Líceum Kiadó, 2008, 222-232.

Petőfi S. János: A médiumok élő nyelvei és az élőnyelvi kommunikátumok rögzítésére szolgáló reprezentációs nyelvek, Szemiotikai szövegtan 16. Szerk. Petőfi S. János, Békési Imre és Vass László, Szeged, JGyF Kiadó, 2007, 45-62.

Petőfi S. János: A szövegtani kutatás néhány nyitott kérdése. A szemiotikai textológia elméleti keretének (meta-)metodológiai aspektusaihoz, Szemiotikai szövegtan 15, Szerk. Petőfi S. János, Békési Imre és Vass László, Szeged, JGyF Kiadó, 2006,11-36.

Petőfi S. János: Scrittura e interpretazione. Introduzione alla Testologia Semiotica dei testi verbali, Roma, 2006, Carocci Editore, 274.

Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa: A multimediális szövegek megközelítései. Kérdések – válaszok. Bevezetés a statikus ‘verbális elem + kép/diagram/…’-típusú komplex jelek szemiotikai szövegtaná, Budapest, Iskolakultúra Kiadó, 2002, 121.

Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa: A szöveg megközelítései. Kérdések – válaszok. Bevezetés a szemiotikai szövegtanba, Budapest, 1998, Iskolakultúra Kiadó, 110.

Petőfi S. János: Egy poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram. [= Officina textologica, 1.], Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1997, 176.

Petőfi S. János: Az explicitség biztosításának feltételei és lehetőségei természetes nyelvi szövegek interpretációjában. A szemiotikai-textológiai értelmező interpretáció néhány aspektusa, Budapest: A MTA Nyelvtudományi Intézete. Linguistica, Series C, 8. 1996, 31-72.

Petőfi S. János: A jelentés értelmezéséről és vizsgálatáról. A mondatszemiotikától a szövegszemiotikáig (Tanulmányok), Párizs – Bécs – Budapest, Magyar Műhely, 1994, 18-31.

 

Könyveinek borítói (folyamatban …)

  konyv2  konyv1
 konyv4  konyv3
 konyv5  konyv6

 

Petőfi S. János Szegeden, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karon.
Jelet hagyni. Szemeszternyitó előadások. 2011. február 4.

Jelet_hagyni_01 Jelet_hagyni_02
Jelet_hagyni_03  Jelet_hagyni_04
 Jelet_hagyni_05  Jelet_hagyni_06
Jelet_hagyni_07 Jelet_hagyni_08
Jelet_hagyni_09 Jelet_hagyni_10
 Jelet_hagyni_11  Jelet_hagyni_12

 

Program: Hatalom jelei, képei és terei

2015. NOVEMBER 6. PÉNTEK

Boldogasszony sgt. 6.
I. emeleti Tanácsterem
09.45-10.00 MEGNYITÓ, KÖSZÖNTÉS, TECHNIKAI RÉSZLETEK
Marsi István dékán és a Szervezők

10.00–10.20
Szívós Mihály
A szemiotikai módszer alkalmazása a hatalom jeleinek, képeinek és tereinek kutatásában
 F_Hat_Szivos_Mihaly_2
10.20–10.40
Szilágyi Ákos
1956 és 1989. A lyukas zászló mint logó és lobogó
F_Hat_Szilagyi_Akos
10.40–11.00
Voigt Vilmos
Goszpod – szpasz – vszederzsitel’
F_Hat_Voigt_Vilmos
11.00–11.20
Sándor Klára
A székely írás mint hatalmi jelkép – interpretációk egy témára
F_Hat_Sandor_Klara
11.20-11.50
SZÜNET
                  Tanácsterem (I. emelet)                                Fizika előadó (I. emelet)
11.50–12.10
Miklós Péter
Mózes, Orwell és a totális rendszerek valláspolitikája
F_Hat_Miklos_Peter
Mózes Dorottya
A menekültkérdés diskurzusa: az idegenség, az ellenség és a határzár szemiotikája felé
HAT_Mozes_Dorottya_FF
12.10–12.30
T. Molnár Gizella
A hatalom reprezentációja Klebelsberg művészetpolitikájában
F_Hat_T_M_Gizella
Povedák István
Szent Korona – újrakeverve
F_Hat_Povedak_Gabor
12.30–12.50
Olasz Lajos
A kormányzói hatalom nyilvános reprezentációja a II. világháború időszakában
F_Hat_Olasz_Lajos
Illés Mária
Éljen a király! – A hatalom zenei jelei az európai zenetörténetben
F_Hat_Illés.Mária
12.50–13.10
Molnár Eszter
A mágikus kép kérdése a 20. század első felének magyar irodalmában
Hat_Molnar_Eszter_FF
Kiss Attila
A Shakespeare-gépezet
F_Hat_Kiss_Attila
13.10-13.30
SZÜNET
13.30–13-50
Szajbély Mihály
A hatalom mártírjait megváltó hatalom mártíromsága Bodor Ádám „Utasemberek” című novellájában
 F_Hat_Szajbély_Mihály
13.50–14.10
Szőnyi György Endre
A hatalom terei és jelképei a Mediciek Firenzéjében
F_Hat_Szonyi_Gyorgy
14.10–14.30
Polyák Levente
A hatalom építészete az állami reprezentációtól az ingatlanspekulációig
F_Hat_Polyak_Levente
14.30–14.50
Lepahin Valerij
A hatalom ábrázolása az ikonfestészetben
 
F_Hat_lepahin_valery
 15.00-15.15
SZÜNET
15.15–15.35
Prószéky Gábor
A szoftverhatalmak befolyása írásbeli szokásainkra
 F_Hat_Proszeky_Gabor
15.35–15.55
Jobst Ágnes
A személyes névmások rejtett élete
 F_Hat_Jobst_Agnes
15.55–16.15
Uhl Gabriella
Helyfoglalás, avagy hogyan veszik birtokba és sajátítják ki a nemzetközi művészeti kiállítások a városi tereket
 F_Hat_Uhl_Gabriella_2
16.15–16.35
Petneki Áron
„Neked dobog mindannyiunk szíve” – vezérkultusz Kelet-Közép-Európában (Józef  Piłsudski)
 Petneki_Aron_FF

2015. NOVEMBER 7. SZOMBAT

Boldogasszony sgt. 6.
I. emeleti Tanácsterem
09.00–09.20
Sarnyai Csaba
Táguló és szűkülő terek a sztálini korszak művészetében
 F_HAT_Sarnyai_Csaba
09.20–09.40
Bagi Ibolya
A hatalom térkonstrukciói Zamjatyin Mi című antiutópiájában
 F_Hat_Bagi_Ibolya
09.40–10.00
Huszár Ágnes
A kör mint az élet teljessége Zinajda Gippiusz művészetében
 Hat_Huszar_Agnes_3
10.00–10.20
Magyari Sára
Hatalmi játszmák a temetőben
 F_Hat_Magyari_Sara
10.20-10.30
SZÜNET
                Tanácsterem (I. emelet)                                Fizika előadó (I. emelet)
10.30–10.50
Sütő Erika
A jugoszlávizmus ideológiája a vajdasági tankönyvekben
F_Hat_Sütő_Erika
Pataky Adrienn
Tandori Dezső szonettjei – a forma és a nyelv hatalmában
 F_Hat_Pataky_Adrien
10.50–11.10
 Keczer Gabriella
Állam–hatalom–egyetem ­— a fenntartói kontroll megjelenési formái a felsőoktatásban
F_Hat_Keczer_Gabriella
Tóth Szergej
A hatalom városterei
F_Hat_Toth_Szergej
11.10–11.30
Gaál Zsuzsanna
Hatalom és az iskolai nyelvi nevelés
F_Hat_Gaal_Zsuzsa
Újvári Edit
A “Háromkirályok imádása” ikonográfiai téma hatalomlegitimációs szerepe
 Hat_Ujvari_Edit_FF_2
11.30–11.50
Döbör András
A hatalom terei a politikai sajtóban
F_Hat_Dobor_Andras
Szirmai Éva
A hatalom nyilvánossága
F_Hat_Szirmai_Eva_FF
11.50-12.00
SZÜNET
Boldogasszony sgt. 6.
I. emeleti Tanácsterem
12.00–12.20
Balázs Géza
A hatalom naiv nyelvpolitikája
F_Hat_Balazs_Geza
12.20–12.40
Kiss Gábor
Az 50-es, 60-as évek jelszavai
F_Hat_Kiss_Gabor
12.40–13.00
Rácz Lajos
Tér-értelmezés az iskolai tankönyvekben
F_Hat_Racz_Lajos

13.00 ZÁRÁS
Szervezők

letölthető (táblázatban)