Szemiotikusok kategória bejegyzései

Balázs Géza

F_Hat_Balazs_Geza

Balázs Géza
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Mai Magyar Nyelvi Tanszék
balazs.geza@gmail.com

Az állatok „beszéde”

Etnolingvisztikai univerzálé az állathangutánzás, és egyetemes jelenség az a hiedelem, hogy az állatok „beszélnek”. Minden korban minden ember megpróbál kommunikálni az állatokkal. Minden irodalomban vannak állattörténetek (fabulák), melyekben az ember és állat beszél, és értik egymást. A hie­delem gyökere Várkonyi Nándor szerint az, hogy valaha ember és állat értette egymást, vagyis ez a hiedelem ősidőkbe nyúlik vissza. Ezt bizonyítani nem lehet, ám azt igen, hogy az ember jelentéskereső lény, minden jelben jelentést vél fölfedezni. Másokban is megfogant ez a gondolat: Szilágyi N. Sándor nyelvész az antropomorfizmus terminust egyenesen zoomor­fiz­mussá terjeszti ki, utalva az állatvilág és az ember egységére. Mindenesetre – ha a Várkonyi-féle, egyébként csodálatos hipotézist nem is tudjuk bizonyítani – az állatok beszéde-jelenség felhívja az emberiség figyelmét arra, hogy az állatok a társai, ő (az ember) is az állatvilág része, és csak egységben, egyetértésben lehet elképzelni a Föld jövőjét.

Umberto Eco

umberto Eco. Foto : Sin CrŽdito
Umberto Eco. Foto : Sin CrŽdito

olasz szemiológus, író, irodalomkutató
(1932 – 2016)

Olasz szemiotikus, író, irodalomkutató, a Bolognai Egyetem szemiotikaprofesszora. Pályáját a Torinói Egyetemen kezdte, ahol középkori irodalmat és filozófiát tanult, majd tanított. Mellette újságírással foglalkozott, művészeti cikkeket publikált, s avantgárd írókat és művészeket gyűjtött maga köré. Érdeklődése fokozatosan az irodalomelmélet és a jeltudomány, a szemiotika felé fordult. 1962-ben megjelentette nagy hatású könyvét A nyitott művet. Eco átveszi C. Lévi-Strauss és R. Jacobson strukturalista elméletének és Saussure strukturalista nyelvészetének alapjait, de ugyanakkor velük ellentétes véleményt fogalmaz meg a jelentéssel kapcsolatban: szerinte az nem a struktúra terméke, hanem az olvasó (hallgató) aktív értelmező tevékenysége hozza létre, melynek során az olvasó ún. „lehetséges szavakat” és „kereteket” (szituációkat, cselekménysorokat) helyez a szövegbe. Eco minden kulturális jelenséget a szemiotika tárgyának tekint. 1976-os A szemiotika elmélete című műve kísérlet a kommunikáció vizsgálata módszertanának kidolgozására. A Kant és a kacsacsőrű emlős című műve azt vizsgálja, hogy az észlelés mennyire függ kognitív illetve nyelvi képességeinktől. Eco nevét a széles közönség körében regényei tették ismertté, különösen az első, talán a legsikeresebb, A rózsa neve című, amely egy középkori kolostorban játszódó, több műfajt és értelmezési síkot vegyítő intellektuális detektívtörténet. Eco regényeiben szemiotikai nézetei irodalmi formába bújtatva jelennek meg. Igazi posztmodern művek: lehet őket olvasni szórakoztató lektűrökként is, de a figyelmes olvasó észreveheti az intertextuális utalásokat, és a középkori történetben megfogalmazott kérdések, ellentmondások korunkbeli párhuzamait.

A rózsa neve magyar kiadásai

r1 r2
r3 r4
r6 r5
r7

 

A rózsa neve orosz kiadásai

       rr1 rr2
rr4 rr5
rr6 rr7
rr8 rr9
rr10

 

Umberto Eco magyarszági kiadású könyveinek borítói

m01
m02 m16
m04 m03
m06 m05
m08 m07
m10 m09
m12 m11
m13 m14
m17 m15

 

Umberto Eco oroszországi kiadású könyveinek borítói

o01 o03
o02 o05
o06 o07
o08 o09
o10 o11
 o12  o13
 o16  o17
 o15  o18
 o19  o20
 o14  o21
    o22  o24
 o23  o25
 o30  o29
 o27  o28
 o26  o35
  o33  o30
 o34  o31
 o32

 Összeállította: Tóth Szergej

Petőfi Sándor János

 

Petofi_S_Janos_2

 

nyelvész, szemiotikus
1931-2013

1969-ig az MTA Számítástechnikai Központja és Nyelvtudományi Intézete munkatársa, 1969-től a Göteborgi, majd a Konstanzi Egyetemen kutató. 1972-től a Bielefeldi Egyetem professzora, 1989-től nyugállományba vonulásáig a Maceratai Egyetemen a nyelvfilozófia professzora volt. Máig ható elmélete, a szemiotikai szövegtan, amelynek magyar nyelvű összefoglalása 2004-ben A szöveg mint komplex jel címmel jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. Elméletének alapgondolata, hogy a szövegeket interdiszciplináris módszerek felhasználásával, a humán kommunikáció szemiotikai elméletébe ágyazva, multimediális szemiotikai objektumokként írja le. Alapító szerkesztője volt a de Gruyter Kiadó Research in Text Theory és a Buske Kiadó Papiere zur Textlinguistik című könyvsorozatának, a debreceni Officina Textologica és a szegedi Szemiotikai Szövegtan című kiadványsorozatoknak. A Magyar Tudományos Akadémia 2007-ben választotta külső tagjává.

Tóth Szergej szövege. Elhangzott: az MTA Nyelvtudományi Intézetében 2013. március 5-én, amikor a pályatársak és a tanítványok búcsúztatták.

Főbb művei (Az Magyar Tudományos Művek Tárában szereplő legjelentősebbnek tartott 10 közlemény)

Petőfi S. János: A szöveg mint komplex jel. Bevezetés a szemiotikai-textológiai szövegszemléletbe, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2008, 317.

Petőfi S. János: Multimediális szövegek analitikus megközelítése a szemiotikai textológia elméleti keretében, Balázs Géza – H. Varga Gyula – Veszelszki Ágnes (szerk.:) A magyar szemiotika negyedfél évtized után, Eger, Líceum Kiadó, 2008, 222-232.

Petőfi S. János: A médiumok élő nyelvei és az élőnyelvi kommunikátumok rögzítésére szolgáló reprezentációs nyelvek, Szemiotikai szövegtan 16. Szerk. Petőfi S. János, Békési Imre és Vass László, Szeged, JGyF Kiadó, 2007, 45-62.

Petőfi S. János: A szövegtani kutatás néhány nyitott kérdése. A szemiotikai textológia elméleti keretének (meta-)metodológiai aspektusaihoz, Szemiotikai szövegtan 15, Szerk. Petőfi S. János, Békési Imre és Vass László, Szeged, JGyF Kiadó, 2006,11-36.

Petőfi S. János: Scrittura e interpretazione. Introduzione alla Testologia Semiotica dei testi verbali, Roma, 2006, Carocci Editore, 274.

Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa: A multimediális szövegek megközelítései. Kérdések – válaszok. Bevezetés a statikus ‘verbális elem + kép/diagram/…’-típusú komplex jelek szemiotikai szövegtaná, Budapest, Iskolakultúra Kiadó, 2002, 121.

Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa: A szöveg megközelítései. Kérdések – válaszok. Bevezetés a szemiotikai szövegtanba, Budapest, 1998, Iskolakultúra Kiadó, 110.

Petőfi S. János: Egy poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram. [= Officina textologica, 1.], Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1997, 176.

Petőfi S. János: Az explicitség biztosításának feltételei és lehetőségei természetes nyelvi szövegek interpretációjában. A szemiotikai-textológiai értelmező interpretáció néhány aspektusa, Budapest: A MTA Nyelvtudományi Intézete. Linguistica, Series C, 8. 1996, 31-72.

Petőfi S. János: A jelentés értelmezéséről és vizsgálatáról. A mondatszemiotikától a szövegszemiotikáig (Tanulmányok), Párizs – Bécs – Budapest, Magyar Műhely, 1994, 18-31.

 

Könyveinek borítói (folyamatban …)

  konyv2  konyv1
 konyv4  konyv3
 konyv5  konyv6

 

Petőfi S. János Szegeden, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karon.
Jelet hagyni. Szemeszternyitó előadások. 2011. február 4.

Jelet_hagyni_01 Jelet_hagyni_02
Jelet_hagyni_03  Jelet_hagyni_04
 Jelet_hagyni_05  Jelet_hagyni_06
Jelet_hagyni_07 Jelet_hagyni_08
Jelet_hagyni_09 Jelet_hagyni_10
 Jelet_hagyni_11  Jelet_hagyni_12